Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
2. oldal ERTESITO 1979. december hó Aztán varok, izgalommal várok valamit. Titkon és lüktető szivvel azt várom, hogy a mai ember, az én hasonlóm a hangulat, a környezet, a szentimentalizmus ellágyult perceiben felfigyeljen az angyalének első részére is:-Dicsőség a magasságban Istennek! Mert a Karácsony titokzatos éjszakája egyúttal egy nagy misztérium. Az Isten misztériuma a világ, az emberiség számára. Magának az Istennek nyilván nincs szüksége misztériumokra. Ami misztérium a Karácsonyban van, az igazán az ő teremtményei, az emberek számára van. S a Karácsony misztériuma az, hogy Isten ezzel vallomást tett örök időkre az ő végtelen szeretetéről az ember iránt. Ezt a sze- retetet nem lehet megérteni csupán azzal, hogy az emberek az ő teremtményei, bármenynyire összenő az alkotó az általa alkotott tárggyal. Mi emberek is teremtünk: házakat, gyárakat, vasutakat, alagutakat, repülőket, űrrakétákat, de aztán magukra hagyjuk azokat. Vagy, hogy élő és közelebbi példát hozzunk, a szülők is egy bizonyos korhatárig ragaszkodnak gyermekeikhez, aztán szabadon engedik őket s eltávolodnak egymástól, a gyermek a szüleiktől, a szülők gyermekeiktől. Az Isten szeretete azonban nem ilyen földi dolog, megfoghatatlanul több annál! Isten a betlehemi Kisdedben magához láncolta az embert s nem akart többé elszakadni tőle- Végtelen szeretetében az embernek még a testét is magához láncolta. Megtestesülésével nem egy félembert tisztelt meg, hanem az e- gész embert, úgy ahogy van. S ami még furcsább s megfoghatatlan: az embernek jogában állott elszakadni az Istentől, de Isten nem tudott többet elszakadni az embertől! Ezért lett emberré, vállalta az emberré-levés hosszú folyamatát s megszületett a betlehemi barlangban mint Istenember. Joggal mondom, hogy a Karácsony nemcsak béke a jóakaratu embereknek, hanem DICSŐSÉG a magasságban ISTENNEK! HÍDFŐ LAJOSSY SÁNDOR: A Magyar Szent Korona megtartásáért Erdélyi István "A Szent Korona XX. századi kálváriája" c. 38 oldalas füzete elénk tárta nagy nemzeti ereklyénk kalandos történetét a mi korunkban. Olyan kis mü ez, melyet ismernünk kell függetlenül attól, hogy kiadása ellen vagy mellett foglaltunk állást. A Szent Korona kimentését a pusztuló országból, majd Amerikába való elhelyezését és az 1978-as év elején történt hazaszállításának a körülményeit ismerjük. Ezért most lehetőleg minden ismétléstől óvakodva, csak azokat a pontokat emelem ki, melyek feljogosítanak bennünket elsősorban szabadföldön élő magyarokat a hallgatásra Ítélt otthoniak helyett is tovább őrködni a Szent Korona felett - megtartásáért! Kezdem Sibrik György ezredes, címzetes követ nyilatkozatának azon két pontjával, melyben Pajtás Ernő ezredes egykori örségpa- rancsnoka kijelentette, hogy "...csak azután adta át a Szent Koronát az amerikaiaknak, miután Írásbeli biztosítékot kapott, hogy: 1. A Magyar Szent Korona éppúgy menedékjogot élvez mint egy élő személy és igy is kezelik. 2. A Magyar Szent Koronát addig nem vihetik, illetve küldhetik vissza Magyarországra, amig ott idegen - szovjet - megszálló csapatok tartózkodnak, - majd elmondja, hogy Weiheimben találkozott Horthy kormányzóval, aki megbízta őt, hogy jelképesen lássa el a koronaőri feladatot: mely megbízás értelmében megalakította "A Szent Korona Védelmezőinek Szövetségét" /Stirling György: "Utóhangok a Szent Korona tragédiájához", Magyar Élet, 1978. február 18./. A fenti biztosíték szerint a Magyar Szent Korona személynek kijáró /vagy azon túl is/ menedékjogot élvezett az Amerikai Égyesült Államokban. Kiadásáról ill. hazaszállításáról többször és sokféle formában szó esett 1964-től 1977 őszéig, de gyakorlati kivitelezése politikai okok miatt mindig elmaradt. Úgynevezett "nyílt titok" volt, amelyről utólag kiderült, hogy a Szent Koronával kapcsolatban a Fehér Ház részéről tett nyilatkozatok ellenkezője volt az igaz. Jómagam Nixon elnök idejében figyeltem fel először a "Szent'Korona-ügyre". Ford átmeneti elnöksége alatt úgy látszott, hogy elaludt az egész dolog. Végül is csak Carter elnök balkezes politikája juttatta 1978 január elején a több mint hatszáz millióra felbecsült nemzeti ereklyénket a kommunisták birtokába. Más körülmények között csak természetes, hogy otthon van a helye. így azonban erősen védelemre szorul a Szent Korona és megtartásáért nekünk, szabadföldön élő magyaroknak kell őrködnünk. Amint már az előző írásaimban a Szent Koronáról elmondottam, e nemzeti ereklyénk legyen mindnyájunk /éljünk bár otthon vagy külföldön/ számára összekötő kapocs és tekintse mindenki sajátjának. Ekkor, de csakis igy marad meg az utókor számára is életüket irányitó és magyarnak megtartó Nemzeti Jelképnek. Amint nekünk volt. # Kérdezhetik sokan, hogy miért rögzítettem mindezt papírra, amikor otthon semmi baj nincs a Szent Koronával? A nép bizonyos időközökben láthatja és legfeljebb csak a pártfunkcionáriusoknak nem - szent...A válaszom az elmondottakból következik: ha nem akarjuk, hogy az első rossz után a legrosz- szabb is megtörténhessen /amint már szintén megírtam, hogy t.i. Moszkvába ki ne vándoroljon!/, a megtartó védelemre készen álljunk! *4**»***4*44***í***4*********4******** KEDVES OLVASÓNK! Kérjük,^ legyen a munkatársunk! írja meg azon barátai és ismerősei címét, akiknek karácsonyra küldhetünk mutatványszámot.
