Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

8.oldal

Amerikai Magyar Értesítő

I983. november

v. ERDÉLYI ISTVÁN:

Szent István szenttéavatásának 900. évfordulójára

1938-ban volt országalapitó első királyunk, Szent István, halálának 900. évfordulója, amiről a csonkaországi magyarság fényes ünnepségekkel emlékezett meg. Azzal pedig, hogy XI. Pius pápa ezt az évet szentévnek nyilvánította és ebből az alkalomból a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust Budapesten rendelte megtartani, nemzeti ünnepünket világraszóló ünnepségekké emelte. Képviseletével Pa- celli biborost, a későbbi, szentéletü XII. Piust, bizta meg, aki a látottak és tapasztaltak alapján örökre szivébe zárta a trianoni sirba taszitott magyarságot. A jó Isten pedig azzal tette örökre emlékezetessé ezt az országos ünnepet, hogy az I. Bécsi döntés (1938. nov.2.) határozata értelmében 20 év után visszatért az elrablott Felvidékünk déli magyar sávja Komárommal, Kassával, Ungvárral, Munkáccsal, Beregszásszal együtt.

Szent István születésének 1000. évfordulóját, ami világviszonylatban is ritkaság számbamenő történelmi esemény, a jelenlegi otthoni rendszer örömére nem lehetett évhez kötni,mert a történészek hiteles dokumentum hiányában a

mai napig nem tudtak közös nevezőre jutni. Csak annyi biztos, hogy 969 és 972 között kellett születnie. így legjobb tudomásom szerint I. István - nem Szent István - király születésének 1000. évfordulóját csak egy 1970-ben kiadott emlékbélyeggel örökítették meg. Az emigráció is úgy hagyta történelmünknek ezt az egyedüláló 1000. évfordulóját elmúlni, hogy azt valamilyen formában időtállóan örökítette volna meg.

Ez az évforduló ösztökélte Győrffy György otthoni történészt "István király és müve" c. 1977-ben megjelent munkájának megírására. Erről Írja Bartha Antal (Népszabadság, 1978. máj. 18.) a következőket :

"Géza fejedelem a békés külkapcsola- tokat és a kereszténységet bátoritó politikájának sok ellenzőjével leszámolt, de jelentős belső hatalmasságokkal még megalkuvásra kényszerült. Haderejét, törekvésének fő megvalósítóját, nyugati fegyverzettel látta el. - Céljait fia, Vajk - azaz I. István - vitte győzelemre: valamennyi belső ellenzéket letörte, s megtörte a régi törvények, a szokások erejét. A római pápától kért és kapott koronával királlyá koronáztatta magát, országát beillesztette az európai keresztény államok közösségébe. Monumentális életműve mérföldkő a magyar feudalizmus kialakításának történetében és egész törnénelmünkben..."- Györfy György a méltósággal vallásos, reálpolitikus Szent István vonásait mutatja ki...A korabeli Európában István király szentté avatása Magyarország tekintélyének és a kiváló uralkodó nemzetközi tekintélyének elismerését fejezte ki. - A nagyszabású történeti feldolgozásban problematikus részek is előfordulnak...A módszer problematikus vonásai a szerző történelemszemléletének a folyamányai. Nem eléggé vette igénybe a korszerű módszertani és elméleti eszközöket."

Az idén van 900 éve, hogy legnagyobb nemzeti hősünk, egyetlen katona szentünk, a legendáshírű, csodatévő, már életében szentként tisztelt lovagkirályunk, Szent László, VII. Gergely pápa jóváhagyásával IO83. augusztus 20,-án Székesfehérváron országalapitó, első királyunkat, Szent Istvánt, fényes ünnepségek keretében oltárra emelte, s ezzel a nemzetté levés véres vajúdásában lelkileg meghasonlott magyarokat kibékítette egymással és nemzeti egységbe fogta.

Lassan ennek az évnek is végére é- rünk és otthon, tudtommal, eddig még semmi sem történt ennek a 900 éves évfordulónak valamilyen formában való megörökítésére. De nem is igen lehet várni ezt a jelenlegi ateista rendszertől, hiszen a szenttéavatás, ha mindjárt 900 évvel ezelőtt történt is, sehogysem illeszthető bele az ő ideológiájukba.

Annál szomorúbb, hogy néhány szerény próbálkozástól eltekintve, eddig az e- migrációban sem történt semmi az évforduló méltó megörökítésére.

Szent István talán az egyetlen nemn zeti^nagyságunk, akinek alakját és jelentőségét krónikásaink és történészeink koronként más-más jellegzetességet kiemelve rajzolták meg a legutóbbi időkig. Ez pedig szükségszerűen csak hiányos. torz és hamis lehetett és a különböző korok magyarjai csak ilyen hiányosan, torzítva ismerhették meg. Ez alól Győrffy György fent említett munkája tárgyilagosságra való törekvése ellenére sem mentes.

Eddig egyedül a 20 évvel ezelőtt elhunyt Padányi Viktornak sikerült országalapitó első szent királyunk emberközelbe hozni és megközelítőleg élethü képet rajzolni róla. Ezért azt hiszem, a 900 éves évfordulóról ügy emlékezek meg a legméltóbban, ha sorban idézem tanulmányainak egyes részeit.

"Géza első, kétségtelenül megállapítható gyermeke, Judit, aki 98^—ben megy férjhez Vitéz Boleszláv krakói herceghez. Ez a dátum azt jelenti, hogy... legkésőbb 968-ban, de inkább 967-ben kell születnie, mert 969-ben Vajk, azaz István születik...- Géza 970-ben veszi