Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7-8. szám
1Í4-. oldal. r , ,, Amerikai Magyar Értesítő 1985. jul.- aug. A MAGYAR ÉLET (Torontó-New York) június 8.-i számában olvastuk az alábbi történetet, melyet kivonatosan ismertetünk: hogy minél többen tudjanak róla és minél többen kapjanak kedvet a szocialista Magyar Népköztársaság meglátogatására. A hazai élménybeszámoló címe "Köszöntjük városunkban - A kalocsai csapda" és a cikk fölött három személyt ábrázoló csoportkép. A férfi - a beszámoló írója - és két nő-hozzátartozója egy hatalmas tábla előtt áll s a táblán öles betűkkel ez olvasható: "Köszöntjük városunkban". - Mint a továbbiakból kiderül, ebből a fényképből származott a bonyodalom, amit hadd ismertetek Horváth L. leírása alapján. - Horváth L. kanadai állampolgár 1984 nyarán feleségével együtt utaz ott^Magyarországra. Többfelé jártak az országban, míg végül Kalocsa felé vették útjukat, hogy néhány népi hímzést vásároljanak. A város határában szemükbe ötlött az országút szélén álló vendégköszöntő tábla s mivel a felírás körül színes kalocsai motívumokat is láttak, emlékként meg akarták örökíteni. Horváth L. megállította az autót, kiszálltak és önkioldó segítségével elkészült a felvétel is, amint a tábla előtt állva mosolyognak a lencsébe. (Ha akkor tudják, mi következik ezután, aligha mosolyogtak volna...) - Alig hajoltak tovább, vad szirénázást hallottak: rendőrautó vette üldözőbe őket, s amikor megálltak, a hatalom képviselője közölte velük: elkobozza a fényképezőgépet és az útleveleiket, mert tilos helyen fényképeztek. Hiába mondta Horváth L. , hogy ő csak a táblát kapta lencsevégre és sehol nem látott tiltó felírást, a rendőr oda se figyelt, hanem bekísérte az egész társaságot a rendőrségre, ahol három teljes óráig tartották őket fogva, két rendőr felügyelete mellett. Egymás közt nem volt szabad beszélgetniök és azt sem engedték meg, hogy Horváth L. telefonálhasson a kanadai nagykövetségre. Végül átkísérték őket egy másik épületbe, ahol egy Balázs Miklós nevű rendőr alhadnagy jegyzőkönyvet vett föl a történtekről, természetesen hamis beállításban. Azt akarta aláíratni Horváth L.-al, hogy tiltó tábla közelében fényképezett s utána nem állt meg, amikor "egy katonai jármű üldözőbe vette". Amikor Horváth L. a tiltó tábla holléte felől érdeklődött, kiderült, hogy az kb. fél kilométerrel odébb áll, egy laktanya mellett... - A rémtörténet vége az lett, hogy Horváth L.-nak 3000 forint büntetést kellett fizetnie a helyszínen és útjukra engedték őket. A fényképezőgép nélkül persze... - A kanadai magyar azonban nem hagyta annyiban a dolgot: visszaérkezvén Kanadába, panasszal fordult Joe Clark kanadai külügyminiszterhez és Horváth István magyarországi belügyminiszterhez. Elégtételt a rajta esett sérelemért a kanadai magyar ugyan soha nem kapott, de hónapok múltán visszaküldték a fényképezőgépét és ezer forinttal mérsékelték a kirótt pénzbüntetést. - Intő példa legyen ez az eset minden hazalátogatónak és szolgáljon tanúlságul mindazoknak, akik hazautazási terveket forgatnak a fejükben. Horváth L.-ék még szerencsésen úszták meg a kínos kalandot, ami végződhetett volna sokkal rosszabbul is. A kommunista éberség és a magyar idegenforgalmi szemlélet nagyobb dicsőségére. Az IBUSZ-nak pedig javasoljuk az alábbi vendégcsalogató reklámszöveget: "Melege van? Szenved a kánikulától? Hűvösre kerülhet, ha a vendégszerető Magyar Népköztársaságban tölti a nyarat! Fotóamatőröknek külön kedvezmény." Nyugati turistáknak ezzel kapcsolatosan nem árt tudni, hogy a vasfüggöny mögötti országokban csínyján kell bánni a fényképezőgéppel. Aki autóval hajt át pld. Magyarországon, minduntalan táblákat láthat az ut mentén, melyeken piros körben áthúzott fényképezőgép jelzi: tilos a fotografálás! Ezek a táblák persze igen hasznos útbaigazítást adnak a hivatásos kémeknek, akiknek különben talán eszükbe se jutna, hogy az útmenti kiserdőben álcázott katonai létesítmény - rakétakilövőhely, vagy hadianyagraktár - lapul. De így egyenesen fölhívják ezekre a figyelmet s akinek ez a dolga, tudja, hol kell jobban körülnéznie... A közönséges halandók viszont jobban teszik, ha minél gyorsabban továbbhajtanak, mielőtt meggyűlik a bajuk valamilyen helyi hatalmassággal. A gyanútlan nyugati túrista arról se feledkezzék meg, hogy sokmindent akkor sem szabad fényképezni, ha nincs mellette külön tiltó felírás. így szigorúan tilos képet készíteni a pályaudvarokról, vasútállomásokról, bakterházakról, repülőterekről, hidakról és természetesen katonai épületekről, laktanyákról, őrházakról. Az amerikai turista hozzászokott ahhoz, hogy hazájában ott kattintja el a Kodakját, ahol eszébe jut (még a repülőterek irányítótornyában is): jól teszi, ha saját érdekében "odaát" leszokik erről. Ha mégis bajba kerül, csak egyet lehet mondani: úgy kell neki, minek ment oda! Aki kommunista országba utazik, mindennel számolhat. Bukarestből keltezett MTI-jelentés szerint Ceausescu államelnök amerikai üzleti delegációt fogadott. Az amerikai küldöttség vezetője George G. Gellert, az Atlanta Corporation elnöke volt. így, ékezettel. (Mottó: mindenki magyar...)
