Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
1985. június Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal tosabb hagyatékát: A külföldre szakadt magyarság gyermekeit tanitsuk meg magyarul beszélni. "Nyelvében él a nemzet." Mindszenty biboros nagyon szerette a gyermekeket. Azt érezte, amit Sik Sándor fogalmazott meg legszebben: Azt szeretem, aki nevet, Akinek rózsaszin az arca, Aki örül, aki kacag, Aki dalolva megy a harcra. Az én emberem a gyerek, A nagyszemü, nevető gyermek, Akiben szűz minden csirák, Ezer erők rügyezve kelnek. Szeretem azt, aki akar, Aki remény, aki Ígéret, Az enyém a vér és a tűz: A fakadó fiatal élet. Vele együtt szeressük mi is a magyar fiatalságot. Támogassuk őket és tanitsuk meg őket magyarul. Mindszenty hercegprímás másik meglátása volt, hogy az uj, részben már hazánkon kívül született és élő fiatalságot a magyar anyák, a magyar nők tudják legjobban megtanítani és megtartani magyarnak. Újra egy idézettel zárta be az ünnepélyt, mert a magyar költők legalábbis a múltban nála sokkal szebben beszéltek magyarul: És volt egy Zrínyi, tündöklő nagyasszony Ki skófiummal asszonyvállán Egymaga hordta férfiváll híján A dőlni roppanó magyar tetőt. A ház fejünkre most is roskadoz s a férfiak szét-százfelé morogva, Üres pohárba dohogják a jajt! De hol vannak az erős asszonyok? Hol vagytok, Zrínyiek? (Tudósitó) New York-i hir: 1985. június 1-én, szombat este 5*30- kor a New York-i Magyar Házban (213 East 82. utca) REVICZKY KÁLMÁN az UFO kutatás nemzetközi hírnevű katonai szakértője, az Amerikai Ürnavigációs Intézet (AIAA) a Hermann 0bérth Rakétatudományi Társaság tagjának hatalmas beszámolója: HADÜZENET A VILÁGŰRNEK - a CSILLAG HÁBORÚ Rendezi: a New York Állami Amerikai Magyar Szövetség és az ICUFON Interkontinentális UFO hálózat - NY. Kiállítás: eredeti galaktikus űrhajó (UFO) felvételek, analízisek, titoktartás alól fel oldott Pentagon és más government UFO okmányok!(Adomány, 6 doll.) Dr. v. Endrey Antal: Hőseink emlékezete Az idegen élet szürke hétköznapjai közt ismét elérkeztünk egy pirosbetüs ünnephez, melyet egyedül a magyar e- migráció ünnepel: a magyar Hősök Napjához. A magyar földet holtában is védő nagy lovagkirály, Szent László napján üli meg ezt az ünnepet az emigráció, hogy a hazáért elesett hős katonáinkról megemlékezzék. A hős nem népszerű a mai korban, mely a pipogya nyárspolgárt emelte piadesz- táljára. A hős áldozatot jelent, és pedig igen nagy áldozatot, az egész emberi élet elvesztését egy magasabb eszmény védelmében, ez pedig a mai, kéjek mámorában elmerült világnak nem kell. Az e- migráció mégis megáll most és emlékezik. Mély kegyelettel meghajtja a zászlót a magyar hősök emléke előtt, kik szerte a világban, sokszor ismeretlen sírokban nyugosznak. A magyar mindig hősök nemzete volt. Nemzeti fennmaradása ezer é- ven át súlyos véráldozattal járt. De ez az áldozat, a hősök vére, nem csak a magyar hazát oltalmazta, hanem egész Európát is. Oltalmazta ezt a hálátlan kontinenst, mely Trianonnal fizetett nekünk. Már Mátyás király nagy prédikátora, Las- kai Osvát megmondotta: "Ezt az erős nemzetet, melynek vére és csontjai a körülvevő országok hegyeit és völgyeit borítják, rendelte Isten a nagy török ellen a kereszténység védelmére." A magyar becsülettel betöltötte ezt az isteni rendelést, és a magyar vér, a magyar hősök vére, bőven omlott a kereszténység oltalmára. Azután a nagy török elment, és jött helyette a nagy orosz, már 184-8-ban eljött, hogy szabadságunk letiporja,majd jött megint az "orosz gőzhenger" 1914- ben, s végül mikor a pánszlávizmus pokoli eszméje egy másik ördögszülte rémálommal a bolsevizmussal egyesült, a magyar 19^1-ben megint nekifeszült ennek a szennyes áradatnak, hogy hazáját és az európai civilizációt megvédje. Alig negyven éve annak, hogy a Don- kanyarban kétszázezer főnyi magyar hadsereg nagyobb részt megsemmisült. Ki a hómezőkön vesztette el életét, kit Szibéria haláltáborai nyeltek el, ki sebesülten, rokkantán tántorgott haza. E- zekre a magyar hősökre, kik egy ezeréves nemzetmegtartó küzdelem egy láncszemét képezték, most különösen is emlékezünk. Es emlékezik rájuk és a 2. világháború magyar hőseire a rabságban sínylődő magyar nép is. Magyarországon egyre erősebben megindult egy mozgalom, hogy a második világháború magyar hősi
