Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
1979. december hó Egyesek úgy vélték a problémákat megoldani! hogy az amerikai Alkotmánnyal ellentétes alapszabály módosítást hajtottak végre, a- mely "szájkosarat" tenne a sajtóra. Ez a "szájkosár" szabályzat csak újabb alapot a- dott a sajtónak, hogy az AMSz belügyeit tárgyalja. Eddig még nem lenne hiba. Azonban, ahogy a magyar nagyközönség rádöbbent arra, hogy mi folyik az AMSz-ban, sokan bezárták az erszényüket, és a pénzgyüjtés majdnem teljesen lehetetlen. Taba János, a gazdasági bizottság elnöke, ezt drámai hangon hozta az Igazgatóság tudomására. Nt. Dömötör Tibor szerint "majdnem arra a ponra jutottunk, mint a kötélhúzásnál! ha arra húzzák a Szövetséget, akkor mi nem adunk, ha erre huz- ák, akkor ti nem adtok. Végén senki sem ad, mert hátha a másik oldal fogja felhasználni a pénzt". Sajnos, ezt sokan úgy értelmezték, hogy a szabad magyar sajtó az oka annak, hogy az adományozás leállt. Ez annyira logikus, mintha valaki szidja a postást mert rossz hirt hozott. Oldja meg az AMSz a problémáját, és a szabad sajtó azt is jelenteni fogja, és meg fogjuk látni, mi történik az adományozással. (Zárójelben! kiváncsi leszek, hogy a sajtó mostani kritikusai, akkor a sajtónak fogják -e tulajdonítani Taba János sikerét? Bizonyára nem - és nagyon helyesen, mert a sajtó nem a pénzgyüjtés szolgálatára van.) Hogy jobban megérthessük a helyzetet, fordítsuk meg a dolgot. Tegyük fel, hogy a sajtó nem jelenti, hogy mi megy végbe az AMSz- ban. Valaki ad egy jelentős összeget, abban a hiszemben, hogy az AMSz még mindig a nemzeti érdekeket képviseli, és közben a karrieristák és a hazajárók veszik át a Szövetséget. Az illető joggal vádolhatná a sajtót hogy hallgatással az ellenfelet támogatta. Meg kell még jegyeznem, hogy ez nem önvédelem. Én nem Írtam semmi "rosszat". Ellenkezőleg, én hittem és reméltem, hogy egy "uj korszak előtt állunk", de be kell vallanom, hogy amit Írtam, azt inkább a szivemmel írtam, mint az agyammal. Tárgyilagosan meg kellett egyeznem Szentmiklósy Éles Gézával, Kollarits Bélával, akik nyíltan ellenezték az én optimista felfogásomat. Es a többiekkel is, akik a vészharangot kongatták az AMSz felett. Kellet, hogy az igazat megmondja valaki, ahogy ők csinálták, de u- gyanakkor kellet olyan is, aki hitet varázsoljon, aki hóvirágról és ibolyáról álmodozzon a hideg tél kellős közepén. Hála a Magyarok Istenének, úgy néz ki, hogy a Tavasz itt van a kertek alatt. Azt is jelenti ez, hogy most szabad az ut, és mindenki megnyithatja a pénztárcáját? A riporter erre nem tud válaszolni. Mi csak azt tehetjük, hogy hűségesen jelentjük a helyzetet, és mindenki hallgasson az eszére meg a szivére, és úgy cselekedjen, ahogy azok diktálják. De a riporter azt tárgyilagosan jelentheti, hogy a szükség nagy, ha az égető nagy magyar teendőknek, csak egy kis részét is meg akarjuk valósítani. És még azt jelentheti, hogy a jelenlegi vezetőségben megvan a jószándék, a képesség, és az elszánt13. oldal ság, hogy amit terveznek, azt meg is valósítják - az össz-magyarság támogatásával. Adja Isten, hogy igy legyen! # # # P.S. Eddig tartott a riport. Most pedig had törjön ki belőlem az ember, a magyar, és a "republikánus". Először is, hogy meri valaki, még ha Pásztor Lászlónak is hívják! azt állítani, minden bizonyíték nélkül, hogy én egy "puccs"-ban résztvennék. A puccs az egy titkos összeesküvés a hatalom átvételére egy kisebbség részéről. Mi nem csináltunk semmit titokban, nem esküdtünk össze, nem akartuk a hatalmat igy átvenni, és nem mi vagyunk a kisebbségben, hanem a korrupt, karrierista csoport, még ha a hazajárókkal szövetkeznek is. Ha pedig úgy nézzük, mi a magyar népet képviseljük, ők pedig saját magukat, és egy kis elnyomó pártszervezetet. Ismétlem, ki a kisebbség?! És ez vezet a második ponthoz! a vérem forr, hogy amikor a magyar népnek az AMSz az egyedüli független képviselője. Pásztorék puccsost játszanak, szabotálják a törvényesen összehívott igazgatósáéi gyűlést, és az AMSz-t át akarják alakítani egy baloldali gitt egyesületté. Harmadszori Pásztor László, a "Mr. Republican", szégyent és gyalázatot hoz még a pártjára is, amikor lealacsonyodik egy baloldali puccs végrehajtására. Én tudom, hogy a Republikánus Párt, és főleg Sen. Dole, Pásztor mentora és védőangyala, nem kívánják, és ha tudomásukra jut, bizonyára tesznek róla, hogy a Republikánus Párt jóhirne- vét visszaállítsák a magyarság előtt. Az a Dole, aki pert indított a Magyar Szent Korona visszaadása ellen, nem nézheti ölhetett kézzel, amit Pásztor csinál az AMSz-ban. Én eddig nem kértem, vagy javasoltam, hogy Pásztor mondjon le. De ez az utolsó viselkedése tisztán sérti az AMSz és a magyar ság érdekeit. Ezekután Pásztornak mennie kell! »»»boobo ooo a a aaititj.jn8iiini8gjUL8Ji-gJLa-B-C.ii a aftJUJ II. JÁNOS PÁL PÁPA VÉDELMÉBEN Rendhagyó eljárás részünkről, hogy egy más újság belső vitájába beleszólunk. A vitaanyag, a vitában elhangzott kitételek kényszerítenek erre. A torontói "Menora"-ban (az északamerikai magyar zsidóság lapja) cikk jelent meg "Pápai látogatás" címen II. János Pál pápa amerikai útjáról. Erre a cikkre válaszol Kürthy Miklós a lap november 3.-i számában "Anyám én nem ilyen pápát akartam" cim a- latt. Ebben a cikkíró helyteleníti a "Meno- ra" előző Írásának állitásáit, mely szerint: "A katolikus egyház fejének sohasem volt és a feladata nem is lehet, hogy történelmi haladás élén járjon. Az egyház mindig és mindenütt konzervatív erő." Ebbe a vitába nem akarunk beleszólni, - habár erről is megvan a katolikus Egyháznak az évszázadok óta jól kialakult felfogása: igaz, az Egyháznak nem az a Krisztus megszabta elsőrendű feladata, hogy a társadalmi haladás élén járjon (hanem az emberiség üdvrendi szolgálata és az evangélium hirdeERTESITO
