Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
1980. szeptember hó ÉRTESÍTŐ 5. oldal arra, hoqy feltételeket szabjon. Ilyen körülmények között pediq - mint arra az ITT-OT^-osoknak is rákellett döbbenniök- lehetetlen eqyenranqu felek közti dia- lóqusról álmodozni. Jobban örültünk volna» ha a Maqyar Baráti Közösséq akciójából valami jó és szép alakult volna ki» rácáfolva a mi pesszimizmusunkra és eddiqi rossz tapasztalatainkra. Jobban örültünk volna* ha az események őket iqazolják nem pediq minket és biztató jeleit láthatjuk annak hoqy létrejöhet korrekt kapcsolat a szabadföldi és az otthoni szellemi emberek között - a kormányok beleszólása nélkül, uqy, ahogy azt a helsinki nyilatkozat öt évvel ezelőtt meqfoqalmazta volt. A kommunista rendszertől ilyen szemléletet várni azonban naivsáq. A Maqyar Baráti Közösséq Reményséq-tó (Lake Hope) melletti Maqyar Het-e - mely közben mérsékelt sikerrel le is zajlott- tiszteletreméltó kezdeményezés, mint minden, mely maqyarsáqunk meqtartását szolqálja az ideqenben. De a rendezőknek (talán jóhiszemű) naivitása sokakat óva- tossáqra késztet. Kopácsi Sándor íróként való bemutatása és a remény, hoqy a szellem füqqetlen (?) hazai reprezentánsaival a kommunista kormány feje felett, vaqy ha uqy tetszik, a háta möqött, annak kikapcsolásával szót tudnak érteni, mind naqyfoku naivitásra mutat. Ez pediq néha káros és veszélyes. Elsősorban azért, mert ezt a naivsáqot bizonyos oldalról kihasználhatják. Máris láthatók jelek, hoqy ez eqy jól átqondolt koncepcióban ennek is szerepet szántak valahol és az összefüqqések jól kitapinthatók. De erről majd eqy más alkalommal. T. DOMBRADY DORA Búcsú Kótai atyától Nagy veszteség érte az emigrációs magyarságot, meghalt dr. Kótai Zoltán főtisztelendő a magyar betű apostola, a Magyar Újság főszerkesztője, kiadója, a Kárpát könyvkiadó vállalat elnöke. 1914 május 24-én született Budapesten. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten, majd a váci papiszemináriumban végzi. 1939 julius 26.-án szentelte pappá Hanauer váci megyéspüspök. Először a Nógrád megyei Magyamá- dor káplánja, majd 1943-ban püspöki titkár, váci hitoktató, 1943-ban rákospalotai, majd kispesti hitoktató. 1944 novemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományok doktorává avatja. Katonai szolgálatra osztják be, Kőszegen és Bécsben tábori lelkész. Landshutban a menekültek lelkésze lesz. 1946 januártól 1954-ig a németországi és ausztriai magyar menekültek apostoli delegátusa. Kereső szolgálatot szervez és közel egy millió magyar menekültet vesz nyilvántartásba, 120.000 személyt juttat vissza családja körébe. 1947 augusztus 20-án Szent István napján nagy zarándoklatot rendez Altö- tingba. Egyházi értesitőt szerkeszt. Iránytű névvel és Compas cimmel németül Kisbamaki Farkas Ferenc vezérezredessel járta ki a megszálló csapatoknál, hogy megindulhasson a külföldi magyar cserkészet. A Magyar Cserkész első kilenc számát is 5 adta ki. Argentinába kerülve a magyar kivándorlók lelkipásztora lett, a Magyar Misszió igazgatója. Folyóiratot szerkeszt Kárpát cimmel. Lapokat, könyveket ad ki. 1959-ban Clevelandbe (USA) jön és a Kárpát folyóiratot tovább szerkesz ti, majd a Kis Dongó-t és az akroni Magyar Újságot veszi meg, 1961-ben az Újságot, 1972-ben pedig a detroiti Magyar Újságot. 1976 óta Magyar Újság cimmel adja ki. Kótai atya a Magyar Újság és Kárpát folyóirat mellett körülbelül 400 könyvet adott ki. Amikor otthon a Szent 1st ván Társulat kommunista ellenőrzés alákerült, Mindszenty hercegprimás megbízta, hogy imakönyveket, hittankönyveket, tankönyveket, szótárakat, szépirodalmi könyveket adjon ki az emigrációs magyarság részére. Mindszenty hercegprimás amerikai útját is ő készítette elő. Ittlétekor pedig nagy elismeréssel tekintette meg a Kárpát nyomdát és szerkesztőséget. Megáldotta a lap munkatársait, a nyomdát, szerkesztőséget é3 megengedte, hogy a nyomdát Mindszenty nyomdának nevezze el. Kótai atyának szivére kötötte, hogy nem szabad abbahaqyni ezt a nemes munkát, mert nagy szükség van a keresztény szellemű, magyar ügyért mindenkor kiálló, ifjúságunkat magyarnak nevelő lapra. Kótai atya készítette el az albumot is itteni útjáról. A Magyar Találkozó ezért arany Árpád éremmel tüntette ki. Amikor a "Büszkeségünk: Ifjúságunk" rovatot megindítottam a Magyar Újságban nagyon örült neki, hisz az ufjuság a szivügye volt. Ö is cserkész vezető volt otthon. 385 ifjúsági cikket Írtam és számtalant a Kárpát folyóiratban. A cél - a magyar lélek megtartásáért - áldozatos munka volt, ha jó talajba talált továbbra is élni fog. Kótai atya az utóbbi hónapok alatt túlsók munkát vállalt magára. A szedő embere visszament Argentínába és nem kapott mást a helyére. Ezért ő ült a szedőgép mellé és cikkeket sokszor a hajnali órákig is szedte. 6 tördelte be,majd a nyomás után ő postázta. Ezenkívül irodai munkát végzett, könyvet adott ki me-