Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
lyek történelmi és irodalmi értékűek. Papi hivatásának is lelkiismeretesen eleget tett. Esketett, gyóntatott, temetett, misézett hétköznapokon a Szent Imre templomban /Cleveland/ vasárnapokon az akroni Jézus Szive templomban várták a hivek misézni, prédikálni. Amikor magyar rendezvényeken megjelent, imájában sohase feledkezett meg az elszakított területek magyarságáról. Becsülettel szolgálta Istent és hazáját, beirta nevét az emigrációsélet aranykönyvébe. Megalakította a Tormay Cecil Emlékbizottságot és kiadta a "Bujdosó könyv"- et, a magyar nemzet legrémesebb korszakának naplóját, majd "az ősi küldött" hármas könyvét. Ilyent nem tett senki az emigrációban. 6 bátor volt, mert meg akarta mutatni a Bujdosó Könyvön keresztül a kommunista uralom igazi arcát.(A könyv megjelenéséről nem mindegyik újság irt. Miért?) Kótai atya julius 30-án vakációs utján az autójában rosszul lett. Bevitték a közeli korházba, de nem tudtak segíteni rajta. Az akroni Jézus Szent Szive templomban volt felravatalozva augusztus 3.-án. í»— én Sheldon Gilbert segédpüspök és 19 pap temette. A Kolumbusz- lovagok álltak diszőrséget. Egyesületek képviseltették magukat. A sirnál a magyarság nevében dr. Somogyi Ferenc egyetemi tanár beszélt. Az NBN Észak Ohio Magyar Hangja /Kossányi/ emlék műsort sugárzott. Halála hirére feljajdult a magyarság és kétségbeesve kérdezi* Mi lesz most ha megszűnik a Magyar U^ság? Gondoljunk Kótai atyára tisztelettel és kegyelettel. Megtett mindent amit Isten és a magyarság elvárt tőle. Idegen földben is nyugodjék békében. 6. oldal_____________ Tisztelt Szerkesztő Ur! Néhai szeretett barátunk Völgyi Gyula emlékére előfizetünk az ÉRTESITŐ-re. Mellékelve 10 dollár. Csutoráé László és Neje /Daytona Beach, FL/-Az amerikai rádiók szept. 4.-i, ko- rareqqeli adásaik szerint Afqanisztán- ban kubai, bolqár, cseh és maqyar katonai alakulatok is vannak.- A közelmúltban, Bukarestban lezajlott történész Viláqkonqresszusra.a a román hatósáqok, az erdélyi maqyar történészeket nem hivták meq. 1980. szeptember hó DR. KOLLARITS BÉLA: Lengyelek és magyarok Gdanskban a Lenin Hajóqyár dolqozói az élelmiszerek, főként a hús árának eqyik napról a másikra történt naqyará- nyu emelése miatt sztrájkba léptek. Példájukat Gdynia és Szczecin üzemeinek ^munkásai rövidesen követték, majd további naqy városok ipartelepeiben állt meq a munka. A meqindult tárqyalá- sok során kiderült, hoqy a sztrájkolok nem csupán az árak és bérek összhanqba hozását kivánják. A leqfontosabb követelések olyan politikai és qazdasáqi reformok bevezetésére vonatkoztak, melyek eddiq példátlanok voltak a szovjet blokk orszáqaiban. A munkások feltételeinek elfoqadá- sát méq a nyuqati kormányok szakértői is reménytelennek véleményezték és biztosra vették, hoqy a lenqyel kormány erőszakos eszközökkel foqja a sztrájkot letörni. Valószinünek tartották a Szovjetunió beavatkozását is. És a sztrájk 18. napján bekövetkezett, amit a kommunista rendszerek leqkiválóbb ismerői nem tartottak elképzelhetőnek. A lenqyel kormány elfo- qadta a munkások feltételeit és az erre vonatkozó meqállapodást a lenqyel kommunista párt központi bizottsáqa néhány órán belül jóváhaqyta. A meqállapodás szerint - csak a leq- fontosabbakat emlitve - meqalakulhat a kommunista párttól füqqetlen, szabad szakszervezet, melynek adott esetben joqa van sztrájkot is elrendelni. A szakszervezet céljaira a kormány Gdansk eqyik elővárosában már épületet is adományozott. Lényeqesen enyhítik a cenzúrát, biztosítják a sajtó- és szó- lásszabadsáq alapvető feltételeit. l?-30 százalékkal emelik a munkabéreket és az infláció terjedésének meqfe- lelően további arányos béremelések lesznek. Kiutalják a sztrájk idejére a munkások fizetését. Mi tette lehetővé a meqeqyezés sikerét? Meqfelelt erre a kérdésre a kormány meqbizottjas "Úgy szóltunk eqy- máshoz, mit lenqyel lenqyelhez". Ez pedig azt jelenti, hoqy a lenqyel kormány és a kommunista párt leqfőbb vezetői elsősorban lenqyelek és csak azután kommunisták...Természetesen a siker jelentős tényezője volt a munkások határozott eqysége, összefoqása és vezetőihez való feltétlen raqaszkodása. Mert eqyséqből, összetartásból olyan erő fakad, mely csodákat tud művelni! értesítő
