Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
14. oldal ÉRTESÍTŐ 5979. március hó MAGYAR TA.JAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Kufstein rabja CZUCZOR GERGELY 1800 december 17.-én született. Egy esztendőben, sőt egy hónapban Vörösmarty Mihállyal. 1849 január 19.-én fogták el Budán a bevonuló császáriak Czuczor Gergely benedek- rendi szerzetest, aki szabadelvű és hazafias gondolkodásával a kancellária ellenszenvét és zaklatását már korábban is magára vonta. Főbűne azonban a "Riadó" cimü hétszakos verse volt, amely a Bajza által sze- szerkesztett "Kossuth Hirlap"-ban jelent meg 1848. december 21.-én s igy kezdődött: Sikolt a harci sip, riadj magyar, riadj! Csatára hi hazád, acélt ragadj! Villám fesse a szabadság hajnalát, S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát! Él még a magyarok istene, Jaj annak, ki feltámad ellene, Az Isten is segit, - ki bir velünk'.' Szabad népek valánk s azok is legyünk. Költőnket hat esztendei vasban töltendő várfogságra Ítélték. Buda visszafoglalása után kiszabadult, de a császáriak előretörésekor újból önként jelentkezett. Budán, majd Kufsteinben raboskodott, mig az akadé mia elnökének közbenjárására 1851-ben véglegesen szabadon engedték, hogy folytathassa tudományos munkásságát. Az akadémia u- gyanis még 1844—ben - Vörösmarty Mihállyal együtt - rábízta nagyszótárának megszerkesztését. 1940 előtt a Tudományos Akadémia hivatalos küldöttsége és a nagyszámú meghívott rokonság jelenlétében leplezték le a belvárosban emléktábláját, mely alkalommal én is jelen voltam, mert mint Jedlik Ányoshoz a neves feltalálóhoz, a költőhöz is rokoni szálak fűznek. Neírved i S?.■yia.Tg’i't Műemlékek Zalában EGERVÁR: "Szent Katalin" római katolikus templom. Egervári László a ferencesek részére templomot és kolostort építtet, e munkáról lij.97_-ből van adatunk, az építkezés 1511-re biztosan befejeződött. A kolostor a török harcok idején elpusztult, emléke 1698-ban még élt, az 1770-es években már nem említik, noha romjai még e század elején is láthatók voltak, egy részük az iskola bővítésekor került újra felszínre. A templomot 1698-ban még boltozott, de nagyon romos épületnek Írják le, 1746. körül Széchényi Ignác építteti újjá. Barokk boltozattal fedette be, homlokzatát is átalakította, s szép barokk berendezést is kapott. A közelmúltban restaurálták, ennek során kerültek elő enedeti gótikus ablakai, ekkor külsejét - a homlokzat kivételével - eredeti gótikus formájában állították hely. re. Nagyméretű, egyhajós templom, tornya a ferences előírásoknak megfelelően a szentély északi oldalán áll. Oltára, szószéke, néhány szobra igen szép barokk munka, különösen értékes Szent Rókus és Szent Sebestyén szobra: a templomban találhatók az 1938-ban a Magyar Nemzeti Galériába szállított eredetinek a másolatai. Szent János és Mária Magdolna barokk szobrai az őriszentpéteri templomból már e századból kerültek ide. A szentély északi falában Széchényi Ignác emléktáblája, aki korábban itt, ma a nagycenki családi sírboltban van eltemetve. Egervári Bereck püspöknek a 16.század elejéről való szép reneszánsz sírköve a szentély déli falaban van. EGERVÁR: Várkastély Először a tatárjárás után épült itt vár, első írásos említése 1288-ból való. Nevét az akkor még igen mocsaras területen növő egenfáktól kaphatta. Valószínű, hogy még favár volt, s a 14. század első felében elpusztult. 14?6 után Egervári László építtet ugyan itt várat, ezt Nádasdy Ferenc 1540 táján állíttatta helyre. Mai formáját az 1560-as években, Nádasdy Kristóf építkezései következtében nyerte. Ekkor lesz négyoldalról zárt, olasz rendszerű, négy sarokbástyás épület. l664-ben a török felgyujtatta. A Wesselényi összeesküvésben részes Nádasdy Fe- renctől a kincstár elkobozta, majd Széchényi György kalocsai érsek vásárolta meg. A rossz állapotban levő 1712 körül Széchényi Zsigmond alakíttatta át kastéllyá. Északi szárnyát lebontatta, a megmaradt déli és nyugati szárny elé árkádos folyosót építtetett, keleti szárnyában kápolnát alakíttatott ki. Valószínű, hogy ekkor kapta második emeletét is. Az átépítéshez felhasználták az akkor még romos templom és ferences kolostor anyagát is. A mai tető a az 1754. évi tűzvész után készülhetett, talán ekkoriak a torony szélkakasai is az S P Q R betűkkel. A 18. század végétől a földesur már nem lakta, gondozatlanná vált. 1873-ban a Soly- mossy család tulajdonába került. Pusztulását elősegítette, hogy a várat körülvevő mocsarat a múlt század közepén kiszárították, az alapot tartó facölöpök a levegővel érintkezve korhadni kezdtek, a vár falai süllyedtek, repedeztek. A közelmúltban helyreállították. Jelenleg turistaszálló. Külselye a négy saroktoronnyal a reneszánsz, belső, árkádos udvara a barokk formákat őrzi. Belseje teljesen újjáformált.
