Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
Uj elnök - új korszak kezdete Az Egyesült Államoknak Gerald Ford után új elnöke van a demokratapárti Carter szemelyeben, aki az elkövetkezendő négy esztendőre meghatározza nemcsak az USA, hanem ezzel együtt az egesz emberiség sorsát. A világ népéi bizonyos aggodalommal néznék hivatali működése ele: mi történik e négy esztendő alatt, hová, mivé fog fejlődni a világ, békés, nyugalmas korszak körszak köszönt- e ránk, vagy tovább folytatódik a gigantikus mérkőzés, vetélkedés a két világrendszer között? Meddig vajon es milyen végkifejlettel? Csupa kínzó kérdés, melyekre a beláthatatlan jövő ad majd felelelet. Mit hoz Carter elnöksége? — Az Egyesült Államoknak, Európának és a világnak? Nincs ma olyan ember, aki az U.S.A. 39. elnökének hivatalba lépése alkalmával ezekre a kérdésekre egyértelmű választ merne adni. Carter maga ' fehér lap; a szövetségi kormányügyeket illetően pedig olyan férfi, akinek nincsen múltja. Olyan politikus az új elnök, hogy neve egy éve még csak alig egynéhány amerikainak mondott valamit. A déli agrárállain: Georgia ötmillió lelket számlál, itt volt „Jimmy“ Carter négy éven át kormányzó. Hivataloskodásából nem vonható le semmilyen következtetés, sem arra vonatkozóan, hogy most majd milyen vonalon, milyen ügyességgel és szerencsével vezeti majd a Nyugat leghatalmasabb, 215 milliót számláló nemzetét. Átfogó korminyprogrammot Carter ezideig nem hozott nyilvánosságra. Ideológiája alig tér el a Demokrata Párt szélessávú, gyakorlatias középutasságátóL Carter az elnökválasztást nem politikai tapasztaltsága, vagy világnézete miatt nyerte meg. Az érzelmek hullámverése dobta őt a magasba. A négerek érzelmi kitörése, akik szükségükben és kívánságaik teljesítése terén baptista testvérük megértésére számítanak. KI VÁLASZTOTTAT Ahhoz, hegy Cartert valamelyest is mérlegelni lehessen, nem annyira ót, sajatmagát, ipint, inkább kabinetjét és munkatársait, valamint a Demokrata Párt általános filozófiája mellett a demokraták korábbi kormányzati ténykedéseit keil vizsgálat tárgyává tennünk. A végleges szavazatszámlálás eredménye szerint Cartert 40,8 millió amerikai, a válsztásra Jogosultak 27 százaléka küldte a Fehér Házba. Gerald Ford 39.1 millió szavazattal a választók 28 százalékát tudhatta maga mögött A fehér választók 52 százaléka Fordra szavazott, Carterre csak 48 százalék. Ám a demokrata jelölt kereken nyolc millió néger szavazatot kapott, ezek teszik ki választóinak 20 százalékát. A közép és az alsó Dél minden államában — kivéve Virginiát — Carter szerezte meg a szavazatok többségét Ami Carter kabinetjét és párthiveit illeti régi gárdájának ismerős arcaival találkozunk „politikai" vezetőállásába ezek jutnak most — úgy mintegy 95 százalékig a Demokrata Párt régi gárdájának .ismerős arcaival találkozunk újra. így alakult a helyzet annak ellenére, hogy Carter a választási csatában több „új arcot“, több nőt, több négert és több u. n. etnik személyt ígért Az új miniszterek sok esetben Johnson és Kennedy egykori munkatársaiból rekrutálódnak. „Carter jövője Lyndon Johnson múltja" — ez a mondás járja Washingtonban. Cyras Vance az ÚJ külügyér Johnson totumíaktuma volt Harold 3rovm. a Pentagon új főnöke a hadügytníruaz- tenuznh'ir tartozott mind Kennedy, mind Johnson alatt leszerelési kérdésekben p-edíg Nirton tanácsadója volt Az eicóki divatai keretében működő nemzett biztonsági tanács ilér* __ « az » pozíció, ahonnan Kissinger a State Department be lépett át — Zbigniew Srzezinski kerüt Brzezínski lengyel születésű centralizált amerikat Magánéletének érdekes intimitása, hogy felesége Benes Eduard leánya. Brzezínski kritizálja az utóbbi évek „d«tente“-politikáját és a szorosabb együttműködés hive Amerika, Európa és Japán, között — amerikai vezetés alatt „Ez az ő sajátos bogara ..." — „végtére valami újdonsággal csak kell szolgálnia ..." — csúíolódnak felette a State Departmentben. AZ „ÜJ“ MINISZTEREK Carter tizenegy minisztere közül kilenc olyan, aki már rendelkezik kormányzati tapasztalattat öt miniszter a Johnson- adminisztráció veteránja. A kormány átlagos életkora 52 év, csak úgy, mint ahogy Jimmy Carter maga is 52 éves. öten jogászok, hárman hivatásos politikusok, három pedig nemzetgazda. Felekezeti megoszlás tekintetében kilencen protestánsok, egy katolikus, egy zsidó. Két nő tagja van a kormánynak, az egyik egyidejűleg néger is. Mindnyájan, ahogy együtt vannak, a mérsékelt vonal- vezetés harcosai; inkább „menagerek“ és gyakorlatias emberek, mintsem „új pártok felé“ vitorlázó reformerek és idealisták. Külpolitikai téren Carter beígérte a Kissinger által vitt vonalvezetés leépítését. Mindenekelőtt azon hatalmas fegyverszállítások — lUXTSS GYULA dike Magyar Nemzetben — i*ikásfzkhíL hasonlatokkal, párhuzzmuzi&sá &s felig kimondott utalásokkal telített cikkei Irt Illyés Gyula „Szellőn és erőszak.” ri nőmet, mely a Magyar Nemzet karácsonyi számában jelent meg és nagy feltűnést keltett az egész orszlgban. A néha ara beszkszerüen keresztül- kasul hurkolódó gondolatmenete allegórikus mesére épül; egy várúr fiatalokat hurcol tat eL A legtöbben soha nem szabadulnak. Aki pedig visszajön, szörnyűségeket beszél a bánásmódról, a bezártak sorsáról. A nép felháborodik, de nem tudja mi tévő legyen; dörömből- jön-e és ezzel esetleg nehezítse a bezártak sorsát, vagy pedig meg kell húznia magát, hiszen holnap őt vihetik el a darabontok. A példabeszéd, láthatólag a zsarnokságról szót mint Illyés Gyula emlékezetes verse. Mivei folytonosan a baszkok helyzetére utal, feltehetőleg az elnyomásnak kitett nemzetiségekről, a határokon túl élő magyar kisebbségekről beszél, de néhány általános fogalmazása alapján azt gondolhatjuk, hogy az egész országról van szó. sót talán a zsarnokságban éló Kelet-EurópáróL A teendőt az egyik helyen így fogalmazza meg: A szabadságért harcolni kell. Minden harcnak, a hadjáratoknak főképp, megvan a- stratégiája. A szabadságjogokért küzdve am lehet fejjel a falnak menni. A bortönks- puknak aem, bármily igazságtalanul csapódtak üáitcan ártatlanra. Számolni kell az esetlege* zsarnoknak még íz elmebajával la. Fölényben van. Túlerőben.lefékezése varható, amelyekkel Kissinger barátot és ellenséget az Egyesült Államokhoz igyekezett kötni. ígéret hangzott el egy erőteljes atompolitikára is, ennek első áldozata a Német Szövetségi Köztársaság lehetne, amelynek Brazíliával kötött atom-egyezménye már régóta tüske a demokrata balszárny szemében. Bonntól Carter erőteljesebb konjunkturális politikát vár eL csak úgy, mint tette ezt már a Ford-adminisztrácíó is. bár eredmeny nélkül. CINIKUS VAüAKOZ-ÍS ... Jimmy Carter egészen újszerű körülmények között veszi át az Egyesült Államok kormányzását. Lyndon Johnson hivatali Idejének végégetöl Carter beiktatásáig terjedő időszakra esett az a vietnami háború, amely csorbát ejtett az USA tekintélyen. Ebben a nyolc evben a dollár is 40 százalékot veszített értékéből és nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a 40 százalék megközelítően hűen tükrözi az Egyesült Államok világhatalmi állásának és nemzetközi presztízsének csökkenését la. Előbbiekhez kapcsolódtak a belpolitikai problémák: ál talán oa drágulás, Watergate, a kongresszusi botrány, a CIA-leleplezések, az infláció, az olajembargo — hogy csak a nevezetesebbeket említsük. Nem csoda, ha Carter és kisded csapata cinikus hangulattal találja magit szemben. Gyors sikereket kívánhatunk csak nekik; ez talán biztosíthatja a bizalomnak azt a minimumát, amelyet eddig még minden új, amerikai elnök már előlegbe megkapott, mintegy beiktatási ajándékként... fäjria r}y*3i» nserfnt tarmészetasen más szerepe van a tettnek vagyis a politikai cselekvésnek és más a szellemi élet világának. A feladat azonban egy: „A dörömbölé3t kell —- nem kétséges — felelősen közcselekvéssé tenni, oly fegyelmezett együttes mozgalommá, hogy végül ne csak dongjon, de törjön is be az ajtó.“ A szellemi élet művelőinek hatáslehetőségét így írja le: .Egy-egy költő, bölcselő, történész és kritikus még oly merész egyéni tettével is más erőket indít meg, mint egy nihilista, bombagyúró. Giordano Bruno is robbantott és noha fejjel falnak nienni valóban káros hiábavalóság, ám rengeteg fal omlott össze attól, hogy jó fejek szegültek neki, még [*dig keményen és kötelességtudó bátorsággal.“ Amint a jól működő család védelmet és lendületet ad saját tagjainak. így a nemzet is. »Jól működő nemzetre“ van szükség! A kérdés tehát a következő: vajon gyengíti vagy erősiti valaki azt a közösséget, amelybe tartozik, .életvédő és életadó közösségnek ismerve el a nemzeti, azaz anyanyelvi keretet Vagyis, ha természetesnek érzem s így igényt tartok arra, hogy a közösségem ezer dologban valamiféle védőváram legyen, jó magam hozzááiiok-e közös jogaink védelméhez? Amikor azck az örök emberi jogok is egyben! E körül nem lehet nézetkülönbség. De váilalod-e va'on te, a szellem embere a magad szerszamaival, vállaljuk-e mi mindnyájan legalább a gondolat eszközeivel a — dörörnbölést?“ Illyés Gyula szerint ott élnek jogtalanságban az emberek, ahol kevésért és keveset .dörömböltek“. „Dörömbölni kell !u
