Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7-8. szám

2• oldal értesítő 1982. jul.-aug. HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 2A2-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatársak: Stirling György, Washington, D.C. Dr. Kollarits Béla, Glenmont,N.Y. Évi előfizetési dij: 12 dollár Nyugdíjból élőknek: 10 dollár USA és a szomszédállamok területére levélként, tengerentúlra nyomtat­ványként küldjük. Az Értesítőben megjelent közleménye­kért a szerzője felelős. csaknem egy évszázad telt el az uj hazá­ban. igy Szent István már "belenőtt" az apjától nagy vonalakban kialakított uj keresztény és európai rendbe. Ami Szt. István királlyá való koroná­zását illeti, Thietmár, német krónikás úgy írja, hogy a pápa III. Ottó, német­római császár biztatására küldte Szt. Istvánnak a koronát. A német-római csá­szár ugyanis nem küldhetett senkinek ko­ronát. Koronaküldési joga egyedül a bi­zánci császárnak volt, még a Nagy Kon- stantin-féle, Rómából átszármaztatott jog alapján. De a latin szertartásu egy­házban ez a jog Róma püspökét, a pápát illette meg, szintén a Nagy Konstantin- féle hagyományra hivatkozva. - Mikor te­hát II. Szilveszter pápa 1000-ben elkül­di Szt. Istvánnak a királyi koronát, ez Róma püspökének lelki-hatalmi, de minden politikai nyomástól mentes aktusa volt. Bizonyos, hogy mindehhez III, Ottó csá­szár hozzájárulása szükséges volt. A ma­gyar történet további alakulásának szem­pontjából azonban az a döntő, hogy e császári hozzájárulásból nem alakult ki hűbéri függőség, mint a többi kelet-eu­rópai államokban. A magyar király zseni­ális politikai meglátása, hogy a Nyugat és Kelet két nagyhatalma közé ékelődött országa esetében, sem az egyikhez, sem a másikhoz nem fordult koronáért, - ha­nem a római pápához, - s ezzel nemcsak megmentette országa függetlenségét, ha­nem évszázadokra utat mutatott Magyaror­szág jövendő politikai irányvonala meg- választásá kérdésében. Ezzel a cselekedetével Szt. István "döntött". Pontosabban: apjának, Gézá­nak "döntését" szilárdította tovább, aki az európai, keresztény sorsközössé­get választotta. Ezzel - természetesen - országát nem akarta elzárni a kelet­ről jövő hatások elől. A politikai o- kosság tanácsolta ezt a "döntést",hogy a nyugathoz, a pápához fordult koroná­ért, - hiszen ellenségei a veleszemben álló rivális magyar nagyurak, mind bi­zánci keresztények voltak: az erdélyi Gyula és a délvidéki Ajtony, akiket - az ősvalláson maradó Koppánnyal együtt - lekellett győznie. Nem is kereshe­tett tehát ott segítséget - Bizáncban - ahol ellenségei már megelőzték. így lett Magyarország az utolsó eu­rópai állam keleti irányban, amely még teljesen az európai, nyugati, keresz­tény közösségbe tartozik, de s.hová vi­szont a német birodalom hűbéri hatalma már nem terjedt ki. Nemcsak politikai­lag maradt független a szentistváni Magyarország a német borodalomtól, de szellemben, művelődésben is. Szt. Ist­ván erősen igénybe vette ugyar. a néme­tek segítségét, de mindig ő maradt az irányitó és gondoskodott róla, hogy ez a német hatás ne váljék egyoldalúvá. A németeket ("idegeneket") befogadja, de megköveteli, hogy nyelvben és főleg lé­lekben magyarokká váljanak, elvágva összeköttetéseiket a német birodalom­- Magyar Élet ­-----------------------------it it it---------------------------­Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke júliusban Bu­dapesten járt - olvassuk a Népsportban. A NOB elnöke számos hivatalos progra­mon vett részt, többek közt a Magyar Olimpiai Bizottság ülésén is, ahol át­adta Kárpáti Károlynak, az 1936-os ber­lini olimpia birkózóbajnokának az 1981 őszén Baden-Badenben odaítélt olimpiai emlékérmet, a NOB kitüntetését. Samaranch nem tudta - nem tudhatta - ki az, akit ebben a megtiszteltetésben részesít. Ha olvasta volna Krupa Sándor "A sarló és kalapács áldozatai" cimü könyvét, tudná: Kárpáti Károly volt o- limpikon, aki valamikor a magyar nemze­ti színekben birkózott, a "felszabadu­lás" után ávós egyenruhát öltött és be­állt az Andrássy ut 60 verőlegényeinek sorába. A könyv 57. és l6o. oldalán részleteket olvashatunk arról, hogy l9L8-A9-ben résztvett Mindszenty her­cegprímás "vallatásában" és brutális kegyetlenséggel ütötte-verte, kínozta a meggyötört idős főpapot.(Kárpáti-Krausz volt birkózóbajnok, most ávós, aki Deb­receniben keresztrefeszitett egy csen­dőrt, és Mindszentyt a test-lélek össze' roskadásáig ütlegelte./160. oldal./') Ennek az embernek adott most kitün­tetést a NOB elnöke, nyilván a magyar sporthatóságok javaslatára. Az emigrá­ció kötelessége tiltakozni ezellen és megfelelő módon tájékoztatni Samaranch elnököt Kárpáti Károly ávós múltjáról és gaztetteiről. FMH

Next

/
Thumbnails
Contents