Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
1984. november Amerikai Magyar Értesítő 3.oldal Az, hogy az amerikai főváros polgár- mestere, hogyan fogja átvészelni a következő költségvetési tárgyalásokat, ne o- kozzon nekünk fejfájást. Számunkra az a probléma, hogy ezzel a förtelmes üggyel kapcsolatban a magyarok újra és újra szóba fognak kerülni. Még kellemetlenebb hogy a Kongresszusban sokan lesznek o- lyanok, akik meg sem fognak lepődni. A- miket ugyanis egyes amerikai honatyák hallanak és olvasnak a vasfüggönyön túli közerkölcsökről, az számunkra enyhén szólva zavarbaejtő. A Neue Züricher Zeitung például még az év elején baszámolt a Hanns-Martin- Schleyer Alapítvány és a müncheni egyetem Kelet- és Délkelet Európa gazdaságával és társadalmával foglalkozó intézet közösen megrendezett konferenciájáról, aminek egyik, számunkra legfájdalmasabb megállapitása az volt, hogy a kommunista országokban, s eként Magyarországon is, a hazudozás és a korrupció az életforma szerves részévé vált. Lehetetlen mindezt egy könnyed kézlegyintéssel elintézni, mondván, ez a konferencia csak amolyan propaganda gyűlés volt, vagy ha nem, úgy Bulgáriára vonatkozott. Eltekintve attól, hogy az értekezlet előadói elismert tudósok voltak, ráadásul, amit mondtak, az megegyezik magyarországi látogatást tett barátaink tapasztalataival, sőt a nyugati sajtó megállapitásaival is. Rossz hirek ezek. Persze az is igaz, hogy jó hirek is érkeznek Budapestről. Köztudomású például, hogy a budapesti Ikarus-gyár egy amerikai vállalattal közösen csuklós a- utóbuszokat gyárt, amelyek "tekergő kocsi" (wiggle wagon) néven több városban is igen népszerűek lettek. Igen, de... Bár az üzlet kitűnő,és sok nemes valutát hoz Magyarországnak, részesedésük egyre csökken, mert késedelmesen szállítanak, s rossz, selejtes minőségben. Aztán hir érkezett arról is, hogy a magyarok még olyan "amerikai iparágban" is jól szerepelnek, mint a computer gyártás. Nemcsak software-ről van már szó, - azon a téren már hosszabb ideje dicsérik a magyarokat - hanem magának a computernek a gyártásáról. Nagy dolog ez. Mi, akik itt élünk szivesen lettünk volna büszkék rájuk, de nem tehettük. Kiderült ugyanis, hogy a Pentagon egy átiratában felhivta a külügy figyelmét: az ösztöndíjjal itt tartózkodó magyarok lopják a computer-gyártás titkait. Tudjuk azt is, hogy a magyaroknak e- lég sok az adósságuk, de mindég pontosan törlesztenek. Hogy egy kis országnak a mai gazdasági helyzetben pénzre van szüksége az egyáltalán nem feltűnő. De, hogy egy kis ország pontosan fizesse az adósságait, az egyre ritkább. Örülhetnénk tehát annak, hogy Magyarországot a pénzügyi körök jó adósnak tartják. De nem az, irta szeptember végén Jerry Lewis a Wall Street Journal-ban. Sajnos nem a komikus Jerry Lewisről van itt szó, hanem az ugyancsak kaliforniai kongresz- szisi képviselőről. Lewis képviselő szerint a magyarokban a Világbank által nyújtott kölcsönök tartják a lelket, holott a magyarok nem jogosultak arra,hogy a Világbanktól kölcsönöket kapjanak. A Világbank ugyanis saját szabályai szerint csak olyan államnak adhat kölcsönt, amelyben az egy főre eső termelési érték nem haladja meg az évi 2.650 dollárt. Immár két éve annak, hogy a magyar kormány megküldött egy hivatalos kimutatást amely szerint náluk a termelési érték alig haladja meg a kétezret. Nemsokkal ezután két szakértő is megállapította, hogy a magyarok a termelési érték terén jóval a megengedett 2.650 dollár felett állnak. (Éppen most semmi ok sem volt arra, hogy ezt a témát felújítsák. Ha Lewis képviselő mégis szóba hozta, akkor arra kell következtetnünk, újraválasztása esetén mond majd még néhány barátságtalan dolgot a magyarokról. S fog találni terhelő adatokat.) Ne legyünk azonban egészen biztosak abban, hogy az üzleti morál leromlását egyszerűen a szocializmus rovására Írhatjuk. Ausztria lényegében szocialista állam, de még egy rosszindulatú biráló sem foghatja az osztrákokra, hogy tisztességtelenek. A baj forrása másutt van. Igaz ugyan, hogy a kommunista táboron belül a magyarok élvezik a legszélesebb körű szabadságot, de senki sem tudja, hogy ez meddig fog tartani. S ez a baj. Schöpflin György az Europa Archiv hasábjain mutatott rá arra, hogy a magyar nép számára jelenleg biztosított viszonylagos szabadság nincs intézményesítve. A magyar kormány tehát, szovjet nyomásra, vagy anélkül egyik napról a másikra szorosabbra foghatja a gyeplőt. A jelenlegi magyar vezetők szemében a szabadság mindég csak engedmény volt és sosem jog. Az állandó bizonytalanság következtében keletkezett, s terjedt el egyre jobban az az egészségtelen, romlott, "ki tudja, mit hoz a holnap" hangulat . Ezért aztán megkeseredett gúnnyal megállapíthatjuk, ha a Lenin által elfuserált szovjet mintájú szocializmus végcélja az volt, hogy kialakítson egy uj embertípust, úgy Magyarországon e törekvésüket fényes siker koronázta. Kialakult az embriókkal kereskedő, gátlástalan, sőt tisztességtelen kupec típus. Színre lépett az uj, a gseftelő magyar.