Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
1 1 1983- január rék mindig hangosan csikorog: üres kalász mindig magasabban áll ki". - A francia közmondás pedig igen találóan fejezi ki e jelenséget igy: "Nincs az az ostoba, aki nálánál egy még ostobábbat ne találna, aki őt csodálja"! A szélhámosok egyik csoportját az unalom készteti gazságra. Az emberben szunnyadó óriási tevékenységi ösztön itt a mozgató rugó. Ez a tevékentségi ösztön az emigrációban ritkán találja meg a maga működési területét. Az emberek igen nagy százaléka nem gyakorolhatja eredeti hivatását, sőt a legtöbbször azt sem teheti, amihez ért. Ezt az emigráns - természetesen - bilincsnek érzi. Sokszor rosszat tesz már csak azért is, hogy legyen végre valami "igazi" esemény is az életében. A másik és legnépesebb csoport: az önzők hada. Az önző kíméletlenül tör a vagyon, rang, dicsőség és hatalom után. Az ilyen ember természetesen abszolút érzéketlen a mások érdekei iránt. Idetartoznak azok, akik azt hiszik, hogy nekik több szabad mint más embernek, mert ők a "kiváltságosak"...Az állandó kielégitetlenség érzése kiséri az ilyen embereket, s bármit is szélhámoskodnak össze életükben, alapjábanvéve boldogtalanok, mert mindig rettegnek attól, hogy útjukban akad értelmes ember is, aki keresztüllát hazugságaikon. Kispolgári zsarnokok ezek, akiktől Isten mentsen mindenkit, aki nekik ki van szolgáltatva. Már a bevezetőben említettem, hogy nehéz e bajokon segiteni. A szélhámost rendszerint lebilincselő modor, rábeszélő képesség, gyors észjárás jellemzi, a tömegek pedig végtelenül hiszékenyek. Csupán az emberismeret segit. 0- lyan emberismeret, amelynek alapja az önismeret. Aztán még valami: az örök Jóval, Széppel s az egyetlen Igazzal való minél bensőségesebb és minél gyakoribb találkozás. Dr. Saád Ferenc egyetemi magántanár Sao Paulo--------------☆ ☆ ☆------------------Kedves Jóska! Szeretjük a lapot, mert nem egyirányú, hanem a magyarság egyetemes érdekeit szolgálja. Tisztességes honfitársainknak az egyedüli járható ut. Csak és kizárólag ilyen módon érhetnénk el a fajtánk összefogását és sorskérdéseinkben (pl. Erdély és ott élő testvéreink) érdekében a célravezet- hető, már régen várt összefogást. Üdvözlettel: J„ L. Great Barrington 5.oldal WASS ALBERT: Mit jelent magyarnak lenni? /Folytatás az 1. oldalról./ Az idegenbe szakadt magyarnál az a hajtóerő a lélek, amit Isten beleteremtett az emberbe, hogy létének célja legyen. Ennek a léleknek a mélyén hordozzuk azt az évszázadok során kitermelt szellemi hagyatékot, ami apánkról maradt reánk s amit magyarságtudatnak nevezhetünk mert annak tudásán alapul, hogy magyarok vagyunk. Amerikai magyarok, ausztráliai magyarok, ide vagy amoda sodródott magyarok, de magyarok. Ez a magyarságtudatunk az ami megkülönböztet másoktól. Ami egy bizonyos többlet bennünk i- dekint, távol a hazánktól, másokkal szemben. Egy különös érték, rejtett kincs, ősi örökség, ami azonban csak akkor ér valamit ha hajtóerőül szolgál azokhoz a feladatokhoz melyeknek elvégzésére Isten elszakított hazánktól s iderendelt, erre a földre, ahol élünk. Aki hisz Istenben, annak tudnia kell azt is, hogy ok nélkül semmi se történik ezen a földön. Isten kormányozza a világot, nemzetet és egyént egyformán. Akit messzire küld, azt titkos megbízással küldi, isteni feladattal ruházza föl. S akire feladatot biz, annak erőt és alkalmat is ad a feladat elvégzésére. Aki vállalja és végzi a reá bizott feladatot, azt boldog, megelégedett, kiegyensúlyozott embernek ismerjük. Aki megtagadja az isteni parancsot, annak előbb-utóbb lelki és szellemi nyomorúság a sorsa. Ezek a feladatok - akárcsak az űrhajó elejét képező műszerek - agysejtjeinkben idegrendszerünkben vannak elhelyezve. Ott vannak elrejtve mindannyiunkban.Hogy felhasználjuk-e azokat értelmesen, köte- lességszerüen, vagy veszni hagyjuk és ócskavassá alacsonyátjuk le a kényes műszereket: lelkünk hajtóerején múlik. Ha- gyönge vagy hibás az űrhajó motorja: széthull, elvész, eltűnik a pompás alkotmány és soha senki nem tud többé róla, soha senki hasznára nem válik. Ha gyönge vagy hibás bennünk a lélek, magyarságtudatunk hanyatlik, elpusztul s dolgunkvé- gezetlen veszünk el a népek tengerében, egyenként, akár az elsodort falevél ami csak rothadni képes, egyébre nem való. Bizonyára emlékezik még mindenki a talentumokról szóló példabeszédre, melyen keresztül, a Szentirás szerint, Jézus, a nagy tanitómester, annakidején figyelmeztetni próbálta hallgatóit azokra a felelősségekre amikkel az Úristen valamennyiünket felruházott, kisebb-nagyobb mértékben. Egyiknek tiz tallért adott, a másiknak ötöt, a harmadiknak egyet. Aki tizet kapott, az hamarosan húszra növelte azt s aki ötöt kapott az tizre. A harmadik Amerikai Magyar Értesítő
