Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-02-01 / 2. szám
12 értesítő 1982c február geti veszély, a nagy fordulat után pedig a másik szélsőségtől, a szélsőjobbal oly sokban azonos mentalitású vörös diktatúrától féltette népét„ 0 mindvégig ugyanazon a helyen állt - középen - és balvagy jobboldalisága csupán relativ, viszonylagos volt. Azért javaslom - nálam okosabbak által is már oly sokszor kifejtett meggondolások alapján -, hogy egyszer s mindenkorra szokjunk le a bal és jobb kategóriáiról , melyek éppúgy nem fedik már a lényeget, mint ahogy megtévesztőek az a- merikai politikai életben használatos liberális és konzervativ jelzők is. E- zeken is tulszaladt az idő, akár a bal és jobb megkülönböztetésen. Mert a liberális valamikor haladót, szabadelvűt, ujratörekvőt jelentett, ma meg a legtöbb ember tudatában a liberális jelző (amerikai viszonylatban legalábbis) egyenlő a megalkuvással a nemzetietlen erőkkel való együttműködéssel, Amerika nemzeti érdekeinek kockáztatásával. Mindez gyakran rózsaszinü foltokkal és háttérrel. Konzervatívok alatt pedig ma már nem feltétlenül maradi gondolkodású "vén csáklyásokat" értünk, hanem azokat, a- kik hazájukat, Amerikát és az egész emberiséget féltik a kelet felől fenyegető diktatúrától és a szabadságért hajlandók nemzeti szellemben áldozatokat is hozni. ★ Veszélyhelyzetben vagyunk, a pesszimistábbak szerint a végveszély órájában. Es az ilyen időszakban elsősorban az i- deológiai megbizhatóság számit bárki megítélésénél. Nem lehet félvállról venni a kérdést, hogy ki milyen ideológiai beállítottságú, mert rendkívüli időket élünk, amikor egyértelműen tudnunk kell kiben lehet megbizni s kiben nem. Egyen- lőségi jelet tenni az u.n. baloldaliság és az u.n. jobboldaliság közé rövidlátás. Mert ma csakis balról, szélsőbalról fenyegeti veszély hazánkat, Amerikát, az emberiség békéjét, jövőjét. Jobboldali veszély egyszerűen nincs. A politikai - világnézeti - megbizhatóság rendkívüli időkben a világon minden rendszerben alapvető követelmény, mely valamennyi más szempontot megelőz. Nincs és nem lehet érdem, vagy tehetség (?), ami az ideológiai szempontokat háttérbe szorithatná. Ez minden világnézeti alapon álló párt, csopprt vagy közösség önvédelmi parancsa. És vitathatja- e valaki ép ésszel, hogy a nemzeti emigráció ideológiai alapon áll, nem világnézeti alapon folytat harcot a kommunizmus és a szélsőbaloldaliság minden formája ellen a magyar nép sorsának job- jobbrafordulásáért, a jövő Magyarországa érdekében? Ideológia ellen csak ideológiával lehet felvenni a küzdelmet a siker reményében és a barrikád túlsó oldalán keményre kovácsolt ideológiával - az istentagadás, az elnemzetietlenités, a népfrontos kollektivizálás ideológiájával állig felfegyverzett ellenfelek néznek farkasszemet velünk, törnek felszámolásunkra. Ha nem vagyunk képesek velük ideológiát - keresztény, nemzeti és az igazi (nem népfrontos) demokrácia ideológiáját szembeszegezni, legjobb, ha már most feladjuk a harcot. Egyesek - úgy tűnik - már hajlamosak is erre. Járható ösvényeket keresnek - és vélnek fölfedezni - az egymással szembenálló frontok között, pedig ilyenek nincsenek. Ne tévesszük össze a szélsőségek közti arany középutat a langyos, se hideg, se meleg magatartással, ami mindig az ellenfélnek kedvez. Akik ma valamiféle"harmadik utat" próbálnak keresni, végzetesen elkéstek, majd' félévszázaddal. Mert a harmincas és negyvenes években, amikor két szélsőséges diktatúra között őrlődtünk, a megmaradás magyar utjának valóban csak egy "harmadik ut" látszott. Ma azonban már nincs két szélsőség, csak egy: és minden "harmadik utas" politika, vagy ideológia azok malmára hajtja a vizet, akik az e- migráció beolvasztásán ügyködnek. És ennek első lépéseként Budapest felé akarják orientálni az Amerikai Magyar Szövetséget .-------------------------★ ★ ★--------------------------NYILATKOZAT Az alábbi levelet és nyilatkozatot kaptuk: „Tisztelt Szerkesztőség! Kérjük, lapjukban az alábbi nyilatkozatot , magyar nemzeti és általános vallásos érdekből közölni. Megdöbbenéssel olvastuk a Münchenben megjelenő Nemzetőr 1981. szeptemberi számában Tollas Tibor ,,Lo- yalitás — de kivel?” című cikkében Dr. Haraszti Sándorról írt alább idézett sorokat: A nagytiszteletíi úr idén február 27-én Washingtonban, mint a State Departmentbe meghívott emigráns küldöttség tagja, nem állotta ‘Kádár Jánosnak, a Forradalom árulójának, mint tiszteletben álló államférfiúnak,, Amerikába való meghívását’ javasolni. Kijelentjük, hogy 1956-os szabadságharc eiárulójának, Kádár Jánosnak, Haraszti Sándor általi Amerikába való meghivási ajánlatát, ugyancsak Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének 1980-ban történt itteni vendéglátását és az amerikai vallásos vezetőknek való bemutatását, és különösképpen azt a tényt, hogy itteni vallásos kapcsolatait a kommunista államférfiak politikai érdekei szolgálatába állította, élesen elitéljük. . Haraszti Sándorral sem lelki közösséget, sem vallásszervezeti összeköttetést nem tartunk s Haraszti Sándor- , nak az Amerikai Magyar Baptista Szövetséggel semmiféle hivatalos kapcsolata nincs. Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség alelnöke Dr. Henry E. Austin
