Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7-8. szám
1985. jul.- aug. Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal Tisztelt Szerkesztő Ur! szerkesztőhöz Kedves Jóska! Sok érdekesség van ismét a júniusi számban. Különösen a Décsi Gyuláról Írott cikk kavarta fel emlékeimet! ugyanis, velem volt egy kis differenciája. S hallgatott ki először, amikor az AVH letartóztatott. Nagyon udvarias volt, amerikai cigarettával kínált, eszpresz- szókávét hozatott Fricivel, a titkárnőjével. - Mondjak el szép nyugodtan mindent, amit tudok a társaimról (Rongyosgárda ügy). Végig gondoltam mit lehet és mit nem lehet elmondani, majd mesélni kezdtem. Mindent jegyzőkönyvbe vett. Kezet fogott velem és azzal váltunk el, hogy hamarosan haza mehetek. Másnap kiadta az ukázt, hogy addig rugdossanak, amig levegő van bennem. Ez mégis történt. A levegőt azonban meghagyták. Pár nap múlva éjjel ismét kezelésbe vettek, azzal, hogy azt a "drága jó embert"(Décsit) én becsaptam és minden sületlenséget i- rattam be a jegyzőkönyvbe. Három éjjelen át vertek, majd egy nap pihenő után ismét Décsihez vittek. Újból cigaretta, feketekávé várt rám: Hát kellett ez magának?...és nézegette foltos pofámat. Csóválta fejét. Mondja úgy, ahogyan történt, akkor nem lesz többé dádá! Szépen elmondtam ugyanazt, amit már elmondtam előzőleg. Ez ugyanaz...,maga csirkefogó, ...ordította és kiszólt, hogy vigyenek. Ez igy ment húsz napig. A végén kijelentette, hogy elfogyott a türelme velem foglalkozni. Vagy igazat mondok, vagy ledobnak az emeletről. Tudja maga, hogy hányán haltak meg már itt a "Hűség Házában"?- Nem tudom, - feleltem.- Kár nagáért...és visszavitetett a pincébe. Tiz napig senki sem szólt hozzám. Majd átadtak egy másik nyomozótisztnek, aki viszont csak éjjel foglalkozott •velem. Egy lavór feketét kapok, ha őszinte leszek, és adott egy sonkás zsemlyét, amit megettem. Később bejött egy másik és keresni kezdte a zsemlyét.- Ez a bitang fasiszta megette...mondta az uj nyomozóm. Na, erre aztán kihányatták velem a sonkát ott a szobában, így töltöttem napjaimat az Andrássy ut 6o-ban. Azután mégegyszer találkoztam Décsi- vel a Markó utcában a tárgyalás alatt a folyosón. Megkérdezte, hogy vagyok, van- e szükségem valamire, és már ment is tovább, meg sem várva a választ. B.K. Torontó Lapjuk folyó évi, májusi számában megjelent "Negyven évvel ezelőtt is magyar és keresztény rendezést követelt amerikai emigrációnk" Söjtöri Gábor által irt cikk Eckhardt Tiborral foglalkozó részéhez kívánok hozzászólni. A cikk a 10. oldal második hasábjának kezdetén említi, hogy Eckhart Ferenc jogtörténész professzor, valamint Eckhart Sándor a francia nyelv és irodalom professzora fivérei lettek volna Eckhardt Tibor ismert politikusnak. Nos Ferenc és Sándor vérségi kapcsolatairól nem tudok biztosan nyilatkozni, lehet hogy testvérek voltak, lehet, hogy nem. Eckhardt Tiborral azonban semmiféle kapcsolatuk nem volt. A családnevüket is másképpen Írják. Ferenc és Sándor "t"-vel befejezi, mig Tibor "dt"-t tesz a neve végére .Azonkívül Tibor életrajzi adataiban meg szokták említeni, hogy Ugrón Gábor század- forduló korabeli neves politikusnak az unokaöccse, mig Ferencnél és Sándornál ily célzás hiányzik, annak ellenére, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon mindig említi a rokoni kapcsolatokat. Milyen volt Eckhardt Tibor mint ember? Én nem ismertem őt, azonban az édesapám, mint az Országgyűlés Képviselőházi Őrségének a segédtisztje a huszas években kilenc évig felügyelt arra, hogy honatyáink ne lőjjék agyon egymást.Nemcsak a belgrádi, hanem a budapesti parlamentben is volt lövöldözés ugyanis, egy szoc. dem. képviselő három lövést adott le a miniszterelnökre, mivel nem talált, nem került nyilvánosság elé az ügy. Visszatérve az eredeti témára, édesapám ismerte az összes képviselőt, magyar szokásnak megfelelően pertuban volt velük Apponyitól Bajcsy-Zsilinszkyig, Eckhardtról nagyon rossz vélemény alakult ki benne, mert ellenzéki képviselő korában gyalázatos hangon támadta a kormányt, de csak akkor, ha a textilnagykereskedők szövetsége megfizette, ha aznapra nem kapott fizetést, akkor hallgatott. így amikor édesapám 1968-ban kikerült Kanadába, beszámolva neki, hogy Eckhardt most a nemzeti emigráció vezére és lehet, hogy vénségére megjavult, azt válaszolta, hogy ő nem hisz az emberek megváltoztathatóságában. Kiváló tisztelettel, Dr. Stampa László Kedves Jóska; Itt küldöm az előfizetést.Utólag.Hiába, igy van ez, ha egyedül van valaki. De szívesen küldöm, mert lapjuk valóban az összmagyarságot szolgálja. Volt úgy, hogy nem értettem egyet, amikor a Pro- hászka szobor ledöntőjéről hoztak verset.
