Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-17 / 283. szám
28 MAGYAR SZÓ— A HÍD Hagyományok 2007. JANUÁR 17-24. Január 6-a utáni második vasárnap Január 14. Pál fordulása Január 25. Vízkereszt utáni második vasárnap Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-ital- lal vendégelte meg a jelenlévőket. Volt, ahol el is játszották a bibliai történetet. Vince napja Január 22. Vince napja, a bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg szobában hajFarsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Január 6. - Február 28. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei porcelánarcok vegyülnek a jelenkor emblematikus figuráival, pl.: a Csillagok háborúja űrlényeivel. Híres a nizzai karnevál is, hatalmas, díszes kocsik menetével virágok csatájával vonzza a látogatókat. A rajnai karneválnak, melynek hagyományait 1823- ban élesztette újjá a kölni polgárság, már novemberben megkezdődnek az előkészületei. A kölni karneváli tradíciók része az úgynevezett asszonyfarsang, amikor hamvazószerdán a nők külön vigasságot rendezhetnek maguknak, kizárva a mulatozásból a férfiakat. Ausztriában a farsangi mulatságok központja a karintiai Villach. Farsangszombaton az egész város jelmezbe, álarcokba öltözik, még a bolti eladók is maszkok mögé rejtőzve szolgálják ki a vásárlókat; a polgármester pedig egy napra ünnepélyesen átadja a hivatalát a farsangi hercegnek, a Fidelius-nak. A farsangot Európán kívül is megün- neplik. Amerikában a legnagyobb múltra a New Orleans-i karnevál tekint, de a leglátványosabb a Rio de Janeiro-i, amely egy hétig is eltart. A brazilok szerint ez a világ legnagyobb ünnepe, melyre minden évben 300 000 turista érkezik. A karnevál egyben verseny a legjobb szambaiskolák között. A karneváli felvonulás utcája a "Sambadron", amely 1700 méter hosszú és 60 000 nézőnek biztosít helyet. Az előkészületek egy évig is eltartanak. A táncosok rengeteget gyakorolnak, a varrónők hónapokon át készítik a jelmezeket, kalapokat és még további 1500 ember dolgozik a szambaiskolák sikeréért. A parádé belépői nagyon drágák, de aki ezt nem engedheti meg magának, nem kell bánkódnia. Rio utcáit tomboló brazilok áradata tölti be: ők így ünnepük tánccal, mulatozással a brazil farsangot, a riói karnevált. A vízkeresztet követő első hétfőnek regélő hétfő volt a hajdani neve. Megjelölése bizonyosan magába foglalta a nagy ivás, la- komázás, áldomás értelmét, de ezen túlmenően valószínűleg utal a szerencsés évkezdésre, a termékenységet, boldogságot biztosító jókívánságokra is, akárcsak a nyugat-magyarországi regölés. A vízkeresztet követ vasárnapok az Erdy-kódex szerint: elsőmenyegzős, másod menyegzős, harmad menyegzős vasárnap, meg a többi, vagyis amikor az egyház nem tiltja az esküvőket. A szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat. Farsangi bál tegnap és ma! A farsangi bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendezték. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás. A magyar vidéki élet kiemelkedő eseménye a megyebál volt (Zalában ezt a hagyományt újították fel a 2000-es évben). A bál intézménye hamarosan polgárosodott és demokratizálódott. Különféle társadalmi egyletek, sportkörök hirdettek tagságuknak bálokat, de rendeztek jócskán jótékony célú táncos ünnepségeket is. Szinte valamennyit a farsangi időszakban szervezték. E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút. Szentesen azt tartják: "Hogyha szeles pálfordulás, akkor leszen hadakozás". A csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt. Klárafalván e napon megpiszkálták a ludak fenekét, hogy szaporán tojjanak. Az öregasszonyok Magyarbánhegyesen azt kérték Páltól, hogy "fordítsa meg a rostát". A székesfehérváriak mondásában: "Pál: fele kenyér, fele bor". Az elmúlt év termésének fele ekkorra ugyanis már elfogyott, a másik felét a tavaszi újulásig nagyon beosztották a módos családok is. Zalaszentbalázson így módosult e vélekedés: "Fele kenyér, fele széna, fele fa". Régen e napon a Galga mentén, Öcsöd környékén is "pálpogácsát" sütöttek. Sütés előtt a család minden tagja kiválasztott egy pogácsát, s libatollat szúrt bele; akinek a tolla megperzselődött, még abban az esztendőben számíthatott a halálra. Somlóvidéken azt tartották, hogy e napon a határban minden esztendőben valaki megfagy, a tél megköveteli az áldozatát. Nem lehetetlen, hogy az átfordulás ősi emberáldozata maradt fönn ebben a vélekedésben. Halál nélkül nincs megújulás. E nap terményvarázsló szokása volt, hogy a hagymadugványos tarisznyát fordítva akasztották vissza. Falusi farsangi mulatozások, bálok A farsangi táncmulatság a házasságok előkészítője is volt. A XX. század elején Honton az a lány, aki "valamelyik legényre számított", annak farsang vasárnapjának reggelén bokrétát küldött. Egy legény több bokrétát is kaphatott, bármennyit elfogadtak a fiús háznál, de csak azt a bokrétát tűzte kalapjára, melynek küldője neki is tetszett, akit a szülei kiszemeltek számára feleségül. Ez a lány a legény anyjától húsvétkor rózsás pántlikát kapott. A táncmulatságban is azt a leányt illett először táncba vinni, akinek a bokrétáját viselte. A szülők, anyák elkísérték leányaikat a bálba, megvendégelték egymást a házilag készített rétessel, fánkkal, borral. Figyelték ki kivel járja a táncot, a csárdás ritmusára, főleg magyar nótára, cigányprímás húzta dallamra. Akkor még három napig tartott a mulatozás, a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól. Három délután éjfélig, húshagyókedden pedig 10-ig, hogy éjféltől már otthon kezdhessék a böjtöt. Leányok és legények egyaránt nagy izgalommal készültek az alkalomra. A legdíszesebb ruhájukat öltötték magukra. A leányok a piros brokát rakott szoknyát, a pruszlikot, a hímzett, keményített ujjú inggel. A legények cifra szalagos -kalapot tettek fejükre, s harmonikázva énekelve vonultak végig az utcán, hogy a leányokat hívogassák a bálba. Olykor bokrétát kaptak a leányoktól, melyeket a kalapjukra tűztek, s azzal táncoltak először, akitől az elsőt kapták. Párválasztásra is jó alkalom volt a mulatozás, hisz a fiatalok ilyenkor többet táncolhattak egymással. A legények a bál befejeztével hazakísérték a leányokat, s a kapu előtt illedelmesen elköszöntek. Egyes tájegységeken szokás volt a vénlány-és vénlegény csúfolás. Palócvidéken ez az 1900-as évek elejére esett. Ilyen például a tuskóhúzás. A legények nagy zajjal végighúzták a tuskót az utcán, majd a vénlányok kapujához támasztották, s közben kisebb strófákat énekeltek. A fiatal házasemberek vénlegény társaikat olykor tuskó elé kötötték és ostorral hajtották végig a falu utcáin. A vénlegényeket csúfondáros énekekkel biztatták a házasságra. A farsangi köszöntőkre már a 17. századi történeti forrásokban is találhatunk erre vonatkozó adatokat. Gyermekek, fiatalok egyaránt jártak kántálni, adományokat gyűjteni, szőkicskézni. A dramatikus játékok, maszkos alakoskodások, mulattatások, jelmezekbe öltözések mind a mai napig ismertek, de ezekből csak az utóbbi maradt fenn. A '20-as, '30-as években nagyobb divatot ült a farsang. A háború ideje alatt faluhelyen besötétített helységekben "ünnepeltek", beszélgettek a fiatalok. A '60- as években szórványosan ismét előbújtak a népszokások. Ma már a technika fejlődésének, a tömegkommunikáció elterjedésének, vagy a kor szellemének köszönhetően szinte alig van olyan település, ahol a jelmezes maskara öltésen kívül még él valamilyen szokás. (folytatjuk) tattak, ebből a adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.
