Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
1985. június Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György "A hiánycikkek száma nem csökken!" - olvassuk egy kesergő glosszábar.,valakinek a tollából, aki facsavarra vadászott és az egész várost bejárta, míg valahol talált megfelelőt. De a Ludas Matyi és a Nők Lapja külön rovatot nyitott a panaszlevelek számára, melyeknek az lehetne a gyűjtőcímei ki mit keres? Mosógépek, televiziók, toronyórák (!) és nem utolsósorban autók állnak használha- tatlanul, mert Magyarországon képtelenség beszerezni a hiányzó alkatrészt. (Az autók esetében gyakran a gumit is: az autógumiigénylők előjegyzési listára kerülnek és sorrendben kapják meg a gumikat. Néha hónapok múlva, néha akkor sem.) Az építőanyaghiány krónikus^ akik Magyarországon építenek, tudják, mit jelent cementet, betongerendát, nyílászáró szerkezeteket (ajtót, ablakot), vagy parkettát beszerezni. Dehát nem mindenki épít. De mindenki használ villanyt, elemmel működő masinákat,y tűzhelyt, hűtőgépet. Ezek javítása és üzemeltetése néha áthidalhatatlan akadályba ütközik! egy alkatrész "meghibásodása" az akadály, mert az alkatrész hiánycikk... A műszaki cikkeken tűi a gyerekruhák különböző méretei például időről-időre kifogynak s olyankor a mamák lejárhatják a lábukat, amíg valahol csemetéjük lábára illő cipőt, vagy kislányuknak fehérneműt találnak. No dehát öltözködni sem kell. Egyet nem lehet elhagyni: az evést. Az FMH előző számában adtunk tudósítást a legutóbb leleplezett "hűsmaffia" peréről! egy bűnszövetkezet - kihasználva, hogy a közértekben és a henteseknél alig van választék, az olcsóbb felvágottak és húsfélék pedig majdnem mindig hiányoznak - feketén látta el árúval a szolgálataikat jól megfizető boltvezetőket, akik aztán a pult alól árusították az árút. De a húson kívül gyakran van hiány zöldségben, sőt nemrégiben azért folytattak vizsgálatot a fővárosban, mert átmenetileg kenyérhiány volt egyes kerületekben. Egyszóval a szocializmus mai napig sem volt képes megvalósítani az egyenletes árúelosztást és a mindennapi közszükségleti cikkek, élelmiszerek zökkenőmentes árúsítását. - Nos mindez arról jutott eszembe, hogy a minap kitűnő és nagy vonalakban helytálló beszámolót olvastam egy emigráns lapban a magyarországi viszonyokról. A cikk szerzője - másodgenerációs derék magyar, aki (szerencséjére) soha nem élt a szocializmusban, csak^vendégként töltött pár hetet Budapesten, egyhelyütt így íri "Káprázatos az árukínálat, árúbőség minden téren, nemcsak élelmiszerben. Kis üzletek tömkelegé, versengés a textilekben, himzett blúzok özöne." Hát igen a 7áciyutcán, a Kígyó utcán, a Párizsi utcán és a Kossuth Lajos utcán végigsétáló turista ezt látja: maszek butikok egymás hegyén-hátán, csábító kirakatok, még a kapuk alatt is ízléses árubemutató, drága csemegékkel tömött reprezentatív élelmiszerboltok.^ Valóban káprázatos árűbőség és kínálat hímzett blúzokban, Pierre Cardin ruhákban, divatos pullóverekben és olasz cipőkben. De nagy kérdés, hogy a mindennapi életüket ott élők is annak látják-e? Mert azoknak nincs szükségük naponta új hímzett blúzra vagy olasz cipőre. (Meg sem tudnák fizetni a maszek butikok árait.) De naponta kell nekik kenyér, parizer és leves hús, de sokszor keresnek cipőpasztát, fogkrémet, papírzsebkendőt, no meg WC- papírt is. És hányszor hiába! Mert ez is, az is hiánycikk. És ezeket nem árusítják a "kirakatország" kirakatutcáiban, az elegáns Pierre Cardin-butikokban, de még azokban az IKKA-üzletekben sem, ahol dollárral fizethet a vásárló. Aki pedig kicsit távolabbmegy a kirakatutcáktól, mondjuk a Józsefvárosba, a Ferencvárosba, esetleg a Váci utca helyett a Váci úton sétál végig, már hímzett blúzokat és egyéb drága holmikat se nagyon láti csak gyönge konfekciót és árúval rosz- szul ellátott üzleteket, ahol az eladók így fogadják a vevőket« - Ne is kérje, nincs!... - Vigyázzunk hát azzal az árúbőséggel, mert az bizony csalóka!^ Örvendetes, hogy a külföldi vendégek ilyen jó benyomásokat kapnak a magyar fővárosról, de igazán örvendetes az lesz, ha majd a Népszínház utcában lakó pesti polgár sem írogat panaszlevelet a Ludas Matyinak, mert megint hiába talpalt napokig, hogy vonalas füzetet vehessen az elemista fiának. Ami már éppen két éve hiánycikk a szocialista Magyarországon. A Hazafias Népfront elnöksége ülést tartott e's választási felhívást bocsátott ki a június 8-ra kitűzött őrszággyűle'si választásokra. Az ülésen felszólalt Kádár János is és nemzeti összefogásra szólította föl az ország lakosságát. Ez a kulcsszó: a nemzeti egység e's összefogás. Ezzel szédítik a választókat,mintha lenne más választásuk, mint az "egy-ség": hiszen csak egy pártra, egy programra szavazhatnak. Legfeljebb két jelölt közt dönthetnek, de a háttér ugyanaz...
