Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
18.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. június A görögkeleti székesegyház 1906-ban épült. Mintaképe a konstantinápolyi Hagia Sophia volt. A kariatidás palota. 1786-ból való szép barokk epület. A kapuja feletti erkélyt két kariatida tartja, innen kapta a nevét. A református templom homlokzatának felirata szerint 1786-ban épült. Szép barokk stilusu épület, belseje a református vallásnak megfelelően puritán egyszerűségű. A régi városháza 1470-ben épült, gótikus stílusban. Déli szárnya nagyjából eredeti állapotában maradt fenn, a többit többször is átépítették, bővitették. Impozáns feljárója, erkélyei és ablakkeretei reneszánsz stílusúak. Az épület eredetileg Thomas Altenberger grófé volt, s következő tulajdonosától, Pempfflinger Márktól a város vásárolta meg, s 1548-tól 1945-ig a városháza szerepét töltötte be. Tornya kapubejáró az Alsóváros felé. Hajdan itt volt a fegyvertár, valamint a város és a szász nemzeti közösség levéltára. Az Alsóvárosban a Lépcsőköz aljánál kezdődő Torony utca jobb oldalán nyílik a Lőporraktár utca. A környéken hajdan timárok, pékek, fazekasok laktak. A Timár-torony a XV. században épült, és a legszélső védőövezethez tartozott. Nyolcszögletes, zömök és erős torony, teteje kissé kiszélesedik. / A Puskaporos-torony XVI. századi vaskos, kerek torony, vastag falában apró lőrésekkel. Kovács-bástyának is nevezik. A volt Fehér bárány-fogadó XVI. szá- zadi kétszintes reneszánsz épülete, bolthajtásos szobáival és árkádjaival. Ez a város régi és közkedvelt étterme. Az Orsolya-rend temploma és kolostora 1712 ésl734 között épült, barokk stilus- ban. Helyén 1474 tájáról származó gótikus domonkos kolostor állott. Az Orsolya- apácáknak a kolostor épületében leányiskolájuk is volt. A Brukenthal-család háza, A ház Bru- kenthal Mihályé, Sámuel testvéréé volt^ Barokk bejárata, oszlopos udvara, függő- folyosójának kovácsoltvas korlátja figyelemre méltó alkotás. A Kereszt-kápolna a pályaudvar terén áll. A kis katolikus kápolnának legfőbb látnivalója az 1417-ben egyetlen kőből faragott feszületé. A felirat szerint az osztrák Peter Lantregen készítette. Kirándulások a város környékére; A várostól 4 km-re van a Kiserdő vagy Fiatalerdő. Szép parkerdő, csónakázóval. A szebeniek kedvelt kirándulóhelye. Délnyugat felé haladva az ut először Resi- nárt érinti. Resinártól 22 km-re van a Szebeni-havasok magaslati üdülőhelye. Az l45o m magasan fekvő telep alatt van a Szeben-patak romantikus szurdoka. A várost délfelé elhagyva Nagydisznódra érünk. Német neve Heltau. Itt született a feltételezések szerint Heltai Gáspár (1520-I575) szász származású magyar iró, nyomdász, reformátor, biblia forditó, a "Chronica az Magyarocnak dolgairól" c. becses történelmi forrásmü szerzője, a XVI. századi magyar próza nagy mestere. A nagydisznód! evangélikus templom a XIIÍ^ században épült, és a XV. szazadban vették körül várfallal. Kisdisznód ma már Nagydisznódhoz tartozik. Itt volt plébános Heltai Gáspár, mielőtt csatlakozott volna a reformációhoz. A falu cseresznyeligetei híresek. Kirándulás Szentágota felé: A városból délfelé haladva letérünk balra Segesvár felé. A Hortobágy partján fekvő Szentágota régi szász település középkori temploma műemlék. A Szentágota után a Hortobágy völgyében sorakozó szász falvak régi templomaikról nevezetesek. Kirándulás a Küküllő völgye felé; A nagycsűri evengélikus templom (a község közepén) a XIII. századbanépült. 1 '523-ban átalakították s ugyanekkor vették körül erődfalakkal. Szelindek községban csatlakozott 1849r január 25.-én Petőfi Sándor Bem seregéhez. Szelindek várának romjai a község felett látható. Kirándulás Vízaknára; A várostól északnyugat felé 12 kilométerre fekvő Vízakna a szebeniek egy másik kedvelt kirándulóhelye.. A vidék már a rómaiak korában , majd a középkorban is sóbányáiról volt nevezetes. A város neve 1263-ban már szerepelt egy oklevélben. 1849. február 4.-én Vízakna mellett szenvedett verességet Bem hadserege. Petőfi erről a harcról irta a "Négy nap dörgött az ágyú" c. versét. A vizaknai református templom a XII. században épült, román stílusban. Várfala 1300-ból való. A XVI. században átépített erődtemplom freskóit a XIII-XIV. században festették. Ma is működő toronyórája 1787-ben készült. Ezzel befejeztük túránkat Nagyszebenben és környékén. A következő számunkban elindulunk Brassó felé. / \
