Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

1983. február jenek folytatása, fejlesztője és fenn­tartója. Nagyon igaza volt Habsburg Ottónak, amikor a közelmúltban azt mondotta: Is­mernünk kell történelmünket, hogy tudjuk hogy hol állunk és onnan merre haladha­tunk. A bennünket ért katasztrófák meg­érleltek bennünket. Kigyógyultunk a mil­lenniumi eufórából és végre megértettük Széchenyi Istvánt, aki szerint "nem a világ közepe az, ahol állunk". De^azt is megtanultuk, hogy "mi a magyar!" Állapo­tunk revízióját követeljük, de azt is megtanultuk, hogy ehhez egész Európa re­víziójára van szükség. Ehhez járulhatunk hozzá saját múltúnk tanulságaival és je­len tetteivel. így tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a világ kiszabadulják a sá­táni provizóriumok kuszaságából. Szellemi irányítás nélkül nem lehet­séges politikai vezetés. Ezért mindenek­előtt szellemiségünket kell revideálni. A francia forradalom megsemmisítette a nemesség politikai egyeduralmát, de he­lyébe a tömegekét iktatta, zömmel dikta­tórikus formában, a császárok abszolut­izmusától a vörös cárok egyeduralmáig. Hivei voltunk és vagyunk a szociális esz­méknek. De nem a szocializmus különböző válfajainak, melyek uralomrajutásuk so­rán egyes államokban már nem lehet vilá­gosan megállapítani, hogy törvényes kor­mányok, vagy a szakszervezetek uralkod­nak-e valójában? A tradicionális régi nemesség helyett, a privilegizált és könnyen manupulálható tömegek? Eltávo­lodtunk attól, hogy az állam legyen az emberért és nem forditva. Ezért recseg és ropog minden eresztékében a mai világ­rend. De a szabad világban lehetségesek a reformok, az eszmék revideálása. A kom­munista hemiszférában nem. Bármilyen ké- zenfekvőek legyenek is, ott változtatá­sokhoz katasztrófára van szükség. És erő­szakkal azt nem lehet elkerülni.- Hadak utján ­Kováts Óbester Társaság közgyűlése Kováts Mihály Történelmi Társaság jelenti, hogy a következő két év ügyvi­telére az alábbi tisztikart választot­ták meg: Elnök: Udvardy Tibor, alelnö- kök: Szentmiklóssy Éles Géza, Imrédi István, Némethy Bertalan, és Halasy Kun György. Főtitkár: Szegedy Dénes, pénz­táros: Tracal Erzsébet. Az elnökség tag­jai lettek: Palotás János és Sárossy P. "Névtelen, de nem bitang" jeligére üzenjük: Kérdéseivel a következő szá­munkban foglalkozunk. 3.oldal STIRLING GYÖRGY: RUFFY PÉTER POLITIKAI KÖZÉRZETE /Folytatás az 1. oldalról./ szobrocskákat,vitézeket.neogótikus pil­léreket. "A múlt "kihivó pompájával"szem­beállítja Ruffy a most tárgyalt költség- vetést, mely realitásokon alapszik és nem hiteget, nem igér lehetetlent. Itt idézi Ruffy Montesquieu egy mondását, mely szerint "minden polgárnak köteles­sége meghalni a hazáért, de senki sem köteles hazudni érte." Ezeket a szava­kat magára is vonatkoztathatná Ruffy, amikor igy lelkendezik tovább a kádári korszak eredményei fölött: "Ez a büsz­keség jogos, népet-nemzetet formáló e- rő: huszonöt esztendőnk küzdelme, vívó­dása, útkeresése, a magyar életszínvo­nal, a politikai légkör (;), az egész­séges közérzet (') följogosít valameny- nyiünket ennek a büszkeségnek a válla­lására." Népköztársasági hazafiul lán­golásában Ruffy a hazafiságról is kiok­tat másokat és felénk, emigránsok felé is küld egy-két minősitő megjegyzést, mondván: "Ez a nemzeti büszkeség, a ha­zához való hűség, a hazafiság nemcsak ábránd, illúzió, hanem kötelező erő is. A hazafiságnak jellemző vonása ugyan a hűség, de fogalma és tartalma időről- időre mindig változik. (Ebben igaza van Ruffynak: a hűség nem az államhoz - a politikai alakuláshoz - köt, hanem az eszmei hazához, a néphez, a szülőföld­höz és főleg nemzeti eszményekhez, me­lyeket ma lábbal tipornak otthon, Ma­gyarországon. Aki mint ő - a huszonöt év sikereiért, eredményeiért lelkese­dik, hiába gondol közben - magában - a magyarságra, a nemzetre, végső fokon mégiscsak egy politikai rendszer dicsé­retét zengi, akarva-akaratlanul.) Végül Ruffy pontosan megfogalmazza, kit tart ő hazafinak: "Negyvenöt után az volt a hazafi, aki hitt és cselekedett is azé azért, hogy romjainkból föltámadjunk. Ötvenhat után az, aki hü maradt ehhez a földhöz, ennek a társadalomnak az esz­ményeihez és számot vetve még a legsu- lyosabb gondokkal és veszedelmekkel is, itthon maradt, itthon élt, dolgozott és alkotott. Ma a hűség és a hazafiság gondolkodást, konok, kitartó munkát je­lent. Kormánypártiságot."- Ruffy Péter régi ujságiró, nem a jelenlegi rendszer neveltje, aki a "felszabadulás" előtt az akkori Magyar- ország nemzeti céljait támogatta tollá­val - a mostanihoz hasonló lelkesedés­sel. Ruffy értelmes ember: lehetetlen, hogy ne lenne tisztában az igazsággal, a való helyzettel,hogy ne tudná,meny­nyire sivár a politikai légkör, milyen beteg a közérzet. És mégis leirta mind­Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents