Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

1979. június hó ÉRTESÍTŐ 3. oldal ság, sem szemérmetesség nem találtatik." Á hitviták hangja szenvedélyes és - széplel- kek számára - talán kíméletlenül goromba is volt. De Pázmány az igazságot kereste és azt csak szenvedélyesen lehet. Nem rejtette véka alá a véleményét, mert nyilván 5 is azt tartotta: a kimondott szóból ért a ma­gyar ember!... Azzal is érvelnek az érzelgős, szabályoz ható lelkiismeretű széplelkek, hogy azért sem jó, ha az újságban "kiteregetjük" egye­sek közmegbotránkozást okozó magatartását, vagy diszkréten elhallgatnivaló múltját "az amerikaiak minden újságcikket lefordítanak és furcsa véleményük lesz rólunk". Ez elő­ször is nem igaz, mert olyan apparátusa még az Egyesült Államoknak sincs, hogy minden egyes magyar újságcikket lefordítanának. Nem is érdeklik őket a mi "családi ügyeink" legfeljebb egy-két vezető magyar lap vezető publicistájának politikai tárgyú Írása. Azo­kat elemzik, a többivel nem sokat törődnek. De ha törődnének is, az ő gondolkodásuk szá­mára nem idegen az emberi gyarlóságok, jel­lembevágó hibák őszinte nyilvánosságrahozá- sa, feltárása. A demokráciák ereje a nyílt­ság, csak a diktatúrákban felsőbbrendü,embe­ri fogyatékosságok nélküli lények a közéle­ti szereplők. Az amerikai mentalitás fölé­nyét bizonyítja,hogy ha kell, még az elnök szennyesét is megszellőztetik és nem féltik ettől az ország tekintélyét. Nem érdekli 6- ket a mások véleménye, csak az, hogy a sa­ját portájukon rend legyen. Szégyeljék ma­gukat a vétkesek! Egyesek a diktatúrák csendjét és a köz­szereplők immunitását szeretnék meghonosí­tani az emigrációban is. Mert ez kényelmes lenne számukra és ennek védelme alatt nyu­godtan folytathatnák üzelmeiket. Valaki a háború alatt embertelenségeket követett el, kutyult, partizán volt, É5 után a kommunis­tákkal bratyizott, szovjet-magyar társaság élén állt, Rajk rendőreként deportált: fá- tyolt rá, felejtsük el! Ne firtassuk a múl­tat, a régi bűnöket! Lehet, hogy a régi bű­nök jogilag elévülnek egyszer, de ez nem jo­gi kérdés. Jellemkérdés és aki jellembéli fogyatékosságokkal terhelt, nem alkalmas emigrációs közszereplésre. Mert itt vagy ma­gasabb követelményeket szabunk, vagy olyan minőségi engedményeket teszünk, melyek ele­ve megfosztanak bennünket attól a jogtól, hogy a hazai diktatúra közállapotait, immo- ralitását, korrupcióit, vagy közszereplői­nek előéletét^biráljuk és elitéljük. Az ÉRTESÍTŐ gárdája nem alkuszik! Semmi­féle hamisan értelmezett emigrációs "megér­tésre" nem hajlandó olyanokkal szemben,akik rászolgáltak arra, hogy kipellengérezzék ő- ket. Akik ezért vagy azért megérdemlik a bí­rálatot. S ha a bírálat kissé néha talán ke- ményebb, nem a bírálót kell megróni, hanem a bírálatra okot adót. A bűnös és pártfogói mindig a törvényt, a bírót és a rendőrt hi­báztatják, soha nem magukban keresik a hi- . bát. Ha a sajtó bírál, nem az újságírót kell goromba frátarnek nevezni, hanem - ha a bírálat megalapozott - a vétkest kell ki­közösíteni! Az ÉRTESÍTŐ tudja a kötelességét és átér­zi az Írott betű felelősségét. Immár tizen­öt éve! Mert ez az elmefuttatás egyben év­fordulós megemlékezés is. Rendhagyó megemlé­kezés, mert nem az évforduló jelentőségének hangsúlyozásában, frázisokban, vagy az ed­dig végzett munka dicséretében merül ki, ha­nem a kötelesség hangsúlyozása a célja. A vállalt feladatok újbóli megszövegezése: lankadatlan, megalkuvás nélküli küzdelem egy szabad demokratikus Magyarországért öt­venhatos forradalmunk szellemében és ugyan­akkor következetes harc az emigráció erköl­csi tisztaságáért, az élősködőktől való meg tisztításáért. Elmondhatjuk: az első fela­datnak becsülettel igyekeztünk megfelelni, de a purifikálás sem volt eredménytelen. So­kak szemét kinyitottuk, az érintettek pedig óvatosabbak lettek, mert érezték, hogy "fi­gyelve vannak "... # # # 196É. junius elején alakult meg a Balti- more-i Magyar Egyesület és akkor indult út­jára az Értesítő is. Először más alakban, kezdetleges formában. Hogy - az olvasók, a tagság és az előfizetők segítségével - egy­re fejlődjék, javuljon és egyre többekhez jusson el. Ma már elmondhatjuk, hogy nincs a világnak olyan zuga, ahol ne ismernék és ne szeretnék az ÉRTESITŐ-t! Barátainknak, hűséges támogatóinknak, pártfogóinknak Ígérjük: hűek maradunk elveinkhez és nem adjuk fel céljainkat semmiféle fenyegetés, "figyelmeztetés" vagy rosszallás ellenére sem! Akármilyen oldalról érkezzenek is ezek a hangok: a hazai diktatúra részéről, vagy a köztünk élő mini-diktátorok és a velük egy húron pendülő diktátori hajlamúak olda­láról, akik régi beidegződőttségükből fo- lyóan képtelenek elfogadni a szabad sajtó létét, megérteni szerepét és legszívesebben elfojtanának minden szabad szót. Az ÉRTESÍ­TŐ tizenöt év óta járja azt az utat, melyet az igazság szolgálata kijelölt számára és erről nem hajlandó letérni, ha a kényes kér dések elhallgatása sokaknak kellemesebb is lenne. Az igazságárt felelősek vagyunk mind­annyian és aki ezt a felelősséget - Írástu­dó létére - nem érzi, nem méltó a tolira, nem méltó a hivatására. # # # (A szerkesztő utóirata: "Az igazság le­gyen a program és a terv, a szó és a tett! Félre a körmönfont ravaszkodókkal, a karri­eristákkal és pozicióhajhászókkal, félre mindazokkal, akik hitványságukat hazudozás- sal akarják elleplezni az emberek színe e- lőtt." Néphadsereg, 1956. október 29.) Vásároljon könyveket az ÉRTESÍTŐ könyv­osztályán. Ezzel az ÉRTESÍTŐ fenntartását segíti elő. Búza J. György:Venezuela gyémántmezőin 9.00 F. Pető:America between Good and Evil 5.00 A. Endrey: The Holy Crown of Hungary.. Pride of my Country...... " Sons of Nimrod............. " The Kingdom to Come........ 8. 50 6. 50 6. 50 9. 50

Next

/
Thumbnails
Contents