Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
1982. május értesítő Magyar tájak Magyar történelem TEREBESSY EMŐKE: A Rókus-kórház története A XVIII. század második felében Pest-Budán talán 50 ezer ember élt. Pár főút kivételével az utak nem aszfaltból készültek, még csak kivilágítva sem voltak. /A feljegyzések szerint 1777 novemberében égtek először utcai lámpák Budán. Pesten csak 1970-től kezdődően./ Fejlődésében tekintve a budai vár és pesti belváros mutatott csak e- lőrehaladást. II. József /1780-1790/ tette meg az első lépéseket az egyetem megalapításához. A "kalapos király" nevéhez fűződik még az első muzeum megalapítása is. 1787-ben a császár által kiadott e- gészségügyi rendelet szerint minden kerület és kerületi hatóság köteles a körzetébe tartozó betegeiről gondoskodni. Úgynevezett kórházakról alig lehetett akkor beszélni. Budán 6 orvos, 8-10 á- polónő segítségével látta el a kolostorokban, vagy szegényházakban felvett betegeket. Az első pesti kórház, az un. "Polgárok kórháza" 72 ággyal rendelkezett. Az egészségügy javulásának terén az első lépés Pest-Budán, a Nagyszombatból áttelepült orvosi egyetem után indult fellendülésnek. /I786/ Orvosi kezelést és gyógyulást nyerhettek még pár helyen a betegek. Ezek a helyek azonban még jóindulattal sem voltak kórházaknak nevezhetők. Az Er- zsébet-rend 30 ágyat, az Irgalmas-rend 74 ágyat nyújtott a betegeknek. A "Magyar orvosok visszaemlékezései" c. könyvben ezekről a helyekről úgy Írtak, hogy a legszegényebbek, munkanélküliek csak itt találtak menedéket. A helységek piszkosak és primitivek voltak. A Bach-korszakban Palugyai Imre megemlíti, hogy a "Polgárok kórházán" kivül működtek még a "Szegény gyerekek" "Irgalmas nővérek T", "Zsidók-" és a Szent Rókusról elnevezett kórház. A Rákóczi-uti Rókus kórház ma is létezik. Jelenleg éppen renoválják. A krónika szerint 1711-ben épült a Szt„ Rókus kápolna mellé. 70 évvel később a kolostorban már betegeket ápoltak. 1798-ban Dr. Hoffner Mihály orvos lendített komolyan a Rókus-korház sorsán„ Kiapadhatatlan erővel és fáradhatatlan akarattal kibővítette a kórházat és kórházi berendezéssel látta el. 1780-ban az arány: 30 ezer pesti polgárnak 72 ágy jutott a kórházakban. A Rókus-kórház adományokból épült. A város vezetősége engedélyt adott arra, hogy a kápolna körül a telket eladják. Ennek árából fedezték a kórház berendezését „ Régi elsárgult papirokon még el lehet olvasni, hogy 1798-ban már 228 ágya volt a kórháznak és 873 beteget kezeltek. A feljegyzések beszámolnak arról is, hogy a személyzet a kolera-járványból is kivette részét 150 év múlt el azóta, hogy Pollack Mihály tervei szerint épült kórházi részt /az akkori Kerepesi-uton/ a mai Rákóczi utón megnyitották. az 1838-as pesti árvíz idején is mü- dött a kórház. A betegeket csónakkal szállították a kórházba. Árvizjelző tábla hirdeti az akkori árvíz állását ma is a kórház falán. A statisztikai adatok szerint 1840- es években, Pest-Buda népének 30 százaléka tbc-ben, azaz a "morbus hungari- cus"-ban szenvedett. Sok ilyen beteget is kezeltek a Rókus-korházban. A 48-as szabadságharc után ismét sok tífusz beteget jegyeztek fel. He- inzi osztrák tábornok, aki a budai várban fészkelte be magát seregével, ágyúival lövette pestet. A kórházat több ágyulövés érte. Október 6.-án /l849/ végezték ki Batthyányi Lajos grófot. Az első független magyar kormány miniszterelnökét a Rókus-kórház hullakamrájában ravatalozták fel s a kórház vezetőségének segítségével helyezték később a Ferencesek kriptájában örök nyugalomra. Jó példával járt elő a kórbonctan terén is a kórház. Itt dolgozott Semmelweis is, aki a gyermekágyi láz leküzdésével szerzett magának és hazánknak hírnevet. 1914-ben már több kórháza volt Pestnek. Nemcsak a János-, László-, István- kórházban feküdtek az első világháborúban megsebesült katonák, hanem a Rókus kórház is már 1500 sebesültet tudott felvenni. A háború végén^itt dolgozott két hires magyar orvos: Ádám Lajos és Hütti Hümér. A városi hatóság határozatára, 1935- ben megnyílott a Rókus-kórházban a rádium- és röntgenosztály. Ugyanakkor az első véradó állomás is itt létesült. A második világháború bombái súlyosan megrongálták a kórházat és a kápolnát. Több mint öt évig tartottak a helyreállítási munkálatok. Egyidejűleg a renoválási munkálatokkal, kiegészin
