Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
1978. február hó értesítő 7. oldal STIRLING GYÖRGY: Aki korpa közé keveredik... Utóhangok az u.n. Eszenyi ügyhöz Eszenyi Lászlóról, aki éveken át vezető poziciót töltött be az Amerikai Magyar Szövetségnél, akkor kezdtek furcsa hirek keringeni, amikor 6 is beállt a rendszeresen hazalátogatók sorába. Fölényes modora miatt addig sem örvendett túlzott népszerűségnek, de amikor baráti körben egyre többet hangoztatta, hogy mennyire megváltozott a magyarországi helyzet sokan gondolkodóba estek. Nemcsak Washingtonban de másutt is, ahová Eszenyi pálfordulásá- nak hire eljutott. Még Európában is. És ehhez had idézzek fel egy múlt évben történt kis e- setet. 1977. nvarán Amerikában járt_az Európai Szabad Magyar Kongresszus sajtófőnöke Kunéry István, aki feleségével együtt Washingtonba is ellátogatván felkereste Eszenyi Lászlót, hajdani katonabajtársát. Az európai magyarság küldötte elsősorban arról akart tájékozódni, hogy mi a helyzet a Szent Koronával és kifejtette Eszenyinek, milyen elképzelések vannak Európában a Korona további sorsának biztosítására. Amikor Eszenyi meghallotta ezt, hátravetette magát a széken és gúnyos hahotára fakadt. "Hát hol éltek ti?" kérdezte a jólértesültek magabiztos fölényével "hát nem tudjátok, hogy a Korona kérdése már réges rég eldőlt és hamarosan viszik haza?" Kunéry István és felesége elhülve hallgatták ezt a kioktatást s még nagyobb lett a megdöbbenésük, ami kor Eszenyi László röktönzött előadást tartott arról, hogy micsoda kedvező változások történtek a Kádár Magyarországon és hogy a Korona hazaküldését csak helyeselni lehet. Aki ezt az epizódot ismerte, az nem is lepődött meg azon, amikor 1977. őszén - közvetlenül az AMSz tisztikarválasztó közgyűlése előtt - Eszenyi László "AMSz Tudositó" aláírással egy sajtótájékoztatót küldött szét az emigrációs lapoknak, melyben nemcsak azzal kérkedett nyiltan, hogy Magyarországon járt, de olyan jelenségeket magyarázott bele a kommunista rendszer politikájába, amiket csak nagyarányú elfogultság láttathat valakivel. A nyilatkozat rendkívüli felháborodást váltott ki csaknem az egész emigrációs sajtóból és azzal foglalkozott az AMSz soronkivül összehívott vezetőségi ülése is. Nemcsak azért, mivel a nyilatkozat az AMSz vezetőségének tudta- nélkül ment ki az emigrációs lapoknak, hanem elsősorban, mert az abban foglaltak szöges ellentétben álltak az AMSz politikájával. A soronkivül i ülés elhatárolta magát a nyilatkozattól és fegyelmi vizsgálatot helyezett kilátásba Eszenyi László ügyében. Ilyen előzmények után került sor az AMSz szeptember 23~2á.-i közgyűlésére. A közgyűlést megelőző napon szükebbkörü igazgatósági ülésen többen felelősségrevonták Eszenyi Lászlót a nyilatkozat miatt és a fegyelmi eljárás azonnali megindítását sürgették. Eközben súlyos vádak hangzottak el Eszenyi ellen, melyeket ő egyetlen szó nélkül hallgatott végig. A másnapi közgyűlésen aztán kiderült, miért nem válaszolt egyetlen szóval sem Eszenyi a neki feltett kérdésekre és a vádakra, noha világosi ha rendben lett volna a szénája ő maga kérte volna a vizsgálatot, hogy tiztáz- hassa magát. Nem válaszolt, mert nem tudott, de nem is tartotta szükségesnek tisztázni szerepét ée az önhatalmúlag kiadott nyilatkozat ügyét. Másnap ugyan is a közgyűlésen felvonultak azok a mezei hadak, akiket Eszenyi ur szervezett be és akiknek szavazataival olyan kulcspoziciót akart magának szerezni, ahonnét barátjával, a szintén hazajárogató Majoros doktorral együtt saját szájaize szerint alakíthatta volna az AMSz politikáját. S hogy ez mit jelentett volna, azt mindenki sejthette az "AMSz tudósitó" nyilatkozatából. Eszenyi Lászlónak azonban nem sikerült átvennie a hatalmat — hiába súgott búgott és hiába főzött ki pontos haditervet a közgyűlés szüneteiben embereivel, akiknek beszervezésében nagy része volt anyagilag tőle függő készséges beosztottjának. Dr. Száz Zoltánnak-, mert terve megbukott a delegátusok többségének józanságán. De ez nem is csoda; akikkel Eszenyi összeszürte a levet és akiket köztudomásúan ő hivott meg a közgyűlésre, hogy az "átszervezésben" és az "őrségváltásban" (Eszenyi saját szavai) segítségére legyenek, kivétel nélkül a hazajárogató anyanyelvisek és ha zakacsingatók soraiból kerültek ki, akikről köztudott, hogy felfogásuk - pld. éppen a Szent Korona kérdésében - homlokegyenest ellenkezik az AMSz eddigi politikájával. Ennek felismerése nyitotta ki a többi delegátus szemeit - madarat tolláról, embert barátjáról (Értavy Baráthjárói...)-, úgyhogy végülis meghiúsították Eszenyi "átszervezési" terveit. 5 ugyan tagadta - miként most is tagadja—, hogy a Korona kérdésében eltért volna az álláspontja az AMSz mindenkori hivatalos véleményétől, de ez aligha terjedt volna el, ha nem lett volna alapja; nem zörög a haraszt (Haraszti...), ha nem fuj a szél. A közgyűlésen tehát nem ért célt Eszenyi László, de azért terveit mégj nem adta fel. Mindenki tudta, hogy a háttérben - szokásához hiven - továbbra is intrikál és pártfogoltjai- val együtt erősen készül az AMSz uj_igazgatóságának november 25-re kitűzött első ülésére. Addig azonban még történt egy 8 más. Alig hogy elültek az emigrációban az AMSz közgyűlés hullámai, újabb események kerültek előtérbe; nyilvánosságra jutott a magyar Szent Korona kiszolgáltatásának terve. A nemzeti emigráció mindent elkövetett, hogy ezt megakadályozza, de - mint később kiderült - a State Department magyarszármozásu informáto- __ rai már alapos munkát végeztek; szorgalmas tájékoztatásuk alapján-mely abban csúcsosodott ki, hogy a Korona kiszolgáltatása helyes és azt az emigráció sem fogja kifogásolni —^illetékesek már döntöttek a Korona sorsa felől. Hogy kik voltak ezek az informátorok, az köztudomású: a tavaly nyári külügyminisztériumi megbeszélésen több magyar is résztvett - egye bek közt Eszenyi László is — és az ottani viselkedésével, magatartásával és szavaival mindenki elárulta igazi énjét. Eszenyi László is aki ezekben a hónapokban nemcsak Kunéryék e- lőtt, de más baráti társaságban is annak a véleményének adott hangot, hogy a Korona hazaadása befejezett tény és azt egyébként sem szabad ellenezni. Még javában folyt a küzdelem a korona megmentéséért, amikor megtartotta első igazgató- sági ülését az AMSz uj vezetősége. Ezen a november 25ri ülésen már nem jelent meg Eszenyi László, hanem lemondó levelet küldött és egy jelentést, melyben úgy állitotta be a dolgokat, mintha ő lett volna a Korona itt tartásá
