Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
1982. junius értesítő 3. oldal román üzletek és a francia cégeknek a- dott üzleti koncepciók. Románia, már a békeszerződés előkészítése előtt megkapta Erdályt. - Nem a Románia által megszegett titkos szerződések döntötték el az erdélyi magyarság sorsát -, hanem Franciaországnak Németországtól és a kommunizmustól való rettegése - és a román életrevalóság. Franciák jól tudták, hogy Magyarország nem volt bűnös a háború kirobbantásában. - Hogy is lett volna? Miért is lett volna? Ferenc Ferdinánd, a magyar trón örököse, akinek meggyilkolásáért a háború kirobbant -, a legnagyobb ismert magyar gyűlölő volt. Olyan magyarfaló, aki lefüggönyöztette királyi szerelvényének ablakait, ha Magyar- országon keresztül utazott. Olyan magyar trónörökös, aki nyiltan hirdette, hogy megakarja semmisiteni a magyar népet, - olyan, akinek kedvenc kitétele volt az, hogy a magyarságot minden évszázadban egyszer kardélre kell hányni. Olyan magyar trónörökös, aki elhatározta, hogy kiirtja középeurópából a magyar népet. - Ilyenért okos nép - nem megy háborúban... A magyar miniszterelnök volt az e- gyadüli, aki a hadüzenetet ellenezte, mert tudta, hogy a magyar trónörökösnek legbensőbb munkatársai, tanácsadói Karl Lueger, a magyargyülölő bécsi polgármester, Hitler eszményképe, Magyar- ország legnagyobb ellensége és a román Popovici voltak. - A trónörökös Erdélyt a románoknak Ígérte jóval a meggyilkoltatása előtt. Mindezt tudták Versaillesben a franciák és az európai politika irányitói, de románia többet Ígért és nem voltak gátlásai - mindent adtak, mindent megtettek Erdélyért. Ismert dolog, hogy Erdélyben magyar földbirtokot kapott ajándékba a román kormánytól a francia intervenciós hadsereg parancsnoka. Amikor morfondirozásomban ideérek megborsódzik a hátam. Arra a két nagybátyámra gondolok, akik a Székely Hadosztály elárulása után a románok ellen harcoltak. Az idősebbik pilóta növendék volt a háború befejezésekor. Sebesülten, kar amputálása után, a románok Szolnokon felakasztották. A másikat a tizenhétévest ugyanott, egy agyagbányába géppuskázták. Ennek a nevét kaptam anyámtól. Azt hiszem visszamegyek a trianoni tanyaházba. A muzeumőr, mint a legtöbb francia - magyar barát. Öt dolláért sok mindent csinálhatok a lomtárban a renoválásra váró asztallal... Milyen jó lenne, ha nem élnének már Ferenc Ferdinánd barátai és szellemi ö- rökösei, akik még mindig a románoknál akarják hagyni Erdályt, akik a magyarságot a jugoszláv-román-cseh-albán kon- federációba szervezik. Igaz, akkor az összes magyarok egy hazában élnének. Ki tudja? Talán az a "dicsőség" érhetné népünket, hogy a Konfederáció védelmében az első vonalban harcolhatnánk a nyugati kereszténység utó-utóvédharco- saiként a szovjet atomfegyverek ellen. Akárhogy lesz, - az asztalhoz akarok férkőzni...-------------------------- ★★★ ---------------------------A sajtószabadság védelmében Fekete Gyula iró, akit - mint a magyarországi népesedési helyzet elismert szakértőjét - a Magyar Élet Mozgalom hivott meg amerikai előadókörutra, a New York-i márciusi ünnepségen való szereplése után Chicagóban tartott előadást. Az előadóestről Harmath István tollából olvastunk figyelemreméltó beszámolót a Chicago és Környéke május 8.-i számában. A beszámolóból megtudjuk hogy Fekete Gyula - akit decemberben választottak meg a Magyar írószövetség alelnökévé - először irodalmi müveiből olvasott fel részleteket, majd a hazai népesedési gondokat ismertette, és szavait a hallgatóság nagy figyelemmel követte. Eddig rendben is lennének a dolgok: Fekete Gyula beszél, a közönség hallgatja, a sajtó jelenlévő képviselői - köztük Harmath István - jegyeznek és a pontosság kedvéért magnetofonra is felveszik a hallottakat. Mindebben semmi különös nincs, mindez természetes. Amit azonban ezután olvasunk a tudósításban, az már különös és elgondolkoztató. Idézzük Harmath Istvánt: "Fekete Gyula előadása folyamán többször kihangsúlyozta, hogy semmi olyasmit nem mond, amit otthon Írásban és szóban már számtalanszor el nem mondott. Éppen e- zért érthetetlennek tartjuk, hogy az i- ró az előadásról felvett magnetofon szalagot magával vitte, mert nem óhajtotta, hogy abból beleegyezése nélkül kivett részletek megjelenjenek az emigráns lapokban." Harmath István bántónak tartja ezt - joggal - és találgatja, vajon milyen meggondolásból tette zsebre Fekete Gyula az előadásról készült magnetofon-szalagot? S arra a következtetésre jut, hogy ennek oka csakis az emigráns sajtó iránti bizalmatlanság lehetett! Harmath Istvánnak ebben egészen biztosan igaza van, s a kérdés csak az, hogy miért bizalmatlan Fekete Gyula a szabad magyar sajtó iránt? Többféle magyarázat is lehetséges. Például: rossz
