Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
18. oldal AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1982. május tették gyermek-osztállyal a kórházat. Az ötvenes évek vége felé 16-18 ezer beteget kezeltek a kórházban. Ma 620 fekvőhely áll a betegek rendelkezésére. A Rókus-kórház Budapest legöregebb kórháza. Kétszázéves! Négy részletben építik, újjá varázsolják most az épületet. A Corvin-áruház felé néző része, ahol a sebészeti osztály van, már elkészült. _Az építkezés második szakasza a Rákóczi-uti rész, ahol a belosztály van. A harmadik szakaszban a nagy kórtermeket alakítják át majd 2-3 ágyas szobákkáo A renoválás utolsó szakasza a felvételi- gazdasági osztály és a konyha felújítása és átépítése lesz. A Rókus-kórházat, mint szakszerűtlen építményt már több ízben meg akarták szüntetni, de nemcsak a kórházban meggyógyított sok ezer beteg, hanem a város lakosságának felháborodása megakadályozta. it MÁJUSI ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK 3.- 1908 Türr István tábornok halála 7. ---I963 Kármán Tódor halála. Gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője (szül. 1881. máj. 11-én) 8. - I892 Baross Gábor halála. A dualizmus korának "vasminisztere". Nevéhez fűződik a vasutak korszerű fejlesztése és államosítása. 12.- 1933 Krúdy Gyula halála. író, újságíró, a modern magyar prózairás kiváló mestere. 12.- 1703 II. Rákóczi Ferenc zászlókat küld Lengyelországból Magyarországba. 19.- I90Í Vaszary Piri, Badócsy Endré- né színésznő születése. 24.- I8I3 Kmety György, 1848-as honvéd- tábornok születése. 26-29. 1938 A 34. Eucharisztikus Világ- kongresszus Budapesten. 27.- 1708 Esze Tamás, tarpai jobbágy, kurucz brigadéros halála. 27.- I877 Vízvári Mariska színésznő születése. A Nemzeti Színház ö- rökös tagja. 29. - 1846 Apponyi Albert gróf születése. politikus, miniszter, az I. ^ világháború után a m. békedelegáció vezetője. 30. - 1848 Erdély és Magyarország egyesi"té se ■ 7.- 1205 II. László király halála. 5,_ 1747 II. Lipót magyar király, német-római császár születése. 5.- 1640 I. Lipót magyar király, német-római császár születése. 22.- I838 Szél Kálmán születése, ref. esperes, Arany János veje. FMH - Folyt, a 16. old.-ról előtt, de az argentinok máig sem feledkeztek meg arról, hogy a szárazföldtől sokszáz mérföldre fekvő kopár sziget- csoport argentin föld volt. Történelmi alapon mindmáig jogot formáltak erre a földre és ezt a jogukat érvényesítették. Aminek csak az a szépséghibája, hogy e- rőszakkal vették vissza, amit magukénak éreznek. De ez most mellékes, a lényeges az, hogy százötven éve nem adták föl a reményt, hogy a szigetek egyszer visszakerülhetnek az anyaországhoz és nem mondtak le róluk. A trianoni parancsbéke óta, mely legszebb "szigetünktől" a Kárpátok koszoruzta Erdélytől fosztott meg bennünket, alig telt el hat évtized és él még egy generáció, amelyiknek személyes emlékei vannak az országcsonkitásról. Hatvan év nem idő és mégis sokan vannak közöttünk, akik már most hajlandók elfeledkezni arról, hogy Erdély évszázadokon keresztül magyar föld volt és szervesen Magyarországhoz tartozott. De még a feledékeny ségnél is nagyobb a bünük azoknak, akik - Isten tudja, milyen meggondolásból - önszántukból lemondanak Erdélyhez fűződő történelmi jogainkról és a revíziónak még a gondolatától is irtóznak, mintha az valami szégyelnivaló dolog lenne. Lám, az argentinok ennyi időn át sem szégyelték ébrentartani a revízió eszmélyét, pedig nem hivatkozhattak évezredes jogokra: Buenos Airest I58O- ban alapították európai hittérítők és a független Argentina 1816-ban születet meg. S mégis ragaszkodtak a Malvinas szigetekhez! Sokan tanulhatnának tőlük magyar hazánkfiai közül, az emigrációban éppúgy, mint otthon a Csonkaországban. it "A fekete táska" krimibe illő címmel Pethő Tibor irt uszító cikket egy- bizinyos titokzatos aktatáskáról, Melyet Reagan parancsőrtiszt je mindig az elnök kezeügyébe tart, készen minden eshetőségre. Mert a fekete táskában az u.n. "Kioldó üzenet" titkos kódjai lapulnak, melyekkel az elnök bármikor, bárhonnét mozgásbahozhatja az amerikai katonai gépezetet és elindíthatja a termonukleáris világháborút. Pethő Tibor valóban szakszerűen, egy volt ludo- vikás tiszthez méltó szakértelemmel e- cseteli a hátborzongató pillanatot, a- mikor az amerikai nukleáris arzenál rakétái halálos terhükkel útjukra indulnak. A cikk befejezése után a jámbor olvasó képzeletében Reagan ördögien vi- gyorgó háborús gyújtogatóként jelenik meg, aki csak az alkalomra vár, hogy lángbaborithassa a világot...
