Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
ÉRTESÍTŐ ^^-J^GARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely MONTHLY jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Ára: 1.25 USA dollár JP Amerikai Magyar f ff Baltimore, 198^. november XX, évf. 11.szám SZENTPETERY: 1956. november 4 Az új ember Mint ismeretes, nemrégen valahogy kiszivárgott, hogy Washington legnagyobb közkórházának szülészeti és nőgyógyászati osztálya csinos kis mellékjövedelemre tett szert azzal, hogy az itt engedélyezett magzatelhajtások "termékeit", az embriókat fagyasztott állapotban eladta. Egész pontosan 68 ezer dollárt keresett az osztály ezen az "üzleten" amit a Washington Times szerint részben egy televíziós készülékre, részben pedig a látogatóba jött orvosprofesszorok számára fenntartott "frissítőkre" költött az osztály vezetősége. (Ha a világ orvosprofesszorai rájönnek arra, hogy mennyi ital van legnagyobb közkórházunk szülészeti és nőgyógyászati osztályán, vége-hossza se lesz a látogatásoknak. ) Az olvasó most bizonyára azt hiszi, hogy bár a dolog felháborító, alapjában véve azonban mégis e- gyedül ránk, washingtoniakra tartozik. Sajnos ez nem igy van. A helyzet az, hogy még egy alaszkai eszkimónak is joga van beleszólni Washington ügyeibe, feltéve, hogy fizet adót. Az amerikai törvények szerint ugyanis egyetemekre, templomokra és középületekre nem lehet ingatlan-(ház)adót kivetni. Mivel Washingtonban van néhány egyetem, számos templom és rengeteg középület, ez a város képtelen lenne önmagát fenntartani, - ha a szövetségi állam nem segitene. De segit. A Kongresszusban külön bizottságot alapítottak, amelynek egyéb dolga sincs, minthogy évről-évre megállapítsa, hogy az egész ország adófizetőinek befizetéseiből, milyen összeget utaljon ki a fővárosnak. Ezer és ezer halottunk van. Sirhant a város szivében, a tizenegy éve ledöntött Páz mány-szobor előtt. Sirok a temetőben és teme- tetlen halottak. Hősök, akik harcoltak - fegyvertelen tűn tetők, asszonyok és gyermekek. Emberek, akik emberi sorsot követeltek, akik hittek és reménykedve vonultak a tiszta lobogók alatt, ajkukon dal, szivükben forró tűz. Sorsuk szörnyű lett. Gyászoljuk valamennyien, akik egyetértünk és egyet a- karunk. Borzalmas gondolat a feltáruló ezer és ezer sirgö- dör...Számukat ki tudná ma? Keserűség fojtogat, a szív elszorul. Harcosok, áldozatok pihennek meg sírjukban. Halottak napja 1956. Halottaink emlékét őrizzük szivünk végső dobbanásálg* Kis Újság 1956. XI. 1.
