Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

1980. szeptember hó ÉRTESÍTŐ 5. oldal arra, hoqy feltételeket szabjon. Ilyen körülmények között pediq - mint arra az ITT-OT^-osoknak is rákellett döbbenniök- lehetetlen eqyenranqu felek közti dia- lóqusról álmodozni. Jobban örültünk volna» ha a Maqyar Ba­ráti Közösséq akciójából valami jó és szép alakult volna ki» rácáfolva a mi pesszimizmusunkra és eddiqi rossz tapasz­talatainkra. Jobban örültünk volna* ha az események őket iqazolják nem pediq minket és biztató jeleit láthatjuk annak hoqy létrejöhet korrekt kapcsolat a sza­badföldi és az otthoni szellemi emberek között - a kormányok beleszólása nélkül, uqy, ahogy azt a helsinki nyilatkozat öt évvel ezelőtt meqfoqalmazta volt. A kom­munista rendszertől ilyen szemléletet várni azonban naivsáq. A Maqyar Baráti Közösséq Reményséq-tó (Lake Hope) melletti Maqyar Het-e - mely közben mérsékelt sikerrel le is zajlott- tiszteletreméltó kezdeményezés, mint minden, mely maqyarsáqunk meqtartását szolqálja az ideqenben. De a rendezőknek (talán jóhiszemű) naivitása sokakat óva- tossáqra késztet. Kopácsi Sándor íróként való bemutatása és a remény, hoqy a szel­lem füqqetlen (?) hazai reprezentánsai­val a kommunista kormány feje felett, vaqy ha uqy tetszik, a háta möqött, an­nak kikapcsolásával szót tudnak érteni, mind naqyfoku naivitásra mutat. Ez pediq néha káros és veszélyes. Elsősorban azért, mert ezt a naivsáqot bizonyos ol­dalról kihasználhatják. Máris láthatók jelek, hoqy ez eqy jól átqondolt koncep­cióban ennek is szerepet szántak valahol és az összefüqqések jól kitapinthatók. De erről majd eqy más alkalommal. T. DOMBRADY DORA Búcsú Kótai atyától Nagy veszteség érte az emigrációs ma­gyarságot, meghalt dr. Kótai Zoltán fő­tisztelendő a magyar betű apostola, a Magyar Újság főszerkesztője, kiadója, a Kárpát könyvkiadó vállalat elnöke. 1914 május 24-én született Budapes­ten. Középiskoláit és egyetemi tanulmá­nyait Budapesten, majd a váci papiszemi­náriumban végzi. 1939 julius 26.-án szentelte pappá Hanauer váci megyéspüs­pök. Először a Nógrád megyei Magyamá- dor káplánja, majd 1943-ban püspöki tit­kár, váci hitoktató, 1943-ban rákospalo­tai, majd kispesti hitoktató. 1944 no­vemberében a Pázmány Péter Tudományegye­tem hittudományok doktorává avatja. Ka­tonai szolgálatra osztják be, Kőszegen és Bécsben tábori lelkész. Landshutban a menekültek lelkésze lesz. 1946 januártól 1954-ig a németorszá­gi és ausztriai magyar menekültek apos­toli delegátusa. Kereső szolgálatot szervez és közel egy millió magyar mene­kültet vesz nyilvántartásba, 120.000 személyt juttat vissza családja körébe. 1947 augusztus 20-án Szent István napján nagy zarándoklatot rendez Altö- tingba. Egyházi értesitőt szerkeszt. Iránytű névvel és Compas cimmel németül Kisbamaki Farkas Ferenc vezérezredes­sel járta ki a megszálló csapatoknál, hogy megindulhasson a külföldi magyar cserkészet. A Magyar Cserkész első ki­lenc számát is 5 adta ki. Argentinába kerülve a magyar kiván­dorlók lelkipásztora lett, a Magyar Misszió igazgatója. Folyóiratot szer­keszt Kárpát cimmel. Lapokat, könyveket ad ki. 1959-ban Clevelandbe (USA) jön és a Kárpát folyóiratot tovább szerkesz ti, majd a Kis Dongó-t és az akroni Ma­gyar Újságot veszi meg, 1961-ben az Új­ságot, 1972-ben pedig a detroiti Magyar Újságot. 1976 óta Magyar Újság cimmel adja ki. Kótai atya a Magyar Újság és Kárpát folyóirat mellett körülbelül 400 köny­vet adott ki. Amikor otthon a Szent 1st ván Társulat kommunista ellenőrzés alá­került, Mindszenty hercegprimás megbíz­ta, hogy imakönyveket, hittankönyveket, tankönyveket, szótárakat, szépirodalmi könyveket adjon ki az emigrációs magyar­ság részére. Mindszenty hercegprimás amerikai út­ját is ő készítette elő. Ittlétekor pe­dig nagy elismeréssel tekintette meg a Kárpát nyomdát és szerkesztőséget. Meg­áldotta a lap munkatársait, a nyomdát, szerkesztőséget é3 megengedte, hogy a nyomdát Mindszenty nyomdának nevezze el. Kótai atyának szivére kötötte, hogy nem szabad abbahaqyni ezt a nemes munkát, mert nagy szükség van a keresztény szel­lemű, magyar ügyért mindenkor kiálló, ifjúságunkat magyarnak nevelő lapra. Kótai atya készítette el az albumot is itteni útjáról. A Magyar Találkozó ezért arany Árpád éremmel tüntette ki. Amikor a "Büszkeségünk: Ifjúságunk" rovatot megindítottam a Magyar Újságban nagyon örült neki, hisz az ufjuság a szivügye volt. Ö is cserkész vezető volt otthon. 385 ifjúsági cikket Írtam és számtalant a Kárpát folyóiratban. A cél - a magyar lélek megtartásáért - áldozatos munka volt, ha jó talajba ta­lált továbbra is élni fog. Kótai atya az utóbbi hónapok alatt túlsók munkát vállalt magára. A szedő embere visszament Argentínába és nem ka­pott mást a helyére. Ezért ő ült a sze­dőgép mellé és cikkeket sokszor a hajna­li órákig is szedte. 6 tördelte be,majd a nyomás után ő postázta. Ezenkívül iro­dai munkát végzett, könyvet adott ki me-

Next

/
Thumbnails
Contents