Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
14. oldal értesítő 1979. december hó tése), - de amennyiben az Egyház úgy látja, hogy a társadalmi kérdések megoldását csak a krisztusi tanitás alapján lehet megvalósítani, akkor kötelessége hirdetni az evangélium erre vonatkozó iránymutatásait. De a vita e része - ismételjük - még nem késztetett volna beleszólásra. Viszont az már igen, amikor Kürthy Miklós igy ir; "A fentiekkel ellentétben, azt hiszem, néhány tényt szükséges hangsúlyoznunk ahhoz, hogy tudomásul vegyük: II. János Pál az utóbbi évtizedek legkárosabb pápája.*' Megdöbbentő ez a kijelentés. - Nem értjük: miért ez a vakmerő, sértő, alaptalan vád, amikor az egész világ (a nem hívők is) úgy ünnepük a pápát, mint az Igazság, az Emberi Jogok, a Szabadság, az elnyomottak és szegények szószólóját?! - Eredetieskedni "fenegyerekeskedni" akar a cikkíró, hogy megmutassa: az egész világ közvéleményével szembe neki különvéleménye van?! Az egész Írás hangvételéből erre lehet következtetni. (L. a cikk nyegle címét és a triviális befejezést, ami egy cinikus vicc.) Talán kérdésünkre a választ a cikk további részében találjuk meg, ahol Kürthy hangoztat ja: Miféle "veszély" az ateizmus? Szerencsére, Amerikában és Kanadában olyan szabad társadalomban élünk, ahol nem kötelező Istenben hinni és e sorok írója évtizedek óta (mint sok százezer amerikai és kanadai polgár) él ezzel a lelkiismereti jogával."- Tehát az ateista gyűlölete vezette a cikkíró tollát, amikor leírta a pápáról a fenti vakmerő, sértő és alaptalan sorokat. Ugyanabba a hibába esik Kürthy, amivel a pápát és az Egyházat alaptalanul vádolja: az elfogultságba. Idézzük: "...a római katolikus egyház még mindig a középkorban él. ...Ötszáz évvel a Társadalom mögött élni - ilyesmire csak a katolikus egyház képes."). - Elfogult, szűklátókörű, gyűlölködő ateizmusa csak a rosszat és a károsat láttatja meg vele még egy olyan krisztusi humanista emberben is, mint II. János Pál pápa és egy o~ lyan intézményben is mint az Egyház. Reméljük erre a gyűlölködő, igaztalan kirohanásra a "Menora" szerkesztősége is válaszol, mint hivő, vallásos világnézetet hirdető lap! Ezzel tovább mi nem is foglalkozunk, - csak még egy körülményre szeretnék Kürthy ur figyelmét felhívni: ateizmusa azért o- lyan elfogult, vádjai azért alaptalanok a pápa és az Egyház ellen, - mert nem ismeri az Egyház tanítását. Nagyfokú tudatlanságot árul el, amikor igy ir: "...a katolikus egyház dogmája értelmében a pápa, ha a vallási kérdésekben nyilatkozik, - csalhatatlan." S itt a cikkíró a pápa arra a kijelentésére hivatkozik, - hogy a nők nem lehetnek papok.- A katolikus csalhatatlansági dogma igy hangzik: "A pápa akkor csalhatatlan, ha hit és erkölcs kérdéseiben ex catedra (hivatalosan, mint Legfőbb Tanító, Krisztus utódja) nvilatkozik." A nők papságának kérdése nem tartozik a hit és erkölcs kérdéseihez, hanem egyház jogi probléma. Azt tanácsoljuk tehát Kürthy urnák: "Csizmadia, maradj a kaptafánál!" Azaz ne avatkozzon olyan kérdések fejtegetésébe, amihez nem ért. Különösen ne tegye ezt egy olyan elfogult, szűklátókörű, gyűlölködő ateista, akit ádáz egyházellenessége még a legminimálisabb objektivitástól is megfoszt. Magyar Élet, Toronto ZAS LORANT: EL NE FELEJTSD /Nagy Károly Endrének/ El ne felejtsd, hogy az ég, tajtékzó vizek, lankái a rádvigyázó hegyeknek, el ne felejtsd, hogy a fiad, hogy az anyád, hogy az asszonyod, ovális emberarc, formázott, formázatlan, hogy szerethesd, el ne felejtsd, hogy a rét, csilingelő csikó, harmat, a poros ut, házak, lépteid szaporábban, hogy fészketrakó tavasz a táj, hogy ahol élsz, hogy ahol éltél, két hazád van, el ne felejtsd, hogy a szavak, borral vagy bor nélkül, cigánnyal, vagy csak igy, szemezve, irottan, Íratlanul, a kezeink, a kezed, a kéz, el ne felejtsd, te ne felets, ne. Mexico City, 1979. november 20. & $ «• $■ » * J5* * H* » £ * * * * * D* * * * * * «■ * «• «• SJ5* >}■ D*3 & * 13JJ$■ $ » J}53UJ3 * * HALÁLOS KÖD - HOLTEMBER PARTJÁN címmel jelent meg Wass Albert legújabb könyve. A mindvégig lebilincselően izgalmas "krimi"- történet amerikai környezetben, Florida ős- mocsarai közt játszódik ugyan, de át-meg átszövik azt magyar vonatkozások. Pontosabban erdélyiek. A történet központjában egy erdélyi magyar család kincsei állnak, melyeket a betörő románok elől állítólag Amerikába mentettek. Ezt a kincset román ágensek meg akarják szerezni és ebből sok bonyodalom származik. Az iró - ügyes művészi fogásként - egy beszélgetés leírásával Erdély e- gész tragédiáját "beépítette" a könyvbe, aminek jelentősége nem abban van, hogy mi magyarok olvashatjuk azt, hanem abban, hogy a kötet - a magyar kiadással párhuzamosan - angol fordításban is megjelent! "Deadly fog at dead man's landing" az angol címe és kevés alkalmasabb ajándékot tudunk elképzelni ennél amerikai barátaink részére. A kalandos történet olvasását - ha egyszer valaki belekezdett - nem lehet abbahagyni és az olvasó közben észre sem veszi, hogy megismerkedett egy távoli kis ország sorsával, egy elnyomott nép kálváriájával. Az ismeretterjesztésnek, az ügyes propagandának ez a módja talán minden tudományos értekezésnél hasznosabb!
