Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
12. oldal ÉRTESÍTŐ 1980. június hó kulturális kapcsolatok sorolását még hosszasan lehetne folytatni. Irányi atya elmondotta, hogy II. János Pál pápa még krakói érsek korában egyszer már járt Magyarországon is. Uti- célja a Debrecen melletti Kaba városka volt. ahol abban az időben egy nagy gyár épitkezésénél sok lengyel munkás dolgozott. Ezeket látogatta meg inkognitóban. Ezt sikerült is megőriznie egészen visszafelé vezető útjáig, amikor a szlovák határ közelében. Gönc előtt elfogyott a benzinje. Mit tehet ilyenkor egy biboros? Megkeresi a plébánost és hozzáfordul segítségért. A plébános elbeszéléséből aztán szükebb körben ismeretessé vált Wojtyla biboros, a későbbi pápa magyarországi kirándulása. Ezután Irányi atya Róma néhány magyar vonatkozásáról beszélt. Ezek egészen Szent István királyunkig nyúlnak vissza, aki a Szent Péter bazilika tő- szomszédságában magyar zarándokházat építtetett, melynek helyén ma a bazilika sekrestyéje áll. Királyaink közül többször is járt Rómában Zsigmond király és mindannyiszor kiséretében volt egy ifjú vitéz, akinek neve Hunyadi János volt. Később egy magyar prímás, Ba- kócz Tamás vonult be nagy pompával a városba és csak kévésén múlt, hogy nem maradt végleg ott. Pázmány Péter először mint jezsuita növendék, majd mint biboros, s később mint az osztrák császár és magyar király követe fordult meg Rómában. De meg kell emliteni Széchenyi Istvánt is, aki talán éppen az Örök Város építészeti remekei, utjai és hidjai ihlettek meg, hogy mindebből valamit átplántáljon hazájába is. Mint tudjuk, a pápaság első székhelye és a kereszténység főtemploma évszázadokon keresztül nem a Vatikán volt, hanem a Laterán. Konstantin császár a- jándékozta a Laterán-crsalád palotáját a pápáknak, akik emellé építették a csodálatos bazilikát. Ebben az ódon palotába jöttek Asztrik apát vezetésével István követei koronát kérni. És a laterá- ni bazilika jobboldali második pillérénél freskó örökiti meg ezt a jelenetet II. Szilveszter pápával és a magyar küldöttséggel. A kép felett a Szüzanya vigyáz a szent istváni mondással: Patrona Hungáriáé.- Talán a legmagyarabb Rómában mégis a Santo Stefano Rotondo temploma - mondotta befejezésül Irányi atya -. mely egyesek szerint a világ legszebb körtemploma. Valóban festők ecsetjére való de ahogy beljebb kerülünk látjuk, hogy a templom annyira hasonlít a magyarság sorsához: bizony elhanyagolt, bizony elfelejtett a belseje. Itt-ott már omladozik, Szent István kápolnája már nem is létezik. Egy elfelejtett biboros, Mindszenty József fényképe néz ránk a hulló vakolatu faliról s a napsugár bearanyozza püspöki jelmondatát: Sacra Pannónia! A templom kriptájában Lászai János pápai gyóntató alussza örök álmát. 1523- ban temették ide, három évvel a mohácsi vész előtt. Sírfelirata mindnyájunkhoz szól: "Vándor, ha látod, hogy az, aki a hideg Dunánál született, most római sir- ban pihen, ne csodálkozz, mert Róma mindannyiunk Édesanyja!" Stirling György * * * * HILLSDALE Gombos Gyula - a Hillsdale cimü kötet Írója - boldog ember. Megtalálta helyét - a szó lelki és fizikai érteimé- ben - az emigrációban. Talált egy helyet messzi idegenben, ahol otthon érzi magát! Keveseknek adatik ez meg s ezért csak irigyelni lehet Gombost! A Hillsdale - Amerikai vázlatok - cimü könyvében annyi szeretettel ir egy New York közelében fekvő kis amerikai falu életéről, lakóiról, a környékről, hogy érzik minden sorából: nagyon otthon van itt. A domboldalon magányosan álló ház a "támaszpont", ahonnét szemléli a világot és eseményeit, melyek e kis körben előfordulnak. Elkalandozik a múltba, a régi telepesek, kihalt indián törzsek lábnyomait kutatja a Dunántúlra emlékeztető vidéken, melyet Gombos Gyula leírása nyomán mi is közelérzünk magunkhoz. A könyvecske minden sora kitűnő megfigyelőképességről, humanizmusról és természetszeretetről tanúskodik. Prózája pedig olyan tömör és oly kifejező mint egy vers: helyenként meg kell állni az olvasásban és újra visszatérni egy-egy mondatra, Ízlelgetni igényes szépségét. A kötet kiállítása nem marad el a kulturált tartalom mögött. A könyvet a New York-i Püski-cég adta ki. Kapható az Értesítő címén. Ara, díszes vászonkötésben 6 dollár. 0 r„ r>. uy. * * * *- A Committee for Human Rights in Central Europe bizottsága, mely Ausztráliai központtal működik, nem régiben un. kék-könyv tanulmánysorozatot indított angol nyelven. Ezek kiadását Ady János, az Ausztráliai Magyar Elet fő- szerkesztője vállalta. A kék-könyveket politikusoknak és közéleti embereknek juttatják el, hogy azokból valódi képet kapjanak a közép-európai helyzetről. A kitűnő kezdeményezés megérdemli a támogatást! Címük: 11 Vale St., St. Kilda, Vic. 3182, Ausztrália. Az USA-ban: 1Ú-50 Grace Ave. Cleveland, OH Ú4107.
