Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
. oldal AMERIKAI MAGYAR ERTESITG 1982. junius Az egykori Lorántffy-kastélyt I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna (I60O-I060) építette a lerombolt vár köveinek egy részéből. Királyhelmectől északkeletre: Lelesz, Dél-Zemplén egyik legősibb talepülése. A váci püspök alapitott itt premontrei prépostságot II. Béla segítségével a XII. század közepén. Gazdagsága miatt hajdan a főuraktól rendkivül sokat szenvedett, sokszor feldúlták s építették újjá. Gazdagságának alapja az volt, hogy II. Endre a leleszi templomban helyeztette el feleségének, a megölt Merániai Gertrud királynénak szivét, s ezért nagy adományokban részesítette a szerzetet. A templom gótikusán épült a XIV. században, ma barokk stilusu. Lelesz - mint Jászó is - évszázadokon át hiteles hely volt, ez közjegyzői s okiratőrző bizalmi hivatalnak felelt meg. Nagykapos: ősi település, évszázadokon át fontos forgalmi gócpont, a XVI. században pedig Ung vármegye székhelye volt. A vele szomszédos Kiskaposon született 181^-ben Erdélyi János iró, a magyar népköltészet nagysikerű gyűjtője. Az Írónak Nagykaposon szobra és emlékszobája van, Nagykapos plébániatemploma prmontrei alapítás volt. Dobóruszka faluban, Nagykapostól keletre, született Dobó István, Eger hős védője. A templom 1500-ban épült Dobó István szarkofágjának (1572) fő részeit 1820-ban az egri érsek kapta gróf Butt- ler János földesurtól ajándékba. Válóperének sikere reményében. Deregnyő a Labore völgyében: valaha székelyek telepes faluja volt. A XVIII. század eleji pestisjárvány után költöztették ide őket. A faluban az egykori Lónyay-kastély látható. Deregnyőtöl északi irányban Butkán át találjuk Nagymihályt. Járási székhely Zemplén kellős közepén, a Labore folyó völgyében. Környékét emberemlékezet óta lakták: az Árpádok idején vi- zivára is volt. A husziták az lEEO-es években egészen idáig kalandoztak. A török időkben Zemplén megye nemesei az úgynevezett Stift-házban tartották me- gyegyüléseiket. Az egykori Sztáray-kastély a Nagymi- hályi család ősi vára helyén a XVII. században épült. Ma egyrésze muzeum. Régészeti, történelmi emlékek, néprajzi kiállítás, pásztorélet számos emléke, s egy parasztszoba látható, továbbá görög-keleti egyházi tárgyak, a kiváló pazdicsi fazekasok munkái, természetrajzi gyűjtemény és a Tolna^megyei születésű Mousson Tivadar festőművész e tájon festett képeinek kis galériája. A Sztáray-mauzóleum a Várhegyen a kassai Mihály-kápolna másaként épült a múlt század végén. A nagymihályi plébániatemplom (a kastély mellett) a XIV-XV. században épült, de a vallásháborúk lerombolták, s ezután barokk stílusban építették újjá. Berendezése igen értékes. Kora barokk oltárát Ungvárról hozták ide, s tornyában IA-36-ban öntött harang zeng. Kő "vizköpői" a múzeumban vannak. /Folytatjuk/ _ Sz<v<_--------------------------- ★★★---------------------------NEGYEDI SZABÓ MARGIT: A SZENT RÓKUS KÁPOLNA ÉS AZ ELŐTTE LEVŐ SZŰZ MÁRIA SZOBOR Az 1711-1h»h dúló pestisjárvány alkalmával a hívek fogadalomból Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére közadakozásból kápolnát állítottak. Annak idején feküdt a kis kápolna a Hatvani- kaputól délkeletre a szántóföldek mellett. 1739-ben a kápolnát megnagyobbították. A mellette lévő kórházat József császár tanácsára építették és 1798. május 28-án adták át rendeltetésének. A kápolna előtt lévő Immaeulata-szobor (Szűz Mária-szobor) főlisztclendő Lengyel Miklós egri székesegyházi prépost-kanonok ajándéka, ki azt először Eger városának ajándékozta és csak közbejött körülmények folytán kapta Pest városa azzal a kikötéssel, hogy a szobor a város egyik legjártabb pontját díszítse. A szobrot 1867. szeptember 8-án, kisasszony napján leplezték le fényes egyházi ünnepélyesség keretében nagy néptömeg jelenlétében. A kápolna mellett lévő Rákóezi-utat Kercpcsi- útnak, nagyon régen Egri- és Hatvani-útnak is hívták. Mint Kerepesi-út a fővárosi iratokban 1731-ben fordul elő először. Mai nevét Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak Kassára való szállítása után kapta. A 70-es években, mikor a szobrot leleplezték, a kápolna környékén még apró földszintes és egyemeletes házak voltak kertes udvarokkal. A Gyulai I’ál-uteát Gyöngyi yúk-utcának. a Stáhly-uteót pedig Kórház-utcának hívták. A Kerepesi- mai Rákóczi- úton lóvonat járt. A Nagykörút nem létezett, csak a (érképeken. A Szűz Mária-szobor mellett, pompás sátorok alatt, kofák árultak, kik arról beszéltek, hogy a Kerepcsi-utat a Rókus kórházig boulevarddá akarják átalakítani aszfalt járdával és faültetvényekkel. A (l.vöngytyúk-utea és Kerepesi-út sarkán est.* gázlámpa pislákolt, nem valami messzire vetve a fényét. Szekerek zörgése, lóvonatok zajongása, keres kellők — kik az utcáról csalogatták a vásárlókat — hangra beszéde, apró kisvárosias házak között leplezték le a Szűz Mária-szobrot 1867. szeptember 8-án, kisasszony napján a Szent Kpzália-kápolua előtt.
