Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
1980. június hó ÉRTESÍTŐ 11. oldal problémát érint. Igán sokan vannak»akik azt tartják» hogy az AMSz-ban túlsókat "politizálnak" és ebben van is valami. Kétségtelen, szükség van arra. hogy az AwSz érintkezést tartson pl. a State Department illetékeseivel» mert a magyar problémákat állandóan felszínen kell tartani, mégha jelenleg teljesen kilátástalannak is tűnnek fel. Ezzel a- zonban nem szabad túlzásba menni. Az viszont» mint ezt már ismételten kifejeztem. nem szabad az AWSz-t pártpolitikai manőverekbe rángatni^még akkor sem» ha valamelyik vezetőjének ilyen ambíciói vannak! Ami pedig a zárónyilatkozatból hiányzik - az a jelen helyzetben nem szabadna. hogy hiányozzék! Nem szól a záró- nyilatkozat arról, hogy az AMSz minden lehetőségével segiteni akar az olaszországi és ausztriai menekülttáborokban rostokoló magyar menekültek helyzetének enyhítésén és bevándorlásuk megkönnyítésén. Nem olvashattuk a zárónyilatkozatban, hogy az AMSz szándékozik-e valamit tenni a magyar ifjúság nemzeti szellemben való nevelése érdekében pl. ösztöndíjak alapításával, a magyar iskolák, a cserkész és egyéb ifjúsági mozgalmak támogatásával, tanulmányaikat elvégzett magyar fiatalok megfelelő munkához segítésével. Sokat lehetne még írni arról, amit megkellene, régen megkellett volna tenni magyarságunk megtartása érdekében, ami előbre való mindenféle politikai játszadozásnál. Nem szándékozom lebecsülni azoknak az igyekezetét, akik kitartó, szives felvilágosító munkával i- gyekeznek nemzetünknek barátokat, támogatókat szerezni. Ha viszont politika - az legyen őszinte, magyar érdekeket szo- szolgáló, a szó legnemesebb értelmében vett nemzetpolitika. * * * * EMLÉKEK AZ ÖRÖK VÁROSBÓL Dr. Irányi László Sch.P. előadása. Az utazó számára Róma kimeríthetetlen kincsesbánya: olvashatunk róla tucatnyi könyvet, utibeszámolót, ismertetést, a személyes találkozás során mindig nyújt valami újat, megajándékoz nem várt meglepetésekkel. Újra és újra fel kell fedezni az űrök Város halhatatlan szépségeit, melyekkel betelni nagyon nehéz. És ezekről a szépségekről soha nem lehet eleget irni-beszélni. A washingtoni Mindszenty Szabadegyetem legutóbbi, májusi előadásán dr. Irányi Lászlótól, a piarista rend amerikai tartományfőnökétől hallhattunk sok érdekességet Rómáról, melynek nálánál jobb ismerője kevés akad magyar-Amerikában. Irányi atya 19^6-tól 53-ig közel nyolc esztendeig élt egyhuzamban a tiberis- parti metropolisban: ott tanult, ott készült fel papi hivatására s ott is szentelték pappá. Azóta is többször járt ott s utoljára tavaly, 1979. júliusában - a piarista nagykáptalan alkalmával - töltött hosszabb időt ifjúsága kedves városában. Ennek a Rómával való utolsó találkozásnak emlékeit mondta el most hallgatóságának szubjektív személyes benyomásait egybeötvözve a történelmi múlt tényeivel és művészettörténeti adatokkal, kihangsúlyozva Róma magyar vonatkozásait. Előadása külön érdekessége volt a II. János Pál pápa nyári palotájában tett látogatása és a pápai kihall“ gatás élménye. Julius 1.-től 30.-ig tartott a piarista rend általános nagykáptalanja Arricában - kezdte szavait dr. Irányi László -, az albanoi tó partján. A tó másik oldalán fekszik egy kis középkori város, Castei Gandolfo. Itt áll a pápák nyári rezidenciája. Julius harmadik vasárnapján kaptunk kihallgatást. Beengedtek bennünket a belső Kvadrátum- ba és kisvártatva feltűnt II. János Pál az egészen alacsonyan lévő erkélyen. Ott volt a caracasi katedrális kórusa, mely spanyol népdalokat énekelt s végül egy lengyel éneket. A pápa megjegyezte, hogy ezt a dalt ő is tudja és szivesen velük is énekelne, de a szertartásmester nem engedné meg. Mire a ceremónia- mester kedvesen bólogatott a fejével, hogy úgy van... Ezután Irányi atya elmondotta, hogy kivételesen alkalom nyílott egy rövid ötperces magánkihalgatásra is. A piarista nagykáptalan kb. negyven jelenlévő tagját bebocsátották a fehér márvány kihallgatási terembe. Amikor a pápa az erkélyről belépett, rögtön szóba elegyedett a hozzá legközelebbállókkal és mindenkihez volt pár kedves szava. Hosszan elbeszélgetett Irányi atyával is.- Érdekes feltenni a kérdést - folytatta Irányi atya -, hogy mi a kapcsola ta II. János Pál pápának a magyarsággal? A pápa tanult ember, aki jól ismeri a történelmet és tudja, hogy hazája és Magyarország között, sok kapcsolat volt. Szent László királyunk Lengyelországban született, mint a száműzetésben élő Béla herceg, a későbbi I. Béla királyunk és Rikiza lengyel hercegnő fia. Neve is lengyel, a Lengyelországban oly gyakori Wladislav magyarositott változata. A pápa azt is tudja, hogy a várnai csatában elesett I. Ulászló és a későbbi II. U- lászló királyaink lengyelek voltak, Lengyelország egyik legnagyobb uralkodója, Bátori Erdély fejedelmi székéből került a lengyel trónra. De a történelmi és
