Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal 1984. szeptember hogy a főpapot 19^5-ben szovjet katonák lőtték agyon, amikor a püspöki palota pincéjében menedéket talált nőket védel­mezte a barbár horda elől. - Talán mégis volt némi alapja annak a "tradicionális antikommunizmusnak", amivel a keresztény egyházak támogatták a szovjetellenes há- b orut... ☆ A Washington Post julius 13.-i számá­ban hosszú cikk emlékezik meg egy Párizs­ban elhunyt fotóművészről, aki "Brassai" művésznéven szerepelt és lett világhírű Az életrajzi adatokból kiderül, hogy a művész családi neve Halász Gyual volt és Erdélyben, Brassón született; "Born Gyu­la Halász is Brasov, Transylvania, in 1899" olvashatjuk a Postban. Természete­sen "Brasov"-nak irva Brassót (ami akkor még tényleg Brassó volt...), egyetlen u- talás nélkül arra, hogy ezek szerint Ha­lász Gyula magyar születéséhez kétség sem fér. A művésznév képzése is arra u- tal, hogy Halász Gyula magyarul gondol­kodott: a Post is megmagyarázza olvasói­nak, hogy a "Brassai" név azt jelenti: "from Brasov”!? A nemzetközi köztudatban - a román propaganda hatására - Brassov neve él és az meg sem fordul egy ameri­kai ujságiró fejében, hogyan lett "Bras­sai". Hiszen olyan furcsák ezek az exo- tikus középeurópai nyelvek... Egyébként két másik magyar neve is szerepel a cikk­ben, a még ma is élő 90 éves André Ker­tész fotóművészé (aki mestere volt Bras- sainak) és egy "John Szarkowszki" muzeum igazgatóé. (Ez utóbbiról még nem hallot­tunk, de félig magyar, félig lengyel hangzású neve alapján könnyen vélhetjük honfitársunknak...) Julius közepén a budapesti lapok is megemlékeztek a művész haláláról és meg­írták, hogy 1899-ben született Brassó­ban, Budapesten járt iskolába, ott érett­ségizett és ott végezte a Képzőművésze­ti Főiskolát is. Mi köze volt Romániá­hoz, vagy a románokhoz?... ☆ "Várható-e javulás a gyógyszerellá­tásban?" - teszi föl a kérdést a Ma­gyar Nemzet. A kérdésben ugye bennefog­laltatik, hogy most zavarok vannak a gyógyszerellátásban, de vajon miért? "Sajnos, néhány tőkés partnerünk (i) nem tesz eleget időben szállítási köte­lezettségeinek - mentegetőzik az "ille­tékes", a kapitalisták pontatlanságának rovására irva a gyógyszerhiányt - és tartalékok képzésére nincs lehetőségünk'.’ Az ember csak csodálkozik: a (hajdan) világhirü magyar gyógyszeripar azelőtt nemcsak az ország lakosságát látta el orvosságokkal, de még bőven jutott ex­portra is. A Chino in, a Richter Gede- on-gyár termékei messze földön ismer­tek voltak és a hazai patikában sem volt soha áruhiány. Ma van: egyszerű fájda­lomcsillapítókat, nyugtátokat hiába ke­res a beteg városszerte. "A hiánycikk­lista időnként változik - idézzük a Magyar Nemzet cikkéből - és a probléma nem újkeletű, de a jelekből arra lehet következtetni, hogy tovább romlott a helyzet. Mi ennek az oka?" - "A gyógy­szergyárak gazdasági okokból nem tudnak egyik napról a másikra átváltani más és más medicina gyártására - magyarázza az illetékes minisztériumi osztályvezető,- hanem hol az egyik, hol a másik orvos­ság készül sorozatban. De a harmadik ne­gyedévtől kezdve a gyáraknak fokozato­san meg kell szüntetniök a lakosságot jogosan irritáló gyógyszerhiányt."- Fölmerül a kérdés: eddig miért nem szüntették meg?...Azon meg csak nevetni lehet, hogy egyszerre csak egyféle gyógy­szert állithat elő egy gyár'. Akkor ne­gyedévenként mindig csak egyfajta gyógy­szert Írhatnak föl az orvosok: három hó­napig csak aszpirint szedhetnek a bete­gek, akármilyen bajuk van, aztán csak hashajtót, és igy tovább... ☆ Az Egyesült Államok újabb 200 ezer tonna búzát adott el a Szovjetuniónak - jelentette az amerikai mezőgazdasági m- minisztérium. A két ország múlt év októ­berében kötött megállapodása értelmében a Szovjetunió a mostani vásárlást is be­leértve, 12,k millió tonna gabonát vásá­rolt az Egyesült államoktól. (MTI - jul. 11.) Erről eszünkbe jut a SPOTLIGHT ci- mü hetilap egy legutóbb közölt karikatú­rája: az amerikai traktor vontatja ki a kátyúból a szovjet teherautót, melynek sofőrje elégedetten szól oda társának: "Minek nekünk barát, ha ilyen ellensé­geink vannak..." - A csőd vagy az éhség szélén álló kommunista országok mindig számíthatnak a kapitalisták segítségére.. ☆ Akció indult - Írja a Magyar Nemzet -, hogy gyümölcsfákat telepítsenek közte­rületeken. Az ujságiró a hir hallatán a múltba réved: "Az utak mentén? Ahol a régi idők vándora szomjatoltó szedret szakíthatott, maroknyi meggyet rázhatott s ahol a szilva és az alma sem volt til­tott gyümölcs?" Igen, ilyen is volt va­lamikor, ha nehéz is rá visszaemlékezni. Kérdés, megvalósitható-e mindez ma, az uj (szocialista) közerkölcsök idején? Amikor a termelőszövetkezeteknek és a gazdáknak őriztetniök kell a kukorica-

Next

/
Thumbnails
Contents