Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
1978. november hó értesítő 3. oldal L r. 3ALTIM0RI értesítő P.O.Box 7416 Baltimore. MD 21227 Tel. (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Munkatársak: Dr. Kollarits Béla. Albany. N.Y. Stirling György. Washington, D.C. Völgyi Gyula, Richmond,VA Előfizetési dij: egy évre 8 dollár GLORIA VICTIS L DICSŐSÉG ALEGYÓZOTTEXNEK-J az igazat Írja. Jólértesültségéhez nem fér kétség: 5 azokban az években - mint a korszak egyik vezető újságírója - igen közel volt a tűzhöz és a legbelsőbb körhöz tartó zott. A rendszer őrá bízta a legkényesebb külföldi feladatokat» igy például őt küldték ki 1950.-ben Koreába, hogy az ott kitört háborúról tudósítsa a Szabad Népet. És Méray meg is felelt a bizalomnak: mint a párt lapjának koreai tudósítója» derekasan kitett ma gáért és neve országszerte ismertté vált. A Szabad Európa Rádiónak a koreai háború idején megjelent bulletinjait lapozgatom és itt olvasom, hogy 1950. szeptember 2^. én például ezeket irta Méray a Szabad Népben: "A mi Li-Szin-Manjainkát (a kommunisták ellen harcoló Dél-Korea elnöke volt a háború alatt - a szerk.) Habsburg Ottónak, Nagy Ferencnek, vagy Horthy Miklósnak hívták, Mindszentinek vagy Peyer Károlynak. Az amerikai imperialisták támogatnak mindenkit, aki a ré gi rendet uj háborúval próbálja visszaállítani és egyben az amerikai monopoltőke számára hajlandó gyarmatosítani az országot." 1952. elején, amikor a kommunista propaganda a baktériumháboru meséjével riogatja a világközvéleményt, Méray a magyarországi sajtóban vádolja az amerikaiakat a baktérium fegyverek használatával. "Az amerikai ag- resszor bakterologiai hadviselése veszélyezteti az emberi civilizációt és ez a gaztett nem az erő jele, hanem csapataik kétségbeesett helyzetét tükrözi" - Írja az 1952. feb ruár 27.-i Szabad Nép-ben Méray. Majd két nap múlva, február 29.-én, ugyancsak a Szabad Nép-ben újabb vádakat sorol fel: "Spell*- man bíboros a koreai hadszíntérről hazatérve elmondotta, hogy az amerikaiak a fogságukban lévő kínai hadifoglyok bőrére kommunistaelle nes jelszavakat tetoválnak. A bíborba öltözött banditának persze tetszik ez a gyalázatosság. " De Méray nem is próbálja tagadni múltját (hiábavaló is lenne), Aminthogy Nagy Imréről is őszintén megírja: mindvégig olyan kommui- mista volt, aki feltétel nélkül hitt az eszmében, ha a gyakorlati medvalósitás körül má»* régóta látott is hibákat. 5 is feltétel nélkül alávetette magát Moszkva rendelkezése inek és természetesnek, tartotta, hogy a Krem Kremlben döntenek a magyar belügyekről. Egy percig sem merült fel benne kétség atekintet ben, hogv az országnak melyik táborhoz kell tartoznia és azért dolgozott egész életén át hogv megvalósítsa a kommun izmust. Méray azt is megírja T'óla, hogy Sztálin halálakor ő mondta a magyar parlamentben a gyászbeszédet és megrendült szavakkal búcsúztatta "az erabe riség vezérét". Majd pár héttel később, amikor a magyar tudományos akadémia tagjává választották, székfoglaló előadását Sztálin tu dományos munkásságáról tartotta. Hogy lehet mégis, hogy amikor az októberi fordulat újra a miniszterelnöki székbe emelte, pár nap múlva szembefordult a Szov^ jetunióval, kilépett a Varsói Paktumból és meghirdette az ország semlegességét? Más magyarázat nem lehet, mint az, hogy a forradalom lelkesedése, lendülete magávalragadta .és Nagy Imra szinte észrevétlenül, az eseményei sodrása következtében azonosult a nép kívánságaival. A történelmi vihar ereje taszította oda, ahol akkor állt:akkor, amikor ma 22 éve, 1956. november É.-én éjjel meg-^ dördültek az orosz tankok ágyúi és megkezdődött a magárahagyott magyar forradalom felszámolása. A hü kommunistát akkor már tovább sodorták az események annál a pontnál, ahonnét még vissza lehetett volna fordulni. Az ut innét már csak a vesztőhelyre vezethetett mert Moszkva mindent megbocsát» csak egyet nem: ha régi párttagok szembeszegülnek vele. Méray Tibor könyvének befejező része meg rázóan mutatja be Nagy Imre életútjának végső szakaszát: egészen a kivégzésig. És Nagy Imre, a régi kommunista, aki 56. novemberében tán maga sem tudta, mire vállalkozik és akit az események sodrása juttatott ahhoz a szerephez, amit a forradalom alatt játszott^ most, a fogság és a per idején nőtt mártírrá és mutatta meg emberi nagyságát. Ha megtagad ja ötvenhatos szereplését, ha — mint Méray Írja - "önkritikát gyakorol" és lemond a miniszterelnökségről, nemcsak szabadságát nyer hette volna vissza, de állami funkciót is felajánlottak neki. Ám Nagy Imre hajthatat-^ lan volt: "Fogsága és pere idején nemcsak hó hérai, de önmaga fölé is magasodott: a rajta kívül álló és nála sokkalta hatalmasabb erők odavetett áldozatából végzetét tudatosan vál laló hőssé, népének mártírjává vált." És azzal, hogy inkább vállalta a halált, mintsem hogy elárulja népe forradalmát, mindent jóvátett: ha lesz még egyszer szabad Magyarország, Nagy Imre nevét nemzeti hőseink közt tanulják majd egy boldogabb kor késői generációi. •fc A Magyar Emigráns Újságírók Szövetsége, a szabad magyar újságírók érdekképviseleti szervezete, 1978. november 25.-én tartja alakuló ülését Clevelandban, az idei Magyar Találkozó keretében. Kérjük az érdeklődőket jelentsék be részvételi szándékukat a MEUSz előkészítő bizottságának címén: MEUSz c/o G. Stirling, É513 S. 31st St. Arlington, VA 22206 # Londoni sajtó jelentés közli, hogy Serly Tibor zeneszerző október 7.“én 76 éves korá ban Londonban autóbaleset érte és meghalt.
