Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
1978. december hó értesítő 17. oldal MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Pécs templomai Sophiana - Pécs - Fünfkirchen /19k2. tavaszán a pécs-gyárvárosi pályaudvarról indult el velünk (IV. hadtest pk.- ság) a szerelvény a Don-i hadműveleti területre. A gépjármüveink jelzése, - melyet a jármüvek első- és hátsó részére festettek - egymáshoz ragasztott öt torony volt, mely Pécs német nevét — Fünfkirchen -- jelképezte. Soha nem tudtam meg, miért kapta Pécs németül a Fünfkirchen nevet. A Székes- egyháza négy tornyu. Templomainak száma is jóval több ötnél. A legmegközelitőbb válasz a kérdésemre az volt, hogy abban az időben, amikor Pécs német nevét kapta, öt temtemloma lehetett. A közelmúltban kezembe került Dr. Kolta János Pécs c. munkája s elhatároztam, hogy ebből összeállítok egy rövid ismertetést a pécsi templomokról. Helyszűke miatt e számunkból a Székesegyház és a kápolnák kimaradtak, ezekkel egy másik alka- lommal foglalkozunk./ # sfcIrgalmasrendiek temploma. 1?27 - 1731 között épült egyhajós, don- gaboltozatu templom. Szentélye egyenes záró- dásu. Korábban a kapucinusoké volt. 1795“ ben az irgalmasrend kapta meg. 1887-91-ben átalakították Kirstein Ágost tervei szerint. Eklektikus stilü homlokzata akkor kapta mai formáját. Az emeleti részt attika disziti. A homlokzaton, Íves záródásu fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom belsejét 1908-ban újították meg. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanuságát ábrázolja. A freskókat 1908-ban Graits Endre festette. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János dombormüvét 1905-ben Mayer Ede szobrászművész, az orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van. A falakon néhány címeres, feliratos sírkő utal a templom alatti kriptára, ennek bejárata azonban ismeretlen. A templommal összeépült - a XVIII., század elején - a rend egykori rendháza és kórháza. Szép az udvarban levő pincelejárat kapuja és a mellette levő jelzőcsengő. A vízcsap kagylós díszítésű fülkéje is figyelmet érdemei. A templom előtti kis téren gyönyörű eozin kút van. A kút az 1892-ben lebontott török kút (sedirván), a "Kádi csurgója" helyének közelében áli. Zsolnai Miklós ajándékozta a városnak. Ökörfejet ábrázoló eozin kifolyói az un. "nagyszentmiklósi" a- ranylelet mintájára készültek. * Belvárosi templom. A Széchenyi tér központi épülete Gázi Ká- szim pasa dzsámija, a jelenlegi Belvárosi templom. Valószínűleg a XVI. század második felében építették, a lebontott Szent Berta- lan-templom mellett és a lebontott templom anyagának felhasználásával. (Az 1939. évi átalakításkor megtalálták a Szent Bertalan- templom és alatta egy kisebb római kori templom alapfalait. A késő középkori Szent Bertalan-templom háromhajós volt, sokszögletű szentéllyel.) Eredetileg a templom háromkupolás volt. Az oldalkupolákat az átalakításkor lebontották. Az ablakok szamárhát Ívesek, kőrácsosak, A dzsámi mellett egykor minaret is állt ennek felső részét azonban 1753-ban, alsó részét pedig l?66-ban lebontották, és csak a tövét hagyták meg. A jelenlegi főbejárat oldalán a belső falban, Mekka felé épített mihrab-fülke látható. A török uralom megszűnése után a templomot a jezsuiták kapták meg, akik 1753-67. évek között nyitott előcsarnokot, szentélyt és tornyot építettek hozzá. Ezeket a toldalékokat 1939-ben lebontották. Ugyanakkor bővitették a templomot. Az átépítéskor eltávolították a XVIII. századból való rokokó főoltárt, a Szent Alájos-kápolna oltárát, a szószéket, a gyóntatószéket és a szentély korlátot. A főoltár ma a Kossuth utcai Líceum-templomban van. A dzsámival kapcsolatban az a legenda él a pécsiek között, hogy egy magyar rabszolga a dzsámi helyén kincset talált, és ebből épült a templom. A rabszolga a kincsért visszakapta szabadságát. * Mindenszentek temploma. Pécsnek a székesegyházzal csaknem egykorú temploma, a Mindenszentek pemploma. Vannak kutatók akik azt állítják, hogy a templomot 1157-ben szentelték fel. Oklevél először 1333-ban említi. Eredetileg román stilusu, egyhajós volt. A XV. században gótikus boltozattal látták el, és háromhajóssá alakították át. Ekkor építették a fal- konzolokat, a támpilléreket, a csúcsíves nyugati kaput és ekkor képezték ki a sokszögű szentély és a déli mellékhajó bordás boltozatát. A mellékhajók mellett faszerkezetű negyedkörü dongákkal fedett empórákat találunk. A XVIII. századi átépítés és berendezés barokk jelleget adott a templomnak. A Fonyó Sándor kanonok-plébános címerével díszített főoltár, a szószék és az orgonaház ebből az időből való. A szenteltviztartó medencék közül az egyik középkori, a másik XVIII. századi. A padlóban feliratos sírköveket látunk. Az északi mellékhajó szép barokk oltárképe Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templom a városfal építésekor a falon kívül marad, ezért a törökök ezt az egy templomot hagyták meg a magyar lakosság számára. A reformáció idejében a lutheránusok, reformátusok és unitáriusok használták, sokszor közösen a katolikusokkal. A templom há
