Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1984. szeptember Tallózás a pesti lapokban Szerkeszti: Stirling György * Az Országos Anyag- és Árhivatal július 12-től kezdődően több fogyasztói ár változását jelentette be. 11-14 százalékkal emelkedett az üditő italok, 10-16 százalékkal nőtt a mosószerek ára, mig az aluminium edények 12-24 százalékkal drágultak. A szolgáltatások közül 27 százalékkal drágult a vegytisztitás, 10 százalékkal emelkedett a tehertaxi fuvardija. Ezenkivül drágul a gyufa, a porcelán,a bizsuékszer, a gumiabroncs- és tömlő. Csökken egyes csokoládéfajták, ételízesítők, sütőporok, leveskockák és a szocialista országokból származó órák fogyasztói ára. A közlemény szerint az áremelések egy év alatt 400 millió forinttal növelik a lakosság kiadását, az árcsökkenés ugyanannyival mérséklik. Ha a két listát nézzük, ez alig hihető: mert üditö italt mindenki fogyaszt és a mosás, mosatás is mindennapos szükséglet. De órát ritkán vesz az ember. . . Ha én megélnék, miért kapálnék?...Persze, hogy népművelő vagyok. Na és? Az iskolaigazgató sertést tenyészt, a tanárok fóliáznak. Mi van akkkor?..."- A fizetésekből megélni? Arról szó nem lehet! Az értelmiségi pályákon dolgozóknak vállalniok kell valamilyen különmunkát, különben nem boldogulnak. E téren a vidékiek még előnyösebb helyzetben vannak: ők gazdálkodhatnak a háztájiban, krumplit, zöldséget termeszthetnek, méhet tarthatnak. De mit csináljon a városi pedagógus, mivel egészitse ki a fizetését? ☆ Várkonyi Péter külügyminiszter Madridban tett hivatalos látogatást - jelentette az MTI julius 11.-én. ☆ A Magyar Nemzeti bank két újabb nyugati hitelt vett föl: 385 millió dolláros kölcsönt egy főleg amerikai bankokból álló bankcsoport adott, 23 milliárd japán yen (kb. 100 millió dollár) ösz- szegü hitelt pedig egy japán pénzcsoport nyújtott. A két kölcsönfelvétel a Világbank társfinanszírozásával, ill. részvételével történt. ☆ "A vers meg a krumpli" a cime annak a monológnak, melyet egy falusi népművelő mond el a barátjának, aki egy Pi- linszky-estre hivja, szép vérseket hallgatni. A beszélgetés a VAS NÉPE egyik legutóbbi számában jelent meg.- "Nagyon kedves vagy - mondja a népművelő -, de ugye nem haragszol, ha én most nem leszek ott. A helyzet az tudod, hogy ma jönnek a krumpliért... Igen, a kertemben. Van benne egy kis zöldség, néhány gyümölcsfa, szőlő. Nem valami nagy. Nyolcszáz négyszögöl. A feleségemmel ketten. . .Ámbátor a három gyerek mellett ő nemigen ér rá. No, meg a piacra is ő jár, mióta szombaton nincs tanitás. Éva ugyanis pedagógus. . .Paprikát, paradicsomot, almát, mikor itt. Persze, ez egy kis pluszmunka, de megéri. A burgpnyát most nem tudjuk ki vinni a piacra. Évának három vizsgája lesz a főiskolán. Tanár lesz. . . Háromé z érné gy- száz. Most alsósokat tanit. És még két- háromszáz hozzá, ha helyettesit...Tévedsz. Nem kevés. A szomszéd községben van olyan népművelő, aki kétezernyolcért önállóan vezeti a művelődési házat. És számitsd hozzá az én négyezerhatszáz forintomat. Ezek nem is alacsony fize- tések^errefelé ...Megélni? Hogy gondolod? Én most csak a fizetésekről beszéltem, úgy általában. Megélésről szó sincs ☆ "A magyarországi egyházak 1944-ben" cimmel terjedelmes cikket olvashatunk a Magyar Nemzetben. A cikkiró általánosságban elmarasztalja valamennyi keresztény egyház vezetőit - beleértve természetesen a katolikus egyházat is -, mert 1944-ben nem foglaltak egyértelműen állást három sorskérdésben: a háború, a zsidóüldözés és az antifasiszta ellenállás tekintetében. A háborút - olvassuk - nemcsak hallgatólagosan helyeselte a katolikus egyház, hanem fenntartás nélkül támogatta. "Serédi hercegprimás az 1941 őszi püspökkari konferencián - olvassuk a cikkben - a szovjetellenes agresszióban való magyar részvételt egyenest 'honvédőink dicső küzdelmének' minősítette, és ebben nem maradtak el tőle a protestáns egyházfők sem. Ez a magatartás a rendszerrel való azonulásból és a tradicionális antikommunizmusból következett..." A későbbiekben elismeri a cikk, hogy a zsidók elhurcolása ellen többizben tiltakoztak az egyházak vezetői és külön kiemeli Ravasz László, Révész Imre, valamint Raffay Sándor református, ill. evangélikus püspökök tevékenységét. A katolikus püspökök közül nagy elismeréssel ir a cikk báró Apor Vilmos győri püspök munkásságáról, de azt már elfelejti megjegyezni a cikkiró,
