Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7-8. szám
18.oldal Amerikai Magyar Értesítő Egyes budapesti vendéglőkben bevezették a diákmenüt, ami mennyiségben a rendes adag 50-75 százalékát tartalmazza, árban viszont jóval olcsóbb annál. Az erről szóló riportból megtudjuk, hogy pld. a Kassai Söröző nevű másodosztályú éteremben a diákmenü csupán (?) 26,60 forintba kerül, ugyanakkor egy felnőtt vendégtől 75 forintot is elkérnek a menüért. (Ezeken az árakon érdemes elgondolkozni: a menü tudvalévőleg a legegyszerűbb és legolcsóbb vendéglői étkezési forma, amivel régebben csak a kispénzű vagy takarékos étteremlátogatók éltek: békeidőben egy-két pengőért fogyaszthatták a legjobb helyeken is. ) Ma egy másodosztályú sörözőben 75 forintot kérnek egy menüért - ital és borravaló nélkül. A dolgozó tehát három órai bérét fizette ki csak a menüért s akkor még hol van a reggeli, meg a vacsora? És egy diáknak miből futja 26,60-os menüre, amitől jószerivel még jól sem lakik, oly kicsi az adag? A hazai lapokban mást sem olvas az ember, mint azt, hogy Magyarország bővelkedik élelmiszerben s még exportra is jut. Ha igy van, miért ilyen magasak a vendéglői árak? Egy óránként 10-12 dollárt kereső amerikai munkás rá is borítaná a pultot a vendéglősre, ha egy szimpla étkezésért 30-40 dolláros számlát dugna az orra alá. (Nem luxxus- helyről beszélek.) ☆ Emlékezzünk a deportálásokra: A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség megemlékezést tartott a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulóján. Az ünnepséget Héber Imre, a MI OK elnöke nyitotta meg, majd dr. Salgó László főrabbi. és dr. Scheiber Sándor főrabbi mondott beszédet. Kállai Gyula a Hazafias Népfront nevében, dr. Lékai László bíboros pedig a magyar római katolikus püspöki kar részéröl szólt a gyászülés résztvevőihez és beszámolt egyháza lépéseiről, melyeket a zsidóság megkimélése érdekében annakidején tett. Végül hangsúlyozta Lékai bíboros, hogy az igazságosság gyakorlata megóvhatja az embereket a 40 évvel ezelőttihez hasonló csapásoktól. Humanista gondolkodású ember csakis mély részvétet érezhet a zsidók negyven év előtti meghurcoltatása miatt, de az a májusi gyászülés óhatatlanul egy másik, harminchárom év előtti májust juttathat az eszünkbe: 1951- májusában kezdődtek Budapesten a deportálások, melyek során a fővárosból és más városokból többszázezer ártatlan középosztálybeli keresztény embert hurcoltak el Rákosi terrorlegényei. Párkilós csomaggal kidobták őket az otthonaikból és éveken át embertelen körülmények közt kellett dolgozniok, úgyhogy nagyon sokan elpusztultak közülük. Mi volt a bünük? Semmi, csak az, hogy a régi rendben voltak valakik - tisztességben megőszült köz- tisztviselők, katonatisztek, kereskedők - és nem álltak be a kommunista csaho- sok közé. Ezért kellett szenvedniök, bűnhődniük. Nem tudok arról, hogy Lékai bíboros, vagy akárki más emlékezett volna ezekre a szörnyűségekre, kegyelettel beszélt volna a kitelepítések áldozatairól valaha is az utolsó időben. Pedig három esztendővel ezelőtt ezeknek az eseményeknek is kerek évfordulója volt: 30 évvel múlt 1981-ben, hogy azokon a hideglelős májusi hajnalokon először dübörögtek végig az ávósok ponyvás teherautói Budapest utcáin és megkezdték a keresztény magyar középosztály összeszedését. Különös, hogy Lékai bíboros és még sokan mások jobban emlékeznek egy hét évvel régebbi tragédiára, mint a közelebbire: a 40 é- ves évforduló fontosabb számukra, mint a 30 éves.. .Vajon mi lehet ennek az o- ka?... Az emigráció hídépítő hasznos idiótái, a Kádár kegyeit kereső hazakacsingatók nem győzik ismételgetni - és továbbsugározni - a Budapestről szájukbarágott propagandaszólamot, hogy ez a mostani rendszer már nem azonos a Rákosi-féle kommunizmussal, nem is folytatása annak s azzal közösséget sem'vállal. Nos ha igy van, miért nem lehet, miért nem szabad megemlékezni a harminchárom év előtti deportálásokról, amikor a negyven év előttiekről olyan szivhezszólóan tud szónokolni Lékai bíboros, meg a többi? Mit? Hogy azt a nácik hajtották végre, ezt meg a Lenin-fiuk? És hogy akkor, 1951-ben Kádár János volt a magyar belügyminiszter?. ..Ártatlanok kiirtása mindig bűn s ahogy az egyekra nem ismer bocsánatot a világ, a másikra sem fogadhatunk el mentséget. Lékai "igazságosságot" emleget: és kétféle mértékkel mér... ☆ Belgrádi jelentés szerint ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága. A beszámolókat kritikus és önkritikus vita követte, melyből kiviláglott, hogy a párt egysége az utóbbi időkben megingott, a pártszervezetekben eszmei és politikai széthúzás tapasztalható, gyakran komoly nézeteltérések merülnek fel. Mindez veszélyezteti a párt társadalmi vezető szerepét(MTI). ☆ Magyar írók Szövetsége kibővített elnökségi ülést tartott Budapesten, melyen résztvett (mint vendég)Aczél György, az MSzMP KB titkára is.
