Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

2. oldal

Amerikai Magyar Értesítő'

1983. február

HUNGARIAN MONTHLY

P.O. Box 7416

Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A.

Telefon: (30I) 2L2-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatársak:

Stirling György, Washington, D.C. Dr. Kollarits Béla, Glenmont,N.Y. Évi előfizetési dij:12 US dollár Nyugdíjból élőknek: 10 US dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk.

chia morálját és jogrendjét,hanem brutálisan az "egységes nemzetállam" megvalósítására törekedtek.Esztelenül ásva alá saját exisztenciájukat. Mert sátáni eszközökkel érték el meg nem fontolt céljaikat és igy ők is a sátán provizóriumában élnek. Bizonytalanságban, állandó veszélyeztetettségben. És ebben él ma a két szuperhatalom és velük az egész világ, melynek nincsen egyetlen pontja sem, mely valamilyen formában ne lenne veszélyeztetve. Már csupán azért, mert az erkölcs és a törvények, szerződések tiszteletben tartása helyébe az ököljog lépett.

De ha nem is ismerjük fel, legfeljebb utólag és későn, az életben mindennek megvan a maga értelme, a katasztrófának is. Eleget éltünk meg belőlük a két világháború előtt, közben és után. Csak nem értettük meg a "miért"-eket. S igy bukdácsoltunk provizóriumból-provizóri- umba. Mert az volt az "ezeréves Német Birodalom" ez a "német gazdasági csoda", az az olasz "Mare nostro", a francia "gloire", a brit "Imperium", az ma a "világmegváltó kommunizmus", a dákoromán elmélet, a mondvacsinált csehszlovák és jugoszláv "nemzet" de az nem egy tételében a nyugati demokrácia is.

Fundamentális változtatásokra van szükség, hogy egy uj, emberséges és valóban békés világ szülessék a provizióriu- mokból.^Ehhez szükség lesz katasztrófákra is. És itt nem az atombombaháborura gondolok. Hanem arra, hogy a sátán helyett ismét az Úristen veszi át felettünk a hatalmat. És akkor nem a gazság, a törvényszegés, a terror, a gyilkosság, a hazugság, embertelenség a jogtiprás, az erőszak minden fajtája fog uralkodni felettünk, hanem ismét az igazság és a biztonság, a valódi és egyetemes erkölcs. A katasztrófa a gonoszt éri el.

Van egy régi magyar közmondás: "Segíts magadon, Isten is megsegít!" Rendkívüli igazság van ebben a mondásban.

Ki kell tépnünk magunkat a megfélemlített ségből, bizonytalanságból, hitetlenségből, lemondásból, bizalmatlanságból. Ezt minden ember csak önmaga és saját e- rejéből érheti el. De csak akkor, ha egyúttal nemcsak egyéni boldogulásra, hanem elsősorban a közösségére gondol, amelyhez tartozik. Családjára, nemzetére, nemzetiségére, az emberiségre. És itt nemcsak gondolatokra, hanem tettekre és főleg magatartásra van szükség. Tehát bátorságra, hitre, erőre, méltóságra és igazságosságra. Nehéz feladat és elvégzéséhez indítékok és biztatások szükségesek. Mi magyarok történelmünk során megtanultunk töretlen gerinccel meghajolni a sors még oly keserves megpróbáltatásai előtt is. De elveinkben, megtartó eszméinkben mindig, ha sokára is, de győzedelmeskedünk. Leráztuk a tatár, a török, a német igát és hajszál híján a kommunizmusét is 1956-ban. Nem rajtunk múlott, hogy másképpen történt.

De ennek is megvan nyilván a maga ma még fel nem ismert oka. És ilyen okokból születtek meg nálunk a szentek és hősök. Beláthatatlanul hosszú sorban.

Mert mint Ady Endre mondja egyik versében, készek vagyunk "meghalni egy gondolatért!" És ez az élet értelme és lényege: a készség az áldozatra! Csatáinkat elveszthettük de céljainkat nem céloztuk el! Nem is veszthettük el, mert azok mi minden időkben emberi és európai célok voltak és maradtak.

A világban minden összefügg egymással. A problémák egyetemesek lettek és csak egyetemesen oldhatók meg. De az e- gyetemesség részekből áll. A részmegoldások is kihatnak tehát az egészre. Példát adnak és utat mutatnak. Néha minden csupán egy emberen vagy gondolaton múlik. Maroknyi hó is elindíthat egy lavinát.

A mi mai világunkat a francia forradalom eszméi alakították ki. Belőlük valójában csak a szabadság eszméje maradt meg, de az a maga teljességében. A szabadság ugyanis kulcsa minden emberi probléma megoldásának. A megalkotott "rend", a demokrácia nem egy vonatkozásban hibás, félreértett, elavult, meghamisított, szakadatlan korrektúrára, revízióra szorul. A világ egyik talán legtökéletesebb demokráciáját, s annak alapját, a svájci alkotmányt 18Á8-ban alkották meg, de azóta szinte minden évben javítanak rajta, elvetve az elavultat és uj törvényeket hozva, a lényeg azonban megmarad. így lett a kantonális önkormányzatokon nyugvó Svájc, a négy nemzet és három vallás országa. De ne feledjük, hogy századokkal a mai Svájc előtt, a magyar fejedelmi Erdély "a három nemzet és négy vallás országa" volt, s valójában nem egyéb, mint az Árpádok alapította középeurópai magyar hatalom eszméjének és államrend-