Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
2.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1984. október HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György ! Évi előfizetési dij: 13 US-dollár j í Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár j j Külföldre: 14 US-dollár j j A lapban megjelent Írások nem } fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek, j Kéziratokat nem őrzünk meg és nem ) küldünk vissza. A szükséges javi- I I tás jogát fenntartjuk. í L j könyveikben olvashattak, mert ösztönösen érezték: mindez hazugság. Többet,az igazságot követelték. * 1983. nyarán, annak jegyében ült ösz- sze az írószövetség, hogy vita közben fogalmazzák meg, mi is történt valójában 1956 őszén Budapesten. A szimpózion keretében sokan fölszólaltak: olyanok,akik részesei voltak az eseményeknek s olyanok is, akik csak kívülről figyelték, hová alakulnak az események. S természetesen olyanok is, akik akkor még gyerekek voltak és közvetlen élményeik nem lehettek a történtekről. Beszélt ezen az ülésen Karinthy Ferenc is, aki legutóbb jelentette meg könyvét az ötvenhatos őszről és néhol meglepő, sőt majdhogynem bátor véleményt nyilvánít erről-arról. Az irószö- vetségi tanácskozáson is fölállt Karinthy és többek közt ilyeneket mondott: "Nagyon jó dolognak tartom, hogy a fiatalok ilyen mértékben érdeklődnek. Ha én húsz vagy harmonc éves lennék, engem is lázasan érdekelne, mi történt 1956-ban. Megnéztem a tankönyveket és szörnyű dolgokat találtam bennük. Ezekből tanult a fiam is és ezért érdekelt e dolog." Ködösítésével, mellébeszélésével a rendszer éppen ellenkező hatást ért el, mintha az első perctől kezdve szembenézett volna a tényekkel és feltárta volna a fiatalabb generációk előtt, mi is történt 56-ban. Megbuktunk, de okultunk a leckéből: változtatunk a módszereinken, mert a párt igy képtelen megnyerni magának a nép bizalmát. Nem. Ahelyett, hogy mindezt beismerték volna, hozzátéve, hogyha nincs Szovjetunió, ha nem^ jön időben a szovjet hadsereg segítsége, az egész magyar kommunista rendszer eltűnt volna a történelem süllyesztőjében, ehelyett maroknyi ellenforradalmárról hazudoztak, akiket a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány néhány napos küzdelem után legyőzött és megerősítette a proletárdiktatúrát. A fiatalokat azonban nehéz becsapni. Az elmúlt negyedszázad alatt fölkeltette a kíváncsiságukat - és gyanújukat -, hogy mig a hivatalos kiadványok úgy kerülgetik a kérdést, mint macska a forró kását, addig otthon, zárt ajtók mögött gyakran hallják az idősebbeket 56-ról beszélni s bizony ők egészen másokat mondanak, mint ami a tankönyvekben áll. Hiszen jóformán nincs - nem lehet - magyar család, melynek életében nem jelentett volna ilyen vagy olyan változást Ötvenhat s azok a fiatalok, akik akkor tüntettek a pesti utcán, ma java- korabeli férfiak , tele személyes emlékekkel. És ezek aligha halványulhattak el huszvalahány év alatt. >1* A párt előtt nem állt más ut, mint nyíltan beszélni a történtekről, úgy, hogy a még élő tanukkal se kerüljenek ellentétbe, de a fiatalok tudásvágyát is kielégítsék történészekből, ideológusokból és újságírókból külön munka- csoportot alakítottak a párton belül, mely hozzálátott az események pártsze- rü kiértékeléséhez. Dokumentumok, adatok bőven álltak rendelkezésre: olyanok is, melyekhez közönséges halandó soha sem juthat hozzá. És megkezdődött a tervszerű történelemhamisitás. A cél az volt, hogy mindenképen a kommunisták igazát bizonyítsák. Ez kétirányú igyekezetben mutatkozott meg: egyrészt változatlanul kitartottak a- mellett a valótlan állítás mellett,hogy a magyar munkásság - és a széles társadalom - nem a szocialista rendszerrel volt elégedetlen, hanem csupán a Ráko- si-féle vezetés hibáival és törvénysértéseivel. Hiszen a rendszer létére mások nem törhettek, csak nyugatról irányított fasiszták és félrevezetett lumpenproletárok. . . Másrészt azt próbálták elhitetni, hogy a fordulópontot - az ő kifejezésükkel "belpolitikai korszakváltozást" - az az alternativa jelentette, hogy a magyar nép vagy továbbra is a Rákosi-Gerő féle szocializmusnál marad, vagy uj csapásokon akarja megvalósítani a szocializmust Ez a leegyszerűsítés természetesen nem felel meg a tényeknek. Aki azokban a napokban nyitott szemmel és nyi tott fülekkel járta a pesti utcákat, az tanúsíthatja: az ifjúság és a munkásság az értelmiséget említeni is fölösleges ebben az összefüggésben - torkig volt az egész úgynevezett szocializmussal, de főleg az ezzel azonosított szovjet megszállással. A közhangulat azt mutatta, hogy a nép valami mást, valami újat akar
