Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
ÉRTESÍTŐ 1982. junius tapasztalatai vannak a szabad sajtóval kapcsolatosan? Ez nem valószínű, hiszen Fekete Gyula először járt Amerikában és amit eddig irtunk otthoni munkásságáról, az a lehető legjobb volt. Akkor hát? Talán elutazása előtt kioktatták otthon, hogy ne bízzék a fasisztákban, mert azok kiforgatják a szavait? Ez lehetséges, de az is, hogy egyszerűen ó- vatos volt és nem akarta, hogy amit mondott, az megjelenjék nyomtatásban. Hátha olyasmi szaladt ki a száján, amiből baja származhatik otthon... És jobb ha a magnetofon-szalag az ő zsebében van. Akár igy, akár úgy, Fekete Gyula eljárása mindenképpen furcsa és szokatlan számunkra.Mert eltekintve attól, hogy kevésbé nyíltan más is felvehette a beszédet, sőt gyorsírással is jegyezhette minden szavát és az előadás pártucatnyi hallgatósága közt lehetett népköztársasági követségi besúgó is, az emigráns újság munkatársával szembeni bizalmatlanság sokmindent elárul. Elárulja azt hogy aki husz-huszönöt éve él a hazai rendszer miazmás légkörében, az - legyen bár a legtisztességesebb gondolkodású magyar is - előbb-utóbb maga is megfertőződik és "leszokik" a sajtószabadságról, a szabad és őszinte beszédről, a publikálás korlátlanságáról. Helyesen jegyzi meg Harmath István: ha Fekete Gyulának az volt a célja, hogy csak az előadáson megjelent pár ember szerezzen tudomást mondanivalójáról és az titokban maradjon az emigráció szélesebb körei - a sajtó nyilvánossága - előtt, akkor ennek megfelelően cselekedett, amikor az emigrációs újság tudósítóját meggátolta feladata teljesítésében. De kérdezzük: mire volt jó ez a titkolózás, helyes-e zártkörűvé tenni olyasmit, ami oly sokakat érdekel és érdemes volt-e egyáltalán közénk jönnie Fekete Gyulának? Vagy - tegyük fel a kérdést nyersebben - érdemes volt-e meghívni őt és nagy pénzeket áldozni az útjára?. Kinek mondta Fekete Gyula, a- miket mondott:egy szűk körnek, vagy az egész emigrációnak? Mert ha már szelektált , akkor valami baj van a kréta körül, ami megkérdőjelezi az egész előadást, egész jelenlétét. A végén mégiscsak a magamfajta megátalkodott konor- kaknak lesz igazuk, hogy Magyarországról jött s oda visszamenni akaró látogatókat kár meghallgatni, mert valamilyen okból, valamilyen meggondolásból nem akarnak, nem tudnak vagy nem mernek velünk politikai emigránsokkal ö- szinték lenni és csak féligazságokat^ hallhatunk tőlük. Amikre nincs szükségünk. Mert a féligazságok sokszor rosz- szabbak és félrevezetőbbek a teljes hazugságnál. Mert arról tudjuk, hogy az és akként fogadjuk. De a féligazságoknál - félhazugságoknál - soha nem látunk tisztán... Egyébként van egy sanda gyanumi Fekete Gyula tán attól félt, hogy túlságosan szépeket Írnak róla az emigrációs lapok, túlságosan feldicsérik az írószövetségben tanúsított bátor kiállásáért és emiatt gyűlik meg a baja a hazai hatóságokkal. Mert eddig már oly "jó sajtót kapott", hogy joggal feltételezte: személyes megjelenése vitán a folytatás még lelkesebb lesz. És ez számára nem lenne jó a Népköztársaságban. De ezt tudtul lehetett volna adni máskép is, mint olyan módszerrel, mely a gyűlölt és számunkra már oly i- degen cenzúrára emlékeztet. Mert Fekete Gyula eljárása a diktatúrák cenzúráját juttatja eszünkbe, amit lehet, hogy ő már megszokott az elmúlt évtizedek a- latt, de mi nem vagyunk hajlandók elfogadni semmilyen formában sem. Ezért jöttünk szabad földre és ezért írunk szabad földön újságot. Amikor Fekete Gyula elvette Harmath Istvántól a magnó-szalagot - és ennyi erővel akár kézírásos jegyzeteit is követelhette volna tőle, a kettő egyre megy - végső fokon cenzúrát gyakorolt a munkája fölött, azaz meggátolta, hogy az igazságot írja, megakadályozta abban, hogy a beszédet eredeti formályában, teljes egészében közzé tegye és nyilvánosságrahozza. És ez- ellen valamennyi szabadföldi magyar újságíró nevében, a sajtószabadság szellemében a leghatározottabban tiltakozunk! Stirling György KERESTETÉS A KNECHTSBERGER családot keresi Ausztráliából a SCHUSTER család. A család tagjainak utolsó ismert címe Washington és Chicago volt. Cim: Mrs. Anna Kozányi 58 Fisher Street East Malvern, 31^5 Vic. Australia Vagy az Értesítő postacíme. Hallott-e már a MAGYAR NAPLÓ-ról? Szeretné megismerni? Kérjen mutatványszámot. Meglátja sok érdekességgel fog találkozni a lap hasábjain. Orvosi tanács, versek, receptek, hazai érdekességek, sport, gyermekmesék stb. teszik színessé lapunkat. Cim: MAGYAR NAPLÓ, P.0. Box 7?1, Sta. "A", Toronto, Ont. Canada
