Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

székbe.”- Avagy:- "Nagy Ferenc anélkül, hogy emlitést tett volna a mi két levelünkről, az ország meglepetésére nyilvános sajtóérte­kezleten az alábbi vádakat emelte ellenünk. 1. / Nem nyújtunk segédkezet a szovjet csa­patok és a magyar nép békés együttélésének a kialakításához. 2. / Megtűrjük és nem távolitjuk el sora­inkból a szovjetellenes és demokráciaellenes elemeket. 3. / Nem hirdetjük a demokrácia magasabb rendüségét és nem ápoljuk a Vörös Hadsereg iránti hálát. Majd később igy ir róla: “Most további kisgazdapárti vezetőket, köztük esrv minisztert is őrizetbe vesznek s Tildy és Nagy Ferenc tudtával a nemzetgyűlés felfüggeszti mentelmi jogukat." "Rákosi, Kovács Béla félreállitását és a Kisgazdapárt nyilvános megfedését követelte Nagytól, aki 19^7. január 28.-án igy nyilatko­zott. Meg kell mondanom, hogy igenis készült összeesküvés a demokrácia és a kormány ellen. Igen széleskörű szerveszkedést indítottak az összeesküvők és befészkelték magukat nagy po­litikai és társadalmi szervezetekbe, elsősor ba a Független Kisgazdapártba. ” — "Nagy megál­lapításaira hivatkoztak a kommunisták, amikor újabb "összeesküvő" kisgazdapárti képviselők mentelmi jogának a felfüggesztését kérték. Nagy Ferenc ezek kiadatását sem akadályozta meg. Az államvédelmi rendőrség a parlament ka­pujában rakta rájuk a bilincseket Péter Gábor személyes irányítása mellett.” "Ezekután Nagy Ferenc átalakította kormá­nyát, amelybe két ismert társutas is bekerült. "Nagy Ferenc szabadságon volt Zürichben, ami­kor Budapestről 19^7. május 28.-án telefonon közölték vele, hogy egy Szviridovtól érkezett átirat szerint ő is részt vett a Kovács Béla által vezetett köztársaságellenes összeeskü­vésben. A nap folyamán telefonon beszélt Ráko­sival s a tárgyalás eredményeképen lemondott hivataláról. ” Veer Imre, az akkori parlament képviselő­je, aki soha nem volt jobboldali s hosszú ide­ig ült börtönben, igy ir Nagy Ferencről: "Vint az úgynevezett Nemzeti Főtanács elnöke hideg megfontoltsággal hagyta jóvá ama halá­los Ítéletek sorozatát, amelyeket a kommunis­ta párt önkényuralmával és megsemmisítő több­ségével terrorizált népbiróságok hoztak. Tevő­leges szerepet vitt a magyar középosztály ki­irtásának hóhéri munkájában." Könyveket lehetne Írni Nagy Ferencről, az emigrációs magyarság "kiváló" tanácsadójáról és a vele hasonszőrű társutasokról. Mi csak röviden annyit szeretnénk hozzáfűzni, amit már nem egyszer hangoztattunk, a régi jó és bevált mondást. Akinek vaj van a fején ne men­jen a napra! Igen Nagy Ferenc ur. sokkal job­ban tette volna, ha birtokén félrehuzódva a^ hamut szórná a fejére, minthogy Kádárék felé kacsintgatna' ****************** Az alábbi Passuth könyvek kaphatók az Ért- tesitő könyvosztályán: Madrigal (8,50), A Man- tuai harceg muzsikusa (6,10), A harmadik ud­varmester (6,70),bibirbanszületett (6,70), Gyilokjáró (6.oo),* Emlék és folytatás (5.30), Tornyok árnyékában (6,20) Az utóbbi három újabb, a közelmúltban kiadott munkái. Az Ér­tesítő előfizetőinek 10 % os kedvezmény. Plusz postaköltség. 4. oldal Az Frtesitő szerkesztősége nevében. Olvasóink szives elnézését kérjük, amiért ez a számunk kissé késve érkezik hozzájuk, de meg akartunk várni minden hirt, ami a Szent Koronával kapcsolatban napvilágot látott,hogy teljes képet adhassunk a történtekről. Hogy a nemzeti emigráció kéthónapos küz­delme hogyan végződött, mindenki tudja? a tör­ténelmi pert, melyet egy egész világ — a meg alkuvás és az elvtelenség világa — ellen foly­tattunk, véglegesen és végzetesen elveszítet­tük., És ezzel együtt elveszítettük a Szent Ko­ronát is, mely ma már Kádárék birtokában van. De hogy a dolgok idáig fejlődtek, nem a mi szégyenünk: mindent elkövettünk, hogy megér­tessük az illetékesekkel e lépés jogtalansá­gát és oktalanságát. Nem sikerült. A szégyen azoké, akik kiadták a kommunista rendszernek a Szent Koronát és azoké, akik támogatták ezt a szégyenteljes akciót. És elsősorban azoknak a magyar emigránsoknak és magyar amerikaiak­nak van szégyenkezni valójuk, akik bármilyen szerepet vállaltak ebben az ügyben. Akad ezek közt olyan is, aki nemcsak a Korona kiadásá­nak előkészítése körül ügyködött, de még arra is kapható volt, hogy a korona kísérőjéül sze­gődjön, amikor azt Kádárékhoz viszik. E gyász- magyarok névsorát ismerjük az amerikai sajtó­ból és legtöbbjükön nem lepődtünk meg. De cso­dálkozva olvastuk például, hogy Vance^külügy- miniszter tolmácsa a Washingtonban élő Tóth Csanád volt, aki különben jól látható azon a fénvképen is, amely a pesti Parlamentben tar­tott átadási ceremóniáról bejárta az amerikai sajtót. Tóth Csanád annak a Tóth Lászlónak a fia, akit a Mindszenty ügyben 10 évre 'Ítéltek és aki tragikus körülmények közt a kommunisták börtönében halt meg. Tóth László nevét a ma-^ gyár újságírás legnagyobbjai közt tartjuk szá­mon; 6 volt a hajdani Központi Sajtóvállalat­nak, a katolikus magyar sajtó fellegvárénak vezetője és a legnagyobb katolikus napilap,a Nemzeti Újság főszerkesztője. Az alma nagyon messze esett a fájától: talán jobb is, hogy Tóth László nem érte meg fia szereplését a Szent Korona körül... Tóth Csanáddal egyébként interjút csinált a Washington Post, ahol Vance tolmácsa készsé­gesen és alig titkolt büszkeséggel nyilatko­zik feladatáról. Es azt is elmondja, hogy a Voice of America magyar osztályának vezetője - tehát Takács József — ajánlotta erre a sze repre. Itt kell megjegyeznünk, hogy Tóth Csanád­dal szoros barátságot ápol Gereben István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség társelnöke is és az u.n. szabadságharcosok mindig maguk- közé sorolták, magukhoztartozónak könyvelték el Tóth Csanádot. Sőt - két évvel ezelőtt októ­beri ünnepségükön vele mondatták az ünnepi szónoklatot is. Tóth Csanád most megmutatta i- gazi arcát. Madarat tolláról, embert barátjá­ról. .. A nemzeti emigráció gyászol, de nem törik meg és nem adja fel az elveit, bármilyen nagy divat is ma ez.. Azok pedig, akik bármilyen formában közreműködtek a Korona kiadásában, nem érdemelnek mást, mint teljes megvetést: önmagukat rekesztették, közösítették ki a tisztességes magyarok, a becsületes emigrán­sok közül. Hogy pedig miként tisztázzák mind­ezt saját lelkiismeretükkel, az az ő dolguk. 1978. januar hó ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents