Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7-8. szám

ERTESITO 11 két Ellenőrző Országos Központi hivatal hosszabbítja meg . Másszóval olyan államnak vagyunk az állam­polgára, melynek területére más ál­lam útlevelével utazhatunk csak és ottartózkodásunk alatt külföldiként kezelnek. Még érthetőbben: amíg külföldön élünk magyar állampolgá­rok vagyunk, de ha Magyarországra látogatunk, külföldiek vagyunk. Mármost miféle csudabogár a konzuli útlevél, aminek segítségével az Ausztráliában született magyar állampolgár gyereket az anya bele­egyezése nélkül az apa kicsempészte Ausztráliából?: Az a magyar állam­polgár, aki külföldön él és betöltöt­te 16. életévét, kérheti a magyar kö­vetségek konzulátusain felvételét a külföldön élő magyar állampolgá­rok jegyzékébe. A kérés alapján a magyar belügyminisztérium megál­lapítja az állampolgárság fennállá­sát, és az állandóan külföldön lakó magyar állampolgárt felveszik az ál­lampolgársági jegyzékbe. Ha az a tartósan külföldön lakó személy, akit felvettek a magyar külképvise­leten ebbe a jegyzékbe, ezt óhajtja, kiállítják számára a magyar konzuli útlevelet. Ezt az útlevelet tehát csa­kis külföldön élő magyar állampol­gárok számára adják ki.'' Nem a mi feladatunk kiértékelni, mennyiben károsulhat Ausztrália a kettős állampolgárság elfogadása következtében előálló helyzetbe^ amiatt, hogy Ausztráliában útlevél­kibocsátási joga van egy távoli állam konzulátusának gyakorlatilag bárki részére, akit valami oknál fogva kül­földre akar juttatni, bármelyik vas­függöny mögötti szovjet típusú ál­lam itteni külképviselete. Azt vi­szont, hogy a kettős állampolgárság joggyakorlatának veszélyeké fel­hívjuk honfitársaink figyelmét, fela­dataink egyikének tekintjük. Jó néhány kérdés még tisztázat­lan előttünk: MAGYAR ÉLET _______ 1982. jul.- aug. 1., Ha a nemzetközi joggyakor­lat elfogadja a kettős állampolgár­ságot, miért nincs joga az egyénnek dönteni afelett hogy a kettő közül melyiket válassza? 2., Amikor felvettük az ausztrál állampolgárságot meg kellett tagad­nunk (denounce) bármely más ál­lam iránt eddig érvényes hűségün­ket. Mit jelent ez az ausztrál joggya­korlat szerint a kettős állampolgc ság tekintetében? 3., A szovjet típusú Magyar Nép- köztársaság, mint állam 1949 au­gusztusában jött létre (a nép meg­kérdezése nélkül). Mi a jogállása azoknak akik ez időpont előtt hagy­ták el az országot mint a magyar ki­rályság állampolgárai? (A kérdés azért indokolt, mert az állampolgár­ságot meghatározó fogalmazás túl hézagos: *Az 1957 évi V. törvény alapján magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, akinek szülei magya­rok..., aki az új állampolgársági tör­vény hatálybalépésének napján, 1957 okt. 1-én magyar állampolgár volt...'.1 4., Hogy fogadhatja el Ausztrália (vagy bármely állam) az ún. kettős állampolgárságot olyan alapon hogy a Magyar Népköztársaság "....azt a magyar állampolgárt aki más állam­nak is állampolgára úgy tekinti mintha kizárólag csak a magyar ál­lampolgársága állna fenn...*.?* Állampolgársági jogállásunknak ilyen homályos pontjai adnak lehe­tőséget olyan esetek előfordulására, mint a 9 éves fiú esete és nyújthat­nak módot egyéb sötét esetekre. Nem tudjuk, hogy kapunk-e tiszta képet ezen a téren valaha, — jogászaink talán segíthetnének de annyi bizonyos, hogy az ausztrál állampolgárság megszerzése nem biztosíték és nem védelem olyan adott esetben, amikor a szovjetirá­nyítású magyarországi kormányzat­nak lehetősége nyílik a külföldön élő magvarnak ártalmára lenni. Kereszt_és_Kard_M°zgalom_jelenti t Évi közgyűlésünket 1982. szeptember 5.-én tartjuk Passaic-on a ref. egyház tanácstermében. Tárgyalásra kerül - több fontos ma­gyar ügy mellett - az emigráció képvi­seletének ügye is. A közgyűlésen csak meghívóval lehet résztvenni. Kérjük, az érdeklődők kel­lő időben jelentsék részvételi szándé­kukat az alábbi cimen: Mr. Zoltán Vasvari, 295 Rd. 3 Wyalusing.PA 18853,Tel:(717J 7^6-1621 Vasvári Zoltán, Az utolsó ellenállási bástyát jelenti az emigráció! Nemzetünk évszázados küzdelme során sok­szor megtörtént, hogy az emigráció jelentette tömören kifejezve: az elvesztett szabadságot. De sokszor volt úgy, hogy amikor elvesztettük szabadságunkat — az emigrációnak jutott az a feladat, hogy a szabadságért küzdők előtt magasra tartsa az élniakarást jelentő fáklyákat, hogy tudjanak hova gyülekezni a leigázottak. így volt ez a Rákóczi és Kossiith emigrációk korában is! Csakhogy akkor az elnyomók tudták, hogy az emigráció létszáma kevés — és az öregedés hamarosan kiüti a kezükből a harcos fegyvert... Ezúttal egészen mása helyzet. Az ország lakosságának minden rétege képviselve van kint, fiatal és öreg vezető és vezetett nagy számban! Állandóan tart a kiszivárgás. Hogyha valaki kidől, máris ott van a helyében a másik, aki tovább éleszti a szabadság-lángokat! Tehát megvan az ellenállás folyamatossága. - Nagyon helyesen fe­jezte ki magát Tollas Tibor, amikor azt írta, ho^ az otthoni hatalmon lévők az emigráció felszá­molása helyett az emigráció semlegesítésére, majd megnyerésére igyekszenek, mert tudják, hogy min­den ötödik magyar a Haza határain kívül él... A szomorú ebben legfőképpen az, hogy az emigráció intelligens rétegének bizonyos része nem akarja ezt tudomásul venni. - Sokan közülük, szereplési vágytól féltve beállanak a rendszer fék­telen csahosai közé, mérgezni az ellenálló szer­vezetek szellemét és hitet, vagyis a kommunista rendszerrel szemben való kitartást. Ezt láttuk és éreztük különösen az elmúlt tíz esztendőben, hiszen szemünk előtt zajlott le a folyamat. Már vannak olyan személyek, akik ren- szeresen járnak haza az ottani rendezvényekre... Mert a potya-utazás és nyaralás a kommunista állam költségére többet jelent számukra, mint a nemzet jövőjének a becsületes szolgálata.­Ezek a gyász-magyarok még azt sem veszik észre, vagy talán nem is akarják, hogy a Párt irányítja okét és minden szavuk, lépésük, cseleke­detük kommunista módon van előírva. A kommunisták segítségére jött az if jó sza­badságharcosok küzdelme után az a tény is, hogy bizonyos fokú gazdasági jólét és valamivel liberá­lisabb légkör uralkodik otthon. Elfogadhatóbb, mint a többi elnyomott országban. Ebből ezek az ál­magyarok azt hiszik, hogy odahaza a nemzetnek a helyzete jobbra fordult... Itt van a nagy tévedés! Ezt az állapotot a fiatalságunk 56-os küzdelme váltotta ki és a rend­szer félelme a jövőtől. A külföldi kölcsönök állandó felvételével már ott tartanak, hogy a kamatokat sem bírják megfizetni... ; Az otthoni fiatalságnak az értelmiségi része is lazad. Érzik, hogy becsapták őket és tudni akarják a valóságot, hogy milyen elhallgatott erő­

Next

/
Thumbnails
Contents