Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

6. oldal

értesítő

1977. szeptember hó

Az olvasó iria:

Egyike vagyok azoknak a hűséges olvasóknak, akik szeretik és becsülik az Értesitőt, ezt a kis újságot; mert nem söpri a szőnyeg alá a szemetet ahogy sokan szeretnék), hanem nyil- tan, őszintén és főleg bátran megírja az igaz- zat. Tehát ugyanazért, amiért masok-akiknek ilyen vagy olyan vaj van a fején — félnek tolle és szeretnék belefojtani a szót. Főleg a kommunisták és komcsi szimpatizánsok, mert amiért én leginkább becsülöm az ÉRTESITŐ-t, az következetes kommunistaellenessége, meg nem alkuvó elvhüsége.

Most csak azért fogtam tollat, hogy néhány szót szóljak arról a mesterségesen szitott "viharról", amit egyesek e körül a lap körül kavarnak, hogy — a sajtószabadság nagyobb dicsőségére - megpróbál ják elhallgattatni. Ez a pohár vizben kavart - és kevert - vihar főleg Washingtonban dúl s igy (mint itteni lakos) sok részletet tudok róla. Részleteket, melyek feli kell háborítsanak minden tisztességesen gondolkozó embert és melyeket szükséges a nyilvánosság elé tárni, hogy a leleplezett bajkeverők slszégyeljék magukat.

Az ÉRTESÍTŐ szerkesztői - nem tudom miért, talán tapintatból — nem viszik a közvélemény fóruma elé az eseményeket és az áskálódok személyével sem foglalkoznak. Nos most megteszem én, annyira bántják igazságérzetemet a történtek. Meg teszem, mint az ÉRTESÍTŐ barátja, előfizetője és mint a sajtószabadság rendíthetetlen hive.

Ha erről a sajtószabadságról beszélünk, nekünk magyaroknak elsősorban a 130 év előtti szabadságharc jut eszünkbe, aminek legfőbb követelése a sajtószabadság volt. Petőfiék tudták, hogy a szabadság alfája és ómegája az o- lyan sajtó, amit nem korlátoznak cenzorok, nem fenyegetnek hatalmi eszközökkel s amelyik mindig és mindenkor megírhatja az igazat.

De Amerikában élünk, maradjunk hát itt a példákkal.(Főleg mert később úgyis olyanokról lesz szó, akik már inkább érzik magukat amerikaiaknak, mint magyarnak: hátha az itteni példa érthetőbb számukra.) Az amerikai alkotmány egyik sarkalatos pontja a sajtószabadság, amit mindenek fölött biztosítanak ebben az országban. Nagyon helyesen és számunkra, akik a diktatúra szorításából jöttünk ebbe az országba, végtelenül jólesően.

No de nem mindenkinek tetszik a szabad sajtó hangja. Például olyanoknak nem, akiknek van takargatnivalójuk, vagy olyan dolgokba keveredtek, amikről szeretnék, ha feledésbe merülnének.

Mint ahogy ma már Washington egész magyarsága előtt köztudomású, főleg ketten vannak, akiknek rendkívül kényelmetlen az É. nyilt hangja s ezért fenekednek rá.

Kik ezek? Az egyik Pásztor László Pitts — burgból s a másik Szabolcsi Mária helyben. S vájjon miért? Pásztor azért, mert az É. nem dicséri és magasztalja, ahogy ő megszokta, hanem kritikát mond az AMSz-beli gyászos szereplése fölött, Szabolcsy pedig egyszerűen szolidáris vele.

Különös módszerekkel "dolgoznak" ők! A- helyt, ho^y leülnének és Írásban helyreigazítást kérnének a laptól (melynek az É. - meg vagyok győződve - készségesen helyt adna), fe nyegetőznek, kommunista kapcsolatokkal gyanúsítják az É.-t, sőt Pásztor László hihetetlen beképzeltségében még; azt is terjeszti baráti körében, hogy Kádárék pénzelik az É.-t, hogy őt, aki^annyira fontos személyiség Amerikában és akitől annyira félnek a kommunisták (!?), lehetetlenné tegyék. Tudjuk, hogy Pásztornál kevés hiúbb embert hordoz hátán a föld, de az önkritika ekkora hiánya valóban bámulatramél- tó.

Szabolcsy Mária ugyanezzel a "módszerrel" él: miközben kommunista hangnak nevezi az É. hangját, ő is fenyegetőzik. Perrel, feljelentéssel, Azzal, hogy átadja az ügyet (milyen ügyet?) az FBI-nak. Sőt még attól sem riad vissza, hogy az É. egyes szerkesztőinek a munkaadóját telefonon felhívja és elpanaszolva bánatát, kérje a rakoncátlan újságíró megfe- gyelmezését. (Talán még elbocsájtását isi..)

Ilyen gyerekes és nevetséges viselkedésen csak mosolyogni lehet. Értelmes ember fel sem fogja hogyan juthat idáig sértett hiúságában valaki. Ami pedig az FBI-al való fenyegetést, vagy ügyvéd emlegetését illeti, úgy látszik akármilyen régen élnek Pásztor és Szabolcsy Amerikában, még nem tudják, hogy az FBI nem Gestapo és nem is NKVD, ahol egy feljelentésre "egyből" elvitték a delikvenst. Az FBI e- lőbb lenyomozza a feljelentés tárgyát és ha az nem helytálló, akkor a feljelentő bizony alaposan megütheti a bokáját. De ugyanígy járhat, ha történetesen alaptalanul perel be valakit: az is visszafelé sülhet el.

Én azt hiszem, Pásztor és Szabolcsy nem gondolták át eléggé a dolgot. Mindkettőjüknek van a múltjában elég, amit nem lenne okos firtatni - (Szálasi követség, orosz tolmácskodás, stb., stb.)-, miért ez a nagyhangú fenyegetőzés? Azt képzelik, hogy valaki is komolyan veszi, hogy a szerkesztők közül egy is a komcsikkal cimborái? Ezt csak olyas valaki hiheti, aki vagy analfabéta, vagy valami baj van a fejében. Aki nem olvas újságot és nem ismeri az emigrációs közéletben történteket. Én azt hiszem, ha Pásztor vagy Szabolcsy csak tizedannyit tettek vagy Írtak volna a magyarságért, mint a szerkesztők közül bármelyik, ma nem állna az emigráció, ahol áll.

Sokkal okosabb lenne, ha Pásztor és Szabolcsy lelkiismeretvizsgálatot tartanának. Az AMSz igazgatóságában egyre nagyobb számmal menedéket találó hídépítők és kommunistaszimpatizánsok Pásztor László igazgatósági elnök és Szabolcsy Mária alelnök szárnyai alatt gyülekeznek és jutnak egyre nagyobb szerephez. Miért? Azért, mert Pásztornak világéletében az volt a munkamódszere, hogy kartotékjaiból - van neki bőven! - kikereste azokat, akiknek saját karrierje egyengetésében hasznát veheti és (legyen az nyilas, kommunista, vagy mind kettő) azokat felkarolja. Kéz kezet mos alapon.

Szabolcsy Mária is "kommunista hangot" emleget és FBI-al próbál ijesztgetni. Közben megfeledkezik arról, hogy milyen kellemetlen lenne számára, ha valaki megkapamá, mondjuk, a Beke Imréhez fűződő kapcsolatait. Aki ott volt az AMSz 1977. őszi washingtoni tisztújító közgyűlésén, soha nem fogja elfelejteni, hogy amikor sem Bekének, sem Szabolcsynak nem sikerült alelnökké választatniok magukat (no * ha előtte az egész hazakacsingató gárdát mozgósították ennek érdekében), Szabolcsy Mária milyen dührohamot kapott. Felborította a szavazatokat mutató táblát, földhöz csapta a kré-