Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. januar hó KRTESITO 5. oldal IM MEMORIA?«: NYITJÁI LAJOS Ismét kevesebben lettünk,_megint kidőlt valaki a sorból!...Az ÉRTESÍTŐ legutóbb beszámolt arról, hogy a Baltimore-i Magyar Egyesület hosszú időn át volt vezetőségi tagja, Nyitrai Lajos súlyos fejoperáción esett át. A műtét ugyan látszólag sikerült, de Nyitrai Lajos állapota aggodalomra adott okot és családja felkészült a legrosszabbra is. Sajnos a tragédia be is következett: Nyitrai Lajos néhány nappal ezelőtt, január 13.-án 62 eves korában örökre lehunyta szemét. Mielőtt a betegség le nem döntötte lábáról, minden magyar megmozduláson résztvett, minden jó magyar ü- gyet támogatott. Egész életében munkásember volt és - főleg itt kint az emigrációban — keményen megdolgozott a mindennapi kenyérért, családja jövőjéért. Magyarországon borbély volt s amikor 1956.-ban amerikába vetette a sors, gyárban helyezkedett el. A legnehezebb munkával kezdte és szorgalmával, megbízhatóságával fokról-fokra küzdötte fel magát a szakképzett előmunkásságig. Már jól megérdemelt nyugdiját élvezte volna, amikor megtámadta a betegseg és rövid másfél hónap alatt elragadta közülünk a halál. Csendes, szerény egyénisége mindenkinek hiányozni fog, aki becsülte, szerette őt. Az ÉRTESÍTŐ régi, hűséges olvasóját veszítette el benne és a lap szerkesztője jóbarátját gyászolja az elhunytban . Emlékét szivünkben fogjuk őrizni. Nyugodjék békében! ♦ A********************** A csendőrtámadások ellen viszont védelmünkre kelt az európai Hídfő egy remek cikkben, majd ugyancsak a Hídfőben Kozma Ferenc vk. őrnagy védte meg a háború során általa jól megismert csendőrséget.. Stirling György újságíró — ki saját beismerése szerint nem szerette az egyenruhát —»szintén irt egy remek cikket a csendőrség védelmében, sajnos a cikket nem hozta egyik újság sem, melyekben Stirling György Írásai megszoktak jelenni.Megemlítjük még, hogy az edmontoni United Nation Association is levélben tiltakozott a csendőrség elleni alaptalan vádakra. A kommunista agymosás még derék magyarokat is befolyásol. Itt az uj hazában egyetlen védelmünk az, hogy csendőreink sohasem vétettek a befogadó országok törvényei ellen, munkájukat, kötelességeiket hűséggel teljesitik, kiépítették jövőjöket, szorgalmasan dolgoznak szép házaik vannak, példaadó az életük, vezetőszerepet visznek egyházaink és nemzeti szervezeteink életében, gyermekeik zöme egyetemet végez és még hozzá magas százalékban _ ösztöndíjjal, kiváló eredményekkel. Ezek tények, amit látnak a hatóságok és elismerik, ezekből következtetni is tudnak. Tehát leperegnek a gyűlölet szitotta hamis kommunista vádak! VÖLGYI gyula: A KERESZT ÉS KARD JEGYÉBEN CSENDŐR "BRUTALITÁSOK" Bajtársi Levél(Kanada). Bajtársaink előtt ismeretesek többnyire azok a támadások, melyek a volt M. Kir. Csendőrséget érik! Az elmúlt évben a torontói Menorah, (A magyar zsidók lapja. Szerk.), ... a Hét Tükre és a montreáli Magyar Hírlap irt csendőr ellenes g.yalázkodásokat és a volt csendőrök "brutalitását" változatlan dühhel folytatják. Kövendy Károly ez ügyben több levelet váltott dr.Goez- tonyi Péter svájci keleteurópai könyvtár igazgatóval és próbálta tompítani a kommunista i— rányzatu vádakat. Dr. Gosztonyi Péter 19^5— ben Iá éves fiú volt s a háború után nőtt fel az uj kommunista világban, természetes, hogy a propaganda őrá is hatott. Svájci és más európai bajtársunk szerint Dr. Gosztonyi Péter ir értékes és magyar szempontból előnyös, tár gyilagos németnyelvű cikkeket is. Levelezésünk és ilyenirányú cikkeinek olvasása valóban a szakembert tükrözi s reméljük, álláspontját a csendőr "brutalitások"—kai kapcsolatban ma már másképp értelmezi...Különben is a csendőrség nem oltotta ki egy zsidónak az életét sem s amit a németek csináltak, azokért nem lehet bennünket felelőssé tenni. Mi úgy tudtuk, hogy a zsidókat munkára viszik Németországba, ugyanakkor a maeyar katonavonatok százai vitték honvédeinket-csendőreinket a szovjet frontra. Mikor naponta hozzátartozóink, barátaink, bajtársaink haltak nee, városaink dőltek romba, ki törődött azzal, hogy a maeyar zsidók dolgozni mennek'!" Ctt állt a Kárpátok előtt a szovjet rém s erőinket azok ellen fokoztuk! Az 19áá-es német megszállásig a magvar zsidóság- szabadon, biztonságban élt! (Vasvári Zoltán barátomnak, a Kereszt és Kard Mozgalom vezetőjének ajánlom igaz szeretettel) Szent István keresztje, Szent Lászlónak kardja, vezessetek bennünk újból diadalra! Szent István keresztjét büszkén felemeljük, nagy király emlékét sohasem feledjük. Keresztért véreztünk történelmünk során, rabolt és pusztított törők és a tatár. Nem hiába halt me^ Krisztus a Golgotán, uj e'let kelt mindig a szent kereszt nyomán. Jöhetnek bármilyen istentelen eszmék, ki a keresztben^isz, feltámad az ismét. Fenyesen csillogott Szent Lászlónak kardja, hithú magyarokat vezette a hadba. Sok sikert aratott már a vitézi kard, vitte győzelemre sokszor már a magyart. Keresztben és kardban van hitűnk,reményünk. E két fegyverünkben bízunk,mig csak élünk. Lehullik a bilincs, megszűnik a rabság, megvívjuk a harcot s eljön a szabadság! Kereszt és kard népe, sosem add fel hited! Küzdjél kitartással s véled lesz az Isten! Szent István keresztje, Szent Lászlónak kardja, elvezet még bennünk újabb diadalra! Richmond,1977 Szeptember hava
