Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-09-01 / 9. szám

8. oldal ÉRTESÍTŐ 1979. szeptember he TELEFONSZÁM: ESZTERGOM 1. pes nélkül szedetné elérni. Tehát anyagi­lag is, lelkiljg is olcsóbban, mint annak előtte. Vágyak ozásnak érthető, de politiká nak nem sok jó 'al kecsegtet. Az alapjában védekező magatartásból kö­vetkezik mindig, hogy minden, amit a nyu­gat tett, visszahatás volt, válasz orosz kezdeményezésre. így a détente is csak vá­lasz a békés koegzisztenciára. Hangulati­lag azzal próbál élni, amit az orosz formu­la névértékével - látszataival - kínál: de hogy ezt megtehesse alkalmazkodnia mindin­kább ahhoz kell, amit az orosz formula ér­demi törekvésként rejt magában. A békés ko- egzisztencia és a détente viszonyában ez a lényeg. S ez a két gondolkozásmód közti kü­lönbségből következik. Az orosz békés koeg- zisztencia: átmeneti célokat szolgálj a nyugati détente:végcél. S ez egyúttal meg is szabja a tárgyalásnak mint műveletnek az értékét mindkét oldalon. Az oroszok sze­mében a tárgyal is csupán egy a többi - po­litikai és katc iái - fegyver közti hogy mi­kor melyik használandó, a helyzettől és az alkalomtól függ. A nyugatiak szemében pusz­tán a tény, hogy az oroszok leülnek tár- gyalnii már eredmény önmagában. Hozzá igen magasrendü. Ezért hajlandók érte oly gyak­ran eleve áldozatot hozni. Többet eltűrni és kevesebb határozottságot tanusitani. Mert nézzük csak megj mi változott Euró­pában mialatt keleten a békés koegziszten- cia, nyugaton a détente lett a jelszó? Az egykori német fővárosban ott áll a Berlini Fal, mely 1961 rlőtt még nem létezett: Csehszlovákiában orosz csapatok állomásoz­nak, 1968 előtt még nem voltak otti az orosz flotta benn van a Földközi-tengeren, ahová 1968 előtt nem volt bejárása. Nem hi­szem, hogy volna olyan szempont, amely sze­rint e változásokat nyugati sikernek lehet ne elkönyvelni. /Részlet Gombos Gyula Huszonegy év után c. Írásából./ Sport A magyar olimpiai labdarugó-válogatott után a magyar klubcsapatok is megkezdik kül­földi túráikat (a válogatott megnyerte a spanyolországi tornát, miután a döntőben Fekete és Weimper góljával 2:0-ra verték a Mexikói együttest). Az irány elsősorban Portugália és Spa­nyolország, de a Ferencváros Belgiumba is ellátogat. Összesen nyolc ország klubjai ellen játszik portugál, spanyol és belga stadionokban a Vasas, Ferencváros, Honvéd és Diósgyőr. A Vasas és a Honvéd Portugáliában kezd és Spanyolországban folytatja, a Ferencvá­ros Belgium után utazik spanyolországi mér­kőzésekre, mig a Diósgyőr csak Spanyolor­szágban vendégszerepei. Az ellefelek között található a spanyol Real Madrid, Barcelona, Zaragoza, a belga Bruges, az angol Manches­ter City, West Bromwich Albion, a brazil Vasco da Gama, a török Fenerbahcse, a por­tugál Sporting és Port, a marakkói El Mak- reb, valamint a jugoszláv Dinamó is. Riport egy békepap-plébánossal. A Párt áldása nélkül nincs plébános Ma­gyarországon, - cimmel hoz a "Die Welt" né­met napilap a magyar egyházi helyzetre jel­lemző -riportot. - A Farkasréti modern temp­lom bejáratánál fogadja a riportert Biró lm re, a fiatal plébános. Ez a templom 1977- ben épült "mutatványpéldány". Vasbeton, a padok műbőrrel párnázva: a plébános büszkén jegyzi meg: - "Padlófűtésünk is van. Hálá­sak vagyunk a kormánynak, hogy a templom építését engedélyezte." A látogató csak úgy mellékesen azt is megtudja, hogy a plébános két másik paptár­sával a JMagyar Népköztársaság Országgyűlésé­nek a képviselője, és békepap. Arra a kér­désre, hogy mit tart az uj lengyel pápáról, tartózkodóan feleli, hogy a pápának is elő­ször "orientálódnia" kell. Aztán elmondja, hogy egyházközsége mintegy 5.000 hivőbői áll, 120 gyermek látogatja a templomi hitok­tatást. Van ugyan iskolai hitoktatás is, de a kétmilliós Budapesten csak 200 gyermek ve* szí "igénybe". Az emberek az ő plébániáján is inkább gyakorlati materialisták: ifjúsági lelki­pásztorkodás, igen - az nincs megengedve, - az Egyháznak morális szempontból kell nevel­nie szorgalomra, jó munkára az embereket. "A renyheség ugyanis bűn”. Aztán arra a kér­désre, mi a véleménye Mindszenty bíborosról, akit a végén a Vatikán is elejtett, Biró plébános ur lakonikusan csak ennyit mond: "Neki is megvolt a maga ideje, nekünk is megvan a mi időnk". A közölt kis riport reális képét adja a mai magyar egyházi helyzetnek. A kommunista állam fontos pozíciókban (püspökök, városi plébánosok) csak olyan papokat enged működ­ni, akikről tudja, hogy föltétien engedel­mes eszközei neki. Itt van az óriási különb­ség a magyar Egyház és a szomszédos horvát vagy pláne a lengyel Egyház között. Ebben a két országban olyan főpapok irányítják az Egyházat, akik függetlenek. A párt nem tud- i ta megosztani sem a híveket, sem a papságot a békepapokat kiközösítették soraikból. Mindszenty letétele óta a magyar Egyház nemhogy nem ujult meg, de mély apátiába süllyedt. "Rezignált", ahogy König bécsi bí­boros jellemezte, semmi sem mutatja jobban, hová süllyedt a magyar katolikus Egyház te­kintélye , mint az a megalázó szerep,^ ami Lé­kai bíborosnak a Szent Korona hazatérésekor jutott. Ott állt a többi felekezet és vilá­gi szervezet képviselője között Esztergom bíboros érseke, a magyar prímás, a Szent Koronának első őre, ugyanakkor, amikor egy Losonci Pál vette át a magyar nép nevében Szent István koronáját! A repülőtéren, vár­va a Szent Korona hazajöttét, mondta szomo­rú iróniával Lékai bíboros egy külföldi új­ságírónak: - "Minden privilégium közül, ami valaha a magyar prímásnak kijárt, nekem csak egy maradt meg - a telefonszámom. Az ugyanis: "Esztergom 1." Kanadai Magyarság

Next

/
Thumbnails
Contents