Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
1978. december hó értesítő 13. oldal hogy végre mindnyájan összefogva, vállvetve küzdhessünk édes hazánk, Magyarország egyesüléséért! Mert szent igaz, hogy: "Gsonka-Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország!“ És ez nem romantika, irredentizmus vagy revizionizmus többé, hanem valóságos nemzeti programunk. Magyarország természetes határai a Kárpátok koszorúja, az Adriai tenger és az Alpok nyúlványai. Ebből a megbonthatatlan egységből soha egy barázdát sem többet: Magyarország a magyaroké! Lapzártakor érkezett: KÉT KONFERENCIA A KULTURCSERÉRÓL. Avagy: kiket hivatott meg Pásztor László és Gereben István a State Departmentbe.. .V November második felében, véletlenül, egymástól éppen egy hét időbeli eltéréssel, két nyilvános értekezlet is lezajlott Amerikában, melynek témája egy és ugyanaz volt: az emigrációban annyit vitatott kulturcsere kérdése. A témát először - fontosságára való tekintettel - a november 24-26 között tartott országos jelentőségű Cleveland-i Magyar találkozó tűzte napirendre és a vita résztvevőiül az alábbi emigrációs közéleti embereket jelölte ki a rendezőség: Stirling György vitavezető, valamint Fazakas Ferenc, Haraszti Endre, dr. Kollarits Béla és Nyi- rádi Szabó Imre hozzászólók. A Magyar Találkozó a nyugati magyarság évenként megismétlődő legnagyobb megmozdulása, melyre a világ minden részéről sereglenek össze az emigrációs élet szellemi és közéleti vezetői s melynek ráadásul az az amerikai város ad mindig otthont, ahol legnagyobb tömegben élnek együtt magyarok. Az itt kialakult vélemények tehát általában hűen tükrözik az egész amerikai magyarság véleményét, melyet elhanyagolni bűnös rövidlátás bárki részéről is. Nos a konferencia - melyre a nyomtatott meghivók már hetekkel előbb kimentek s arról az egész emigráció jóelőre tudomást szerezhetett - igen magas szinvonalon le is zajlott és megállapitásai elvi jelentőségűek. (Minderről - a konferencia lefolyásáról és döntéseiről következő számunkban fogunk beszámolni.) Nem sokkal a clevelandi kulturcsere-kon- ferencia előtt (akkor, amikor a Magyar Találkozó meghivóit már régen szétküldték), nagyhirtelen egy másik konferenciát is ösz- szehivtak a kulturcsere ügyében. Mégpedig Washingtonban, a külügyminisztérium magyar osztályának rendezésében. Ennek időpontja november 17. volt. Nem az lett volna a leglogikusabb,hogy elsősorban azok kapjanak ide meghivót - legalábbis azok is -, akik egy hét múlva Cleveland-ben a Magyar Találkozón az amerikai összmagyarságot reprezentáló összejövetelen erről a témáról beszélni fognak? Nyilvánvalóan igen dehát a State Department amerikai tisztviselőitől nem lehet kivánni, hogy mindenre kiterjedjen a figyelmük. Ök nem is folynak abba bele, hogy kik jöjjenek el egy-egy ilyen nyilvános értekezletre, a meghívandók névsorának összeállítását mindig olyanokra bizzák, akiket a magyarok közül erre illetékesnek tartanak s akik - az ő elképzelésük (információik) szerint alaposan ismerik az emigrációs magyarság keresztmetszetét, tudják, hogy kik annak szellemi hangadói és ezek közül részrehajlás nélkül választják ki a meghívásra ajánlottakat. Hogy a State Department naivsága olykor minden képzeletet felülmúl, azt - számtalan más esettől is - már igen jól tudjuk.De most ismét tanúi lehettünk e naivság következményeinek. .. Mert mi is történt tulajdonképen? Semmi más, csupán az, hogy az emigrációs magyarság küldötteiként olyan hidépitők ültek a State Department értekezletén, mint az Anyanyelvi Konferenciákat buzgón látogató Sinor Dénes és Értavi József, olyan emberek kaptak meghivót a konferenciára, mint a Szent Koronát hazaajánlgató Király Béla, Gombos Zoltán és Róna Gizella, és még sokan olyanok, akik önmagukon kivül az ég világon senkit sem képviselnek és a magyar emigrációs élettől előkelőén távoltartják magukat. Hogyan történhetett ez meg? Nos egyszerűen! Eredetileg az volt a State Department kivánsága, hogy az Amerikai Magyar Szövetség képviselőivel folytathasson eszmecserét és Béky Zoltán, az AMSz elnöke meg is bizta Pásztor László igazgatósági elnököt, hogy állitsa össze a meghívandók névsorát, természetesen elsősorban az AMSz tisztviselői közül. Pásztor László a kényelmesebbik megoldást választotta és az egész ügyet átadta "szabadságharcos" barátjának, Gereben Istvánnak, aki - mint az köztudott - igán "bejáratos" a State Department-he. GI aztán össze is állította a névsort, a maga és a State Department szájaize szerint- baráti köréből és az amerikaiak előtt "posszibili- seknek" gondolt személyekből. így született meg az a névsor, mely birtokunkban van s melyet következő számunkban teljes egészében közölni fogunk olvasóink okulására. S ugyan akkor fel fogjuk tárni a névsor összeáliitá- sának kulisszatitkait is, a kérdés kíséretében: kit terhel a felelősség, amiért egy i— lyen lista mehetett fel a State Department- be? Budai Pál Az ÉRTESÍTŐ példányszámonként kapható az alábbi könyv- és ujságárusitóknál* Cleveland: Magyar Áruház, Tel: 991-3737 New York: Püski-Corvin, Tel: 879*8893 Toronto: Pannónia Books, Tel: 364—4358 Washington: Watergate Hotel halijában. New Brunswick: Somody könyvesbolt.
