Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
2.oldal 1984. november Amerikai Magyar Értesítő' HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. ! Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György ! Évi előfizetési dij: 13 US-dollár I { Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár I j Külföldre: 14 US-dollár j I A lapban megjelent Írások nem j fejezik ki szükségszerűen a szer- j kesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek, j Kéziratokat nem őrzünk meg és nem j küldünk vissza. A szükséges javi- ! I tás jogát fenntartjuk. í I ___ j Nos, még ez a bizottság sem örült annak, hogy a főváros egészségügyi intézményei ilymódon növelték költségvetési bevételüket. A bizottság tagjaira nehezedő erkölcsi nyomást nem könnyű elviselni. Reagan elnök is, és John J. Connor érsek is a hitleri tömeggyilkosságokhoz hasonlította a már huzamos ideje tartó amerikai abortus-hullámot. (A hivatalos statisztikák szerint Amerikában naponta 4 .000 magzatot hajtanak el.) Az elmúlt két évben a Kongresszus mindkét házának több tagja számos határozati javaslatot és törvényjavaslatot terjesztett elő a magzatelhajtások betiltása, vagy legalább korlátozása tárgyában. Október elején, az elnökjelöltek vitájában is felmerült a dolog. S Krol kardinális éppen a vita napját jelölte ki az "élettisztelet vasárnapjának." Ebből az alkalomból a Philadelphiában és környékén lévő templomokban felolvasták a bíboros körlevelét, amely egyebek között azt tartalmazta, hogy az újabban politikai körökben elterjedt "Én ellenzem, de..." álláspont logikátlan, s eként elfogadhatatlan. Bár a bíboros nem említett neveket, mégis nyilvánvaló volt, hogy körlevele Geraldine Ferraro, demokrata párti alelnökjelölt, és (az ugyancsak demokrata) Mario Cuomo New York-i kormányzó álláspontját marasztalja el. Mindkét, e- gyébként katolikus politikus korábban odanyilatkozott, hogy személyszerint u- gyan ellenzi a magzatelhajtást, de ellenzi annak betiltását is. Arra az álláspontra helyezkedtek ugyanis, hogy senkitől sem lehet a szabad választás jogát megvonni. A bíboros rámutatott arra, hogy ez ugyanaz, mintha valaki azt mondaná, ő ugyan ellenzi a gyermekekkel való kegyetlen bánásmódot, de nem ellenezheti azt, hogy más, a szabadválasztás jogán kínozza gyermekét. Történetesen ugyanezen a vasárnapon a "Katolikusok a Szabad Választásért" elnevezésű és a magzatelhajtás szabadságát támogató csoport is szükségét é- rezte annak, hogy hallasson magáról. Ez a csoport egy egész oldalas hirdetést tett közzé a New York Times-ben, amely szerint hithü katolikusok között is vannak (és lehetnek) véleményeltérések ebben a kérdésben. Ilyen forró hangulatú vitában nem meglepő, hogy a washingtoni közkórház különös kereskedelmi tevékenysége rendkívül nagy felháborodást váltott ki az ellentáborban, vagyis a magzatelhajtást ellenző és az élethez való jogot támogató csoportokban. Tegyük hozzá: az é- lethez való jogot támogatók (rigth-to- lifer) igen sokan vannak. Éppen ezért bizonyos volt, hogy előbb-utóbb valaki felveti majd a kérdést: ki veszi meg az embriókat, s milyen célra használják ő- ket? Megtörtént. A kérdés felmerült. A Washington Times szolgálatkészen előásta a francia Gazette du Palais e- gyik régi, több mint három éves számát, amely részletesen beszámol az embriók felhasználásáról. A cikk annak idején óriási feltűnést keltett. A cikkben a lap riporterei azt állították, hogy e- gyes francia kozmetikusoknak azért megy olyan jól a soruk, mert szépítő tevékenységük során az embriók fagyasztása révén élve tartott sejtjeit használják. Az élő sejtek állítólag fényesebbé és rugalmasabbá teszik az öregedő hölgyek bőrét. Nade honnan szerez egy francia kozmetikus törvényes keretek között fagyasztott embriókat? A lap ezzel kapcsolatban leírta, hogy még 1981 áprilisának első napjaiban a svájci-francia határon szolgálatot teljesítő vámőrök megállítottak és átvizsgáltak egy teherautót. A teherautó teljes rakománya fagyasztott embriókból állt. Az iszonyodó vámőrök nyilván azt sem tudták, hogy mit csináljanak. Sosem volt még olyan elvetemült pénzügyi vagy jogi szakértő, aki az embriókra kiszabandó vámtétel meghatározásán dolgozott volna. Ezzel szemben az újságírók rögtön tudták, mit tegyenek. Megírták ezt a történetet azzal kiegészítve, hogy a francia kozmetikusok embrió-szükségletüket Magyarországról (és Jugoszláviából) szerzik be. Bizonyára jutányos áron. Az élethez való jogot támogatók és általában a konzervatív körök gondoskodtak arról, hogy a washingtoni közkorház különbevételeiről értesüljön a kongresz- szusi bizottság is. Ezzel együtt arról is tudomást szereztek a bizottság tagjai hogy ezt a borzalmas üzletágat egy francia-magyar (és jugoszláv) "együttműködés" fejlesztette ki.
