Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-01 / 7-8. szám

1985. jul.- aug. Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal Tisztelt Szerkesztő Ur! szerkesztőhöz Kedves Jóska! Sok érdekesség van ismét a júniusi számban. Különösen a Décsi Gyuláról Írott cikk kavarta fel emlékeimet! ugya­nis, velem volt egy kis differenciája. S hallgatott ki először, amikor az AVH letartóztatott. Nagyon udvarias volt, amerikai cigarettával kínált, eszpresz- szókávét hozatott Fricivel, a titkárnő­jével. - Mondjak el szép nyugodtan min­dent, amit tudok a társaimról (Rongyos­gárda ügy). Végig gondoltam mit lehet és mit nem lehet elmondani, majd mesélni kezdtem. Mindent jegyzőkönyvbe vett. Ke­zet fogott velem és azzal váltunk el, hogy hamarosan haza mehetek. Másnap ki­adta az ukázt, hogy addig rugdossanak, amig levegő van bennem. Ez mégis történt. A levegőt azonban meghagyták. Pár nap múlva éjjel ismét kezelésbe vettek, az­zal, hogy azt a "drága jó embert"(Décsit) én becsaptam és minden sületlenséget i- rattam be a jegyzőkönyvbe. Három éjjelen át vertek, majd egy nap pihenő után is­mét Décsihez vittek. Újból cigaretta, feketekávé várt rám: Hát kellett ez ma­gának?...és nézegette foltos pofámat. Csóválta fejét. Mondja úgy, ahogyan tör­tént, akkor nem lesz többé dádá! Szépen elmondtam ugyanazt, amit már elmondtam előzőleg. Ez ugyanaz...,maga csirkefogó, ...ordította és kiszólt, hogy vigyenek. Ez igy ment húsz napig. A végén kije­lentette, hogy elfogyott a türelme velem foglalkozni. Vagy igazat mondok, vagy ledobnak az emeletről. Tudja maga, hogy hányán haltak meg már itt a "Hűség Házá­ban"?- Nem tudom, - feleltem.- Kár nagáért...és visszavitetett a pincébe. Tiz napig senki sem szólt hoz­zám. Majd átadtak egy másik nyomozótiszt­nek, aki viszont csak éjjel foglalkozott •velem. Egy lavór feketét kapok, ha őszin­te leszek, és adott egy sonkás zsemlyét, amit megettem. Később bejött egy másik és keresni kezdte a zsemlyét.- Ez a bitang fasiszta megette...mond­ta az uj nyomozóm. Na, erre aztán kihá­nyatták velem a sonkát ott a szobában, így töltöttem napjaimat az Andrássy ut 6o-ban. Azután mégegyszer találkoztam Décsi- vel a Markó utcában a tárgyalás alatt a folyosón. Megkérdezte, hogy vagyok, van- e szükségem valamire, és már ment is to­vább, meg sem várva a választ. B.K. Torontó Lapjuk folyó évi, májusi számában megjelent "Negyven évvel ezelőtt is ma­gyar és keresztény rendezést követelt amerikai emigrációnk" Söjtöri Gábor ál­tal irt cikk Eckhardt Tiborral foglalko­zó részéhez kívánok hozzászólni. A cikk a 10. oldal második hasábjának kezdetén említi, hogy Eckhart Ferenc jogtörténész professzor, valamint Eckhart Sándor a francia nyelv és irodalom professzora fivérei lettek volna Eckhardt Tibor is­mert politikusnak. Nos Ferenc és Sándor vérségi kapcsolatairól nem tudok bizto­san nyilatkozni, lehet hogy testvérek voltak, lehet, hogy nem. Eckhardt Tibor­ral azonban semmiféle kapcsolatuk nem volt. A családnevüket is másképpen Írják. Ferenc és Sándor "t"-vel befejezi, mig Tibor "dt"-t tesz a neve végére .Azonkí­vül Tibor életrajzi adataiban meg szok­ták említeni, hogy Ugrón Gábor század- forduló korabeli neves politikusnak az unokaöccse, mig Ferencnél és Sándornál ily célzás hiányzik, annak ellenére, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon mindig említi a rokoni kapcsolatokat. Milyen volt Eckhardt Tibor mint ember? Én nem ismertem őt, azonban az édesapám, mint az Országgyűlés Képviselőházi Őrsé­gének a segédtisztje a huszas években kilenc évig felügyelt arra, hogy hon­atyáink ne lőjjék agyon egymást.Nemcsak a belgrádi, hanem a budapesti parlament­ben is volt lövöldözés ugyanis, egy szoc. dem. képviselő három lövést adott le a miniszterelnökre, mivel nem talált, nem került nyilvánosság elé az ügy. Visszatérve az eredeti témára, édes­apám ismerte az összes képviselőt, ma­gyar szokásnak megfelelően pertuban volt velük Apponyitól Bajcsy-Zsilinszkyig, Eckhardtról nagyon rossz vélemény ala­kult ki benne, mert ellenzéki képviselő korában gyalázatos hangon támadta a kor­mányt, de csak akkor, ha a textilnagyke­reskedők szövetsége megfizette, ha az­napra nem kapott fizetést, akkor hallga­tott. így amikor édesapám 1968-ban kike­rült Kanadába, beszámolva neki, hogy Eckhardt most a nemzeti emigráció vezére és lehet, hogy vénségére megjavult, azt válaszolta, hogy ő nem hisz az emberek megváltoztathatóságában. Kiváló tisztelettel, Dr. Stampa László Kedves Jóska; Itt küldöm az előfizetést.Utólag.Hi­ába, igy van ez, ha egyedül van valaki. De szívesen küldöm, mert lapjuk valóban az összmagyarságot szolgálja. Volt úgy, hogy nem értettem egyet, amikor a Pro- hászka szobor ledöntőjéről hoztak verset.

Next

/
Thumbnails
Contents