Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
De olvassuk tovább a brüsszeli életrajzi adatait: "1956. október 24.-én Kopácsi - sógorával* Fazekas György újságíróval* aki ugyancsak kitüntetett antifasiszta partizán - a budapesti rendőrfő- kapitányság erkélyéről távcsöves puskával lőtte a felkelőket," Mit mond* ill. mii; ir erről Kopácsi Sándor? A New Brunswickban elhangzott e- löadás nyomtatott szövegében ez áll (21. oldal)» "Október 24.-én délelőtt a felkelők a környékbeli házakból a főkapitányságot is tűz alá vették. A tüzet viszonoztuk! Majd amikor a lőszerkészlet fogyni kezdett* a Belügyminisztériumtól kértem segítséget." Tehát Kopácsi sem tagadja* hogy lőtt a felkelőkre akiket ő akkor "csőcseléknek" nevezett. Mégpedig derekasan lövöldözhetett. mert a Deák-téri főkapitányság hatalmas épületében nyilván bőségesen volt felhalmozva lőszer. És még az is elfogyott! Vájjon hány fiatal életet oltott ki a főkapitány elvtárs géppisztolya* akkor, amikor a honvédek és a kékrendőrök már a Rádió előző esti ostrománál átálltak a felkelőkhöz és átadták fegyvereiket a fiataloknak. A Deák-téri erőd akkor még ellenállt és ablakaiból tüzeltek minden mozgásra, minden járókelőre. Előttem fekszik az azóta már megszűnt Független Magyarország cimü szabadföldi magyar újság 1961. október 27.-i száma. S abban egy cikk Acél Tamás Sztálin-di- jas iró, másik megtért bűnös tollából. Cime: "Az első éjszaka." 1956. október 23. éjszakáját mondja el, a főkapitányság épületében történteket. Aczél Tamást hiteles tanúnak, hiteles krónikásnak fogadhatjuk el, hiszen ha valamilyen irányban elfogultsággal vádolhatnék, az csak az lehet, hogy öntudatlanul is szépíteni igyekszik elvtársai ötvenhatos szerepét, minél kedvezőbb színben tüntetve fel ő- ket. És Aczél Tamás ezeket Írja az első éj szakán történtekről: "Kopácsi pattogva adta a parancsokat, nagyon határozottan. Ellenálni! Kire lövetsz? - kérdezte ekkor F. halkan. Kire? A parancsnok elvörösödött. Hát azokra, akik támadják a rendőrséget, akik...Mit akartok? Ez ellenforradalom, lövetek a csőcselékre, igenis lövetni fogok rá.iuk!" Es lövetett a"csőcselékre", sőt ő maga is lőtt, amig el nem fogyott a lőszere. 5 maga mondta, ő maga irta, a Brüsz- szelben kiadott könyvben is igy áll, abban a könyvben, melyet az események résztvevői, közvetlen szemtanúi állítottak össze a tények alapján. És Aczél Tamás is megerősíti mindezt, aki ezen a kritikus első éjszakán mindvégig Kopácsi közelében volt, sőt még másnap is, amikor már folyt a lövöldözés, a "csőcselék" tizedelésére. 1980. április hó Tudjuk, 24 év távlatából pontosan megállapíthatóan tudjuk, hogy azért, amiért a békés tüntetés, a diákok és munkásif- jak felvonulása vérfürdővé vált, hogy az első napokban már sokszáz halottat gyászolhatott Budapest, a fegyveres karhatalom - ÁVH, rendőrség - azon tagjai a felelősek, akik a Rádiónál, a Főkapitányságnál és később a Parlamentnél tüzelni kezdtek a tömegre. A csőcselékre, ahogy Kopácsi és társai nevezték a pestiek tiz- és százezreit. A tüntetők csak önvédelemből nyúltak fegyverhez és váltak harcoló forradalmárokká, nemzetőrökké. A provokációk hatására lett a békés tüntetésből felkelés: a felkelők már nem hagyták magukat lemészárolni, hanem visszalöttek. Ez volt az a pont, ahol a kopácsik gondolkozni kezdtek. Pártfőiskola, sziklaszilárd meggyőződés, kommunista mintakarrier, ezredesi rendfokozat, képviselői tisztség, főkapitányi beosztás ellenére is. Hiszen ennek fele se tréfa! Itt vissza is lőnek! Rákosi és bandája addig ugyan is megszokta, hogy csak ők lőttek, csak az ő kezükben volt fegyver, csak ők használhatták azt az általuk csőcseléknek tartott nép kordában tartására. S most egyszerre azt kellett látniok, hogy az egész város egyetlen csőcselék és ez a csőcselék erősebb, mint az évek munkájával és szovjet gyámkodással felépített terrorrendszer! Aminek győzhetetlenségét dogmaként sulykolták beléjük. És látniok kellett, hogy a mindenható Párt kártyavárként omlik össze és cserbenhagyja védenceit, neveltjeit, katonáit. És ez volt az a pillanat, amikor a süllyedő hajóról menekülni kezdett, aki tehette. Hogy átmentse magát a jobb időkre. Innét aztán nem volt visszaút, csak a legügyesebbek, a legdörzsöltebbek számára, a kádárjánosok és társai számára, akik egyszerre két lóra tettek és november 4. előtt időben átnyergeltek - visz- szanyergeltek - a szovjet oldalra. De ez csak keveseknek sikerült. Aki az október végi napokban exponálta - "kompromittálta" - magát, annak viselnie kellett a következményeket, mert a kommunisták könyörtelenül elbánnak az árulókkal. Hogy mi terheli Kopácsi Sándor lelkiismeretét a Rákosi-időkből, hogy mit kellett, "produkálnia" a karrierje érdekében, azt ő tudja. Intézze el a saját lelkiismeretével - itt szabad világban é- lünk, ahol nincs káderezés -, mi nem firtatjuk senki előéletét. De ez nem teszi semmissé azt a konkrét felelősséget,mely mindenkit terhel, aki 1956. október 23.- és 24.-én kezet emelt a magyar népre és lőtt a tüntetőkre. Mert ez Gerőék intencióinak felelt meg: fegyveres összetűzést provokálni, hogy ürügy legyen a leszámolásra. Hogy a Gerő-klikk rosszul kalkulált és nem ők számoltak le a néppel, hanem a nép ővelük, az most mellé3. oldal ÉRTESÍTÖ
