Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-12-01 / 12. szám

18. oldal ÉRTESÍTŐ 1978. december hó rom hajóját deszkával elválasztották egymás­tól, és - az egykorú források szerint - elő fordult» hogy egyidőben három felekezet tar­tott istentiszteletet. 1588. augusztus 29.-én ebben a templom­ban zajlott le a hires hitvita Válaszuti György pécsi református lelkipásztor és Ska- ricza Máté ráckevei unitárius lelkész kö­zött, amelyet "pécsi disputa" néven isme­rünk. Az ötnapos vita lefolyását Válaszuti György irodalmi formában is megörökítette. A templom kertjében régi temető van sok XVIII. és XIX. századi barokk sirkővel. A templom melletti egykori rendházat 1936-ban épitették a karmeliták számára. sfe Liceumtemplom A pálosok épitették 17^1-1780 között, Vépi Máté pálos szerzetes tévéi szerint. A kéttornyú, egy ha jós, barokk, csehboltozatos templomot 1756-ban szentelték fel. Homlokza­ta jellegzetesen barokk, a tornyokat és a homlokzatot pilaszterek tagolják, a tornyok hagymasisakosak» a szentély félkörös. Az an- gyalszobros, oszlopos főkapu 1780-ban ké­szült 5 a mellékoltárokat 1832-ben állítot­ták. A XVIII, századból való rokokó főol­tárt 19^-1-ben a belvárosi templomból helyez­ték át. A falfestményeket Gebauer Ernő al­kotta, 1930-ban. A templom telkén a törökök imahelyet é~ pitettek. (Van kutató» aki állítja, hogy ez az imahely volt a "Kücsük dzsámi"» amelyről Evlia Cselebi in, de melynek helyét nem is­merjük. ) A hódoltság megszűnés® után a török ima­helyből rövid időre görögkeleti szerb temp­lom lett, majd ló98-ban a pálosok kapták meg, A pálosrend eltörlése után a templom a kincstárra szárt, A líceum {később jogakadé- raia) megalapítása után (1835) líceumi» majd 192^-től a évekig egyetemi templom volt, A templom melletti épület (eredetileg pálosrendi kolostor» később .iogÍieeum,majd tanítóképző intézet) jelenleg gimnázium és szakközépiskola 1757-1775 között épült, 4 kétemeletes manzárdtetős sarokház szélén és középső részen kis kiülés« rizalit van. A középső rizalitot az emeleteken is áthaladó korint hoszi pilaszterek tagolják. A föld szi­szinti homlokzat kőosztásos. Ősz» lopos kapuja 1760-ban készült. A zárókövön Genius-fej. A bejárat mögött igen szép ková­csoltvas rácsos kapu látható a pálosok címe­rével (pálma, oroszlánok és holló a csőré­ben kenyérrel). Az uj pálosrendi templom a Hunyady Já­nos utón áll. A festői környezetben épült templomot ^1938ban Weichinger Károly tervei szerint épitették. A templomelőtt fi­nom vonalú, fehér Mária-szobor áll. * Református templom Nem messze a pécsi Főpályaudvartól a Szabadság utón találjuk az 1906-ban - Káro­lyi Emil tervei szerint - épült református templomot, karcsú tornyával. * Evangélikus templom A Dischka Győző utca 9--6 sz. alatt ta­láljuk az evangélikus templomot. Az előkertes templomot kora eklektikus stílusban, torony nélkül 187^-ben, Baldauf János tervei szerint épitették. A papiak és a lelkészi hivatal földszintes. A templom oltárképét Madarász Viktor, a pécsi szárma­zású neves művész festette 1880-ban. Krisz­tust ábrázolja az Olajfák hegyén. sfc Zsinagóga A Kossuth tér szélén találjuk a roman­tikus stilü zsinagógát, amelyet Feszi Fri­gyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei szerint 1869-ben építettek. A főhomlokzat középső része felett a frigytáblákat lát juk A templom északi oldalán helyezték el a zsi­dó hősök emléktábláját 1926-ban. ’#Miasszonyunk temploma. A klasszicizáló stílusú volt zárdaépü- lethes kapcsolódó Miasszonyunk templomát ro mantikus stílusban, 1852-5*+ között épitet­ték oromzatos homlokzattal, díszes, oszlo­pos bejárattal, A torony kétoldalán János apostolt 4s Keresztelő Szent Jánost ábrázo­ló szobrok vannak, A templom falfestményeit Boros János» a főoltár képét (Mária mennybe menetele) Kupelwieser Lipót, a hires bécsi festőművész festette. sfs Szent Ágoston-templom Az Ágoston tér központi épülete a Szent Ágoston-templom. Eredetileg középkori temp­lom állt a helyén, amelyet a törökök dzsámi­vá építettek át. Ennek emlékét a templom dé­li falában látható szamárhát Íves ab lakma rád-- ványok őrzik, 1712-ben az 1710-ben Pécsre telepedett Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg. 1750-ben a templomot tűzvész elpusztí­totta, majd újjáépítették. A sokszögű, boltozott szentély, az ah­hoz délről nyíló boltozott kápolna, vala­mint az orgonakarzat ás a torony a tűzvész utáni restauráláskor épült. A csehsüreg- boltozatos templom egyhajós. A Fájdalmas Szűz-oltár a bécsi Martin Fischer müve a XVIII. századból. Előzőleg a székesegyház­ban volt. A sekrestyét 1935-ben toldották a templomhoz. A falfestmények jórészt 1936- bőis a szentély középső falfestményei, és a szentély két oldalán levők 19^1-ből valók. Az oltár szobrai igen szépek. Figyelemre­méltóak a mellékoltár barokk képei. A szép faragással díszített fa ostyatartó szelence 1727-ből való. A templom mögött álló egyemeletes plébá­niaépület a XVIII.században épült, barokk stilusus oromzata tompított. A kapu feletti faragvány az Ágoston-rend jelvényét ábrázol­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents