Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-01 / 7-8. szám

16.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben Nagyváradon át Brassóig XI. (Előző számunkban befejeztük Nagysze­ben és környékén tett sétánkat. Ezzel elindulunk Brassó felé.) Nagyszebeni elhagyva Sellenberk előtt a müut jobboldalán álló Szentháromság­szobor annak emlékét őrzi, hogy a Habs­burgokkal szövetséges Vitéz Mihály havas- alföldi fejedelem itt verte szét 1599. október 22-én az elkeseredett közszéke­lyek segítségével Báthori András erdélyi fejedelem hadát. A csatából menekülő Bá- thorit később a székelyek ölték meg. Vesztény után az ut elágazik. Egyik ága Brassó felé, másik az Olt völgyében vezet délre. Kirándulás a Vöröstoronyi-szorosba: Az első helység dél felé Nagytalmács, A nagytalmácsi vár romja a község fe­lett látható. "Landes Krone" várának hívták és egy megerősített régi kolostor helyén épült. 1319-ben a Talmácsi család birtokában volt, 1369-ben Vlaicu havas- alföldi vajda elpusztította. Nagy Lajos király a következő években határszéli erősséggé építtette, majd V. László a szászoknak adományozta. 1535-ben Szapo- lyai Jánosé, s ő régi birtokosainak, a szászoknak adta el, 2000 koronáért. Bojca hajdan római őrtelep volt, s tőle nem messze az Olt völgyében fekszik Vöröstorony. A helység és az egész hegy­szoros a Bojca és Vöröstorony közt álló, 1453-ból származó vörös szinü őrtorony­ról kapta nevét. A délebre levő második, úgynevezett Repedt tornyot 153^-oen az árviz döntötte össze. A Vöröstoronyi-szoros harmadik erő­dítménye volt a szintén romokban álló Latorvár, amely 1222-ben 7 faluval e- gyüÉt Fejér megyéhez tartozott. Maga a Vöröstoronyi-szoros sok tör­ténelmi esemény színhelye volt. 1242- ben itt vonult ki Magyarországról úgy­szólván az egész mongol sereg. Látta a szoros 1330-ban Róbert Károly tőrbe csalt hadait, 1395-ben erre vonult Zsig- mond Nikápolyba, 1442-ben itt törtek be a törökök s 1443-ban szintén itt verte meg Hunyadi János a zsákmányával kivonu­1985. jul.- aug. ló Ali béget. 1849-ben Bem erre szorí­totta ki Erdélyből a cári orosz sereget és 1916-ban is véres harcok színhelye volt. A Vesztény utáni elágazástól kelet felé megyünk, át a Szeben-patak hidján, majd a Kiihberg 464 m magas hágójára. Fenyőfalva faluban a román stilusu evangélikus templomot, és az Olt part­ján a Castra Traiana római tábor nyomait érdemes megnézni. Felek fölött 1200 táján épült vár romjai láthatók. XVIII. századi barokk kastélya egykor báró Brukenthal Sámuelé volt. Az evangélikus templom a XlII.zsázad második felében épült, de csak a harang­torony, a bejárat és a karzat maradt e- redeti román stilusu. Felek a Fogarasi-havasokba vezető ki­rándulások első kiindulópontja. Eljutha­tunk innen a a Feleki-tóhoz is. Északkelet felé szomszédos falu Olt- szakadát, XIII. századból való evangéli­kus temploma van. A főútvonalról a Fogarasi-havasok 70 km hosszú gerincvonulata teljes nagyság­ban kibontakozik. Alsóporumbák a Felektől 5 km-re fekvő község, hajdan Apafi fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt, s itteni kasté­lyába országos tanácskozásokat hivott össze. Alsóporumbákról dél felé Felsőporum- bákon át kirándulhatunk a Fogarasi-hava- sokba^ Innen érhető el legkönnyebben a Negoi-csucs (2535 .). Szkorej után jobbra hatalmas tábla jelzi az uj Nicolae Ceausescu műutat, amelyet a katonai műszaki alakulatok építettek. A 90 km hosszú ut 2042 m ma­gasságig vezet fel, s egy alagutja 578 hidja és viadukja van. Biztonságosan csak a nyári hónapokban járható. Az a- lagut, javitás miatt legtöbbször zárva van. Kére 5 km-rel Szkorej után a főút­tól 2 km-re fekszik. A kérei apátság maradványai.Az apát- ságot II.Béla fia,Imre király alapítot­ta. A Maros-torkolat közelében létesült egresi cisztercita rendház fiókmonosto­rának épült 1202-ben, román gótikus stí­lusban. Szerzetesei a franciaországi pontigni apátságból származtak. A tatár­járás után újjá kellett építeni, 1421- ben pedig a törökök dúlták fel. A rend­ház 1474-ben szűnt meg. A homokkőből épült apátsági templom hajója^54, kereszthajója 27 m hosszú volt. Építészeti díszei, kapu-béllete, oszlopfői, zárókövei a román és gótikus stilus közötti átmenetet képviselik. A

Next

/
Thumbnails
Contents