Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-18 / 290. szám
r—......................?”TrTrr*Tr---~MAGYAR SZÓ-A HÍD Irodalom 2007. ÁPRILIS 18. Kiálts rám! (29.) Mika Gizella Biri néni forró teával kínálta, amit egy ablak mellé tolt asztalnál fogyasztottak el, onnan jól belátták a dombot, így azt is látták, a gyerekek remekül szórakoznak, a férfi valóban vigyáz rájuk.- Milyen rendes ember lett ez a Korcsmánszky fiú, ki hitte volna, amilyen felfuvalkodott pára az anyja. Ä másik fia, Albert viszont még ma sem tudja, kicsoda, nem is köszön, ha találkozunk.- Hajaj! Egyszer fenn, egyszer lenn ugyebár, nehezen veszik be, hogy már más világ van, meg a vérükben van az úrhatnámság. Láttad az Anna asszonyt mostanában? Úgy néz ki, mint egy múmia, pedig annak idején, mikor még nála dolgoztam, micsoda kikent-kifent egy dáma volt.- Hanem ez a Tivadar nagyon rendes ember, jóképű is volt, de a fél arcán az a folt elcsúfította kissé. Mi lett vele, nem tudod? Nem olyan régen még nem volt ott - mélázott el Mariska, de aztán másra terelődött a szó. Tivadarban a kislány látványa sok mindent felkavart. Soha nem tudja magának megbocsátani, amit az anyjával tett. Biztos, hogy meg lehetett őrülve abban ^pillanatban, hiszen sem előtte, sem utána soha nem tett ilyet. Vajon lesz-e az életben rá alkalom, hogy megkérje Erzsikét, hogy bocsásson meg neki, mert nagyon nehéz azzal a tudattal élni, hogy tettével másnak olyan fájdalmat és lelki sérülést okozott, ami kihathat egész életére. Elgondolkodva húzta a parton felfelé a szánkót. Arra gondolt, hogy ő sem boldog. Van egy fia, ez minden öröme, ez élete értelme. A felesége viszont attól a perctől fogva, hogy megesküdtek, majd rá pár hónapra megszülte a fiát, teljesen elhidegült tőle. Legtöbbet a szüleinél tartózkodik, úgy élnek egymás mellett, mint két társbérlő. Nincs egy kedves szava, arra van csak gondja, hogy kifesse magát, de nem is akárhogy! Nevetni, jókedvűnek lenni csak akkor képes, ha Tivadar bátyja, Albert, a Gergő keresztapja ellátogat hozzájuk és különböző disznó viccekkel szórakoztatja a rokonokat. Az is igaz, hogy nem hányhat a felesége szemére semmit. Mindketten szerelem nélkül kerültek össze, a pénz házasodott össze a pénzzel. Tudott róla, hogy Margarettának volt egy férfi az életében, ki mindenki számára titok maradt, senki sem tudta, miért. Hetekre elutazott, nyilván a barátjához. Egyszer mindennek vége lett, csak azt vette észre, hogy az anyja meg a lány anyja egyre ügyesebben boronálják őket össze. Mindent előkészítettek ahhoz, hogy együttlétüket ne zavarja senki más, különböző szállodákban foglaltak nekik szobát egy-egy operabemutató után a fővárosban. Az biztos, hogy Margarett minden igyekezetével azon fáradozott, hogy Tivadart levegye a lábáról, ami adott helyzetben nem volt nehéz, hisz melyik férfi hagyott volna ki ilyen kedvező lehetőségeket. így könnyen megtörtént a baj, már nem volt visszaút. Ma már tudja, hogy a pénz önmagában nem boldogít. Egyre többször és egyre szomorúbban gondol Erzsikére. Hogy tetszett neki az a fiatal, ártatlan, tiszta lány, de soha nem merte neki bevallani, tudta, hogy az ő szerelmük sohasem teljesedhet be a társadalomban elfoglalt helyük miatt, de akkor, azon a napon, mikor meglátta a lányt Jóskával csókolózni a kapuban, szinte eszét vesztette. Most ábrándozva nézi fia mellett azt a kis kékszemű szőkeséget. A legtöbb, amit az anyjáért tehet az, hogy megveszi az összes képet, amit fest, természetesen szakértő barátja segítségével és jóval nagyobb áron, mint amennyit valójában érnek. Soha senki nem tudhatja meg és főleg nem Erzsiké. Fel is fogja hívni az irodát az újabb kép ügyében. Az órájára nézett és belátta, hogy már erről lekésett, hisz András már a déli gyorssal két hétre elutazott, így nyilván nem is szállítottak hozzá képet, mert akkor értesítette volna. Na, nem baj, az ünnepek után majd elmegyek, biztosan meglesz. Ráültette mindkét gyereket a szánkóra és még egy utolsót ereszkedtek, majd megálltak a vasútállomás bak- terháza előtt.- Gyertek be, illetve jöjjön be, fiatalember, igyanak egy forró teát, meg egy kis aprósüteményt! Jó szívvel kínálom - invitálta be őket Biri néni, de Tivadar kedvesen elhárította azzal, hogy már túlságosan is sokáig elmaradtak, a szüleihez vannak meghívva ünnepi ebédre, így búcsúzkodni kénytelenek.- Akkor mi nagyon köszönjük a kedvességét, minden jót maguknak - mondta nagyi. A hazafelé úton eltökélte, hogy nem árulja el Erzsikének, mert két okból is mérges lenne rá. Egyszer, mert egyáltalán ki nem állhatja Tivadart, ezt már többször tapasztalta. Másodszor, mert azt azért mégsem gondolná róla, hogy egész idő alatt egy meleg szobában ült, miközben az unokáját egy idegenre bízta. így ez a kis kaland titok maradt. Erzsiké vegyes érzésekkel serénykedett a konyhában. Nem tudott önfeledten örülni ennek a napnak. Izgult, hogy jól sikerüljön minden, a barátai jól érezzék magukat, de valahogy nem érezte a hangulat varázsát, ami az előző években mindig magával ragadta már hetekkel előtte. A falusi ember számára egész év a karácsonyvárással telik. Ábrándosán nézett végig a fán. Sanyi nem vett részt az előkészületekben, ez is egyik oka szomorúságának. Arra hivatkozott megint, hogy nagyon fáradt, de valójában magával volt elfoglalva, órákat töltött a fürdőszobában, fontos volt neki, hogy ma még ellenállhatatlanabbnak tűnjön, hogy ő legyen az est fénypontja, hiszen két szerelmes nőt kell ma elkápráztatnia. Izgatottan gondolt Katára, vajon nem fogja-e túljátszani a szerepét, nem kelt-e majd gyanút Erzsikében, mert az megbocsáthatatlan felelőtlenség lenne részéről. Elővette a fiókból az elkészített ajándékot, egy parfümöt, amit Kata készletéből tulajdonított el. Ez is megteszi, Erzsiké ennek is fog örülni, hisz most való igaz, hogy adott neki pénzt az eladott ékszerek után jutalom gyanánt. Most, hogy megint fogytán van, bánja már, hogy ilyen könnyelműen bőke- zűsködött. A fele is megtette volna. Elindult az ebédlő felé, ahol a karácsonyfát felállították. Sikerült észrevétlenül elrejtenie a kis csomagot. A konyha felől csörömpölést hallott, meggondolta magát, bemegy, megkérdezi, nem kell-e valamit segíteni. De nagyon reméli, hogy az asszony már mindennel készen áll. Gyors pillantást vetett az előszobái tükörbe, hogy még egyszer ellenőrizze kifogástalannak hitt megjelenését. Meg volt magával elégedve. Erzsiké éppen a sült húst vette ki a sütőből. Sanyi a küszöbről figyelte szótlanul. Olyan megtörtnek, olyan fáradnak látszik, valamivel fel kell vidítani, nehogy ilyen hangulatban elrontsa ezt az izgalmasnak ígérkező estét. Lábujjhegyen a háta mögé került, majd hirtelen átölelte, jobb kezével a mellét erősen megmarkolta, majd a jól ismert nyögés hallatán lejjebb merészkedett. Erzsiké egész testében megremegett, mintha áramütés érte volna. Oh, mennyire vágyott már hetek óta erre a semmihez sem hasonlítható mennyei, édes kéjes érzésre. Meg akart fordulni, hogy teljes testével érezze a férfi testmelegét, vére lüktetését, hogy karjaiban teljesen megsemmisüljön, de Sanyi szorítása nem lazult, egy gyors mozdulattal felrántotta szoknyáját és pillanatok alatt hátulról vad, erőteljes döfködésbe kezdett. Erzsiké két kezével markolta az asztal szélét, félájultan fogadta be, minden egyes lökés után felsikoltott. A rövid ideig tartó mámor oly hamar illant el, mint amilyen váratlanul érkezett. Szerette volna, ha a férfi az ölébe veszi és meg sem áll vele a szobáig, melynek ágyán újra és újra magáévá teszi. Kis idő múlva azonban Sanyi ölelése abbamaradt, gondosan igazgatta magán ruháját, s mikor szemben álltak egymással, Erzsiké szerelemtől ittasan fonta nyaka köré kezét, majd a másik kezével simogatásként beletúrt a hajába, illetve csak éppen hogy érintette, mert a férfi elkapta a levegőbe emelkedett kezét, és durva hangon utasította, hogy ezt ne tegye.- Na, a hajam! Nem látod, hogy be van dolgozva? - odaugrott a tükörhöz és egy mozdulattal helyreigazított egy vékony tincset a homlokáról, majd vissza sem nézve kisietett. Erzsiké úgy érezte magát, mint akit leforráztak. Teste még mindig remegett az átélt gyönyör hatása alatt, de valahogy kielégítetlennek érezte magát. Ez nem az volt, amire vágyott, hiányzott belőle az odaadó gyöngédség, a becéz- gető szeretet. Még csak meg sem csókolta és ő át sem ölelhette. Egy darabig még ült a konyhai széken, majd felállt, rendbe szedte magát és folytatta munkát. Kis idő múlva azonban már haragudott magára, amiért elégedetlenkedik, hiszen meglehet, hogy nem a régi szokásos, hosszú ideig tartó szeretkezésben volt része, de minden bizonnyal a férfi csak egy kis lopott percet akart, hiszen látja, hogy a sok munka kellős közepén van, így akarta tudtára adni, hogy mennyire hiányzik. Nem beszélve arról, hogy milyen fáradt lehet. Elmosolyodott, ahogy visszagondolt az előbb történtekre. Hát persze, egy kis ízelítő, hisz mindig kedvelte az új formákat, helyzeteket, nem bírta kivárni az estét. Most, hogy így bebeszélte magának ezt a változatot, mindjárt másképp érezte magát, sőt határozottan jókedve kerekedett. Szeme felragyogott, szája szögletében huncut mosoly bujkált, ahogy hozzákezdett a már kellően kihűlt hús szeleteléséhez. ízlésesen egy jénai tálra rakta, melyet zöldségekkel, gyümölcsökkel körbedíszített, tetejére főtt tojáskarikákat rakott. Percekig nézte a pompás színösszeállítást. Nagy kedve lett volna lerohanni a műhelybe, és vászonra vinni a látottakat, de jobb ötlete támadt. Annyi ideje azért még maradt, hogy fellopakodjon Sanyihoz, és most ő lepje meg. Gyorsan lezuhanyozott, a kedvenc kölnijével bekente magát, kissé sokra sikeredett ugyan, de sebaj, magára kapta pongyoláját, mely alatt semmi fehérnemű sem volt. Egy mozdulattal kihúzta kontyából a csatokat, szőkésbarna hajzuhatag szétterült a vállán, mit Sanyi mindig is imádott. A felső szoba ajtaja előtt megállt, a köntös kivágását kissé mélyítette azzal, hogy a gallért befelé gyűrte. Elszégyellte magát, hiszen ő sohasem volt híve ezeknek a csábítási trükköknek. jfolytatjuk)
