Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

1982. november Amerikai Magyar Értesítő 9.oldal Dr. Habsburg Ottó A Magyar Külügyi Társaság meghívá­sára Dr. Habsburg Ottó, az Európai Par­lament képviselője október 30--án este előadást tartott a New York-i Magyar Ház nagytermében. A "Miben reménykedhe­tünk?" cimü rendkívül érdekes, tanul­mánynak is beillő fejtegetés az ötven­hatos magyar forradalom történelemfor­máló hatásából kiindulva a jelenlegi világhelyzetet vázolta, majd a kibonta­kozás lehetőségeit vette sorra. A nem­zetközi erőviszonyok felől kitünően tá­jékozott szónok nem festette reményte­lennek az emberiség jövőjét, de ehhez előfeltétel a szabadvilág fokozottabb összefogása. Ennek egyik fontos eszköze az Európa-parlament, melynek Habsburg Ottó is választott tagja, mint beszédé­ben mondotta: az egyetlen magyarul be­szélő tagja. A Magyar Ház nagytermében ezalkalomból összegyűlt igen nagyszámú közönség a beszéd után meleg ünneplés­ben részesítette Habsburg Ottót. - Az előadást szükebbkörü fogadás követte, ahol a megjelentek hetvenedik születés­napja alkalmából jókívánságaikat fejez­ték ki Dr. Habsburg Ottónak. Később a Magyar Házzal szomszédos Református Templom dísztermében vacsora volt az ünnepelt tiszteletére. Itt Msgr. Varga Béla, az utolsó szabad magyar parlament elnöke mondott emelkedetthangu szüle­tésnapi köszöntőt. - Másnap a Szent István plébániatemplomban ünnepi misén vett részt Habsburg Ottó és a mise után elbeszélgetett a magyar hivekkel. ★ "Habsburg Ottó 1912. november 2o.-án született az ausztriai Reichenauban. Gyermekségét felváltva Schönbrunnban és Gödöllőn töltötte. Magyarországot 1918. novemberében, Ausztriát 1919- márciusá­ban kellett elhagynia. Svájcban, Madei­ra szigetén, Spanyolországban és Belgi­umban élt. Mint a Pannonhalmi magyar bencések neveltje, magyar érettségit is tett: dolgozatát Arany János mondavilá­gáról irta. Löven-Louvain egyetemén summa cum laude doktorált a politikai tudományokból. A 2. világháború előtt és alatt szoros kapcsolatban állt a hi­vatalos magyar politikai körökkel. 1943-19^-óen Kállay Miklós miniszter- elnök felkérésére Washingtonban annak érdekében tevékenykedett, hogy Magyar- ország előnyösen válhassék ki a háború­ból. Roosevelt és Churchill figyelmét ismételten felhivta a trianoni rendezés méltánytalanságaira és hibáira. A háború befejezése óta az európai egyesitést tekinti főfeladatának, meg­győződése, hogy Közép-Kelet-Európa fel­szabadulását csak az Európai Egyesült államokért való munka hozhatja meg. Az 1956-os magyar forradalom idején világ­méretű segélyakciók megszervezésén dol­gozott a Caritasz-szerveknél, 1971 után a külföldre került Mindszenty biboros nemzetközi kapcsolatainak kiépitésén fáradozott. Több magyar szervezet meg­hívására Európában és Amerikában gyak­ran tart előadást világpolitikai kér­désekről. Magyarul megjelent könyvei: "Döntés Európáról", A holnap társadal­mi rendje" és "Jalta és ami utána kö­vetkezett". Ez utóbbi magában foglalja két tanulmányát a Szentkoronáról, több Írását Mindszenty biborosról és az 1956-os magyar forradalomról. 1973 óta a Páneurópa Unió elnöke, 1979 óta az Európa-Parlament választott képviselője, a parlament politikai bi­zottságának és a költségvetési bizott­ságnak is tagja. 1981-ben az ő kezdemé­nyezésére angol és német képviselők ha­tározati javaslattal emlékeztek meg a magyar szabadságharc 25. évfordulójá­ról, ill. Magyarországról, a magyar nép érdemeiről. 24 könyve jelent meg hét világnyel­ven, heti kommentárját 21 lap közli öt világnyelven. Több tudományos akadémia tagja: II. János Pál pápa a Szent Ger- gely-Renddel tüntette ki. Húsz esztendeje rendszeresen jelen­nek meg magyar nyelvű világpolitikai cikkei az "Uj Európa", c. külügyi fo­lyóiratban: cikkeit csaknem az egész emigráns sajtó átveszi." iriririr 1956 ÉVFORDULÓJA CLEVELANDBAN Az Egyesült Magyar Egyletek rende­zésében október 24.-én, vasárnap délu­tán jólsikerült októberi emlékünnepé­lyen vehetett részt Cleveland magyarsá­ga. A Nyugatoldali Evangélikus Egyház nagytermében tartott ünnepség fényét nagyban emelte a Mindszenty Kamarakórus közreműködése. A megnyitó beszédet v. Kemenes László, az Egyesült Magyar Egy­letek elnöke mondta, mig az ünnepi szó­nok Stirling György, lapunk munkatársa volt. A Mindszenty Kamarakórus Kodály- dalokat adott elő szép sikerrel s nagy tappsal jutalmazta a termet zsúfolásig megtöltő közönség Táborné Szabadkai Krisztina és Bószay Klára cserkésztisz­tek gyönyörű magyarsággal elmondott visszaemlékezéseit Arany Jánosról, il­letve Bethlen Gáborról. A többi szerep­lők is mind jól megállták helyüket és dicséretreméltóan látta el feladatát Győry Zsuzsa cserkésztiszt. A műsor ösz- szeállitása és a gördülékeny rendezés Szabadkai Sándor érdeme.

Next

/
Thumbnails
Contents