Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-18 / 290. szám
,0 MAGYAR SZÓ — A HÍD Magyar Közösség 2007. ÁPRILIS 18. Moszkva a Vatikán ellen Papp László Ion Mihai Pacepa román ezredes volt a keleti országok tkosszolgálatának legmagasabb rangú tisztje, amikor 978-ban Amerikában politikai menedéket kért. Szenzá- iószámba illő leleplezéseket írt le a román Securitate és szovjet KGB működéséről. 1987-ben ezeket könyv for- lában is közzétette: “ Vörös látóhatár” RED HORIZONS címmel, amelyet aztán 27 országban kiadtak, ’öbben kétkedve fogadták a volt kém állításait, de hitele íegszilárdult, amikor az 1989-es román forradalom idein a Ceausescu és felesége, Elena elleni vádakat szorul /óra Pacepa könyvéből idézték. A nyugatiak bizalmát zzal is igyekezett megszerezni, hogy szolgálatait felaján- )tta az amerikai kémszolgálat számára az akkori Keleti 'ömb országai felé. Ezért Romániában halálra ítélték, és román legfelsőbb bíróság csak 1999-ben érvénytelení- ;tte Pacepa halálos ítéletét és elrendelte vagyonának isszaadását. 2004-ben tábornokká léptették elő. Pacepa több könyvben is ismertette a szovjet kémszol- álat munkáját, és azóta is gyakran ír az amerikai konzer- atív beállítottságú újságokban és folyóiratokban. A Na- ional Review-ban január 27-i keltezéssel az olasz parla- uenti vizsgálóbizottság jelentése alapján jelenti, hogy- a izovjetunió minden kétséget kizáróan kísérletet tett Ka- ol Wojtyla, a későbbi második János Pál pápa megölésé- e, hogy ezzel megbosszulja a Szolidaritás mozgalom tá- nogatását. Persze nem csak János Pál volt a kivégezendők listáján. Acepa beszámol a még Ceausescutól származó értsülé- éről, hogy ki volt az a “ tíz nemzetközi vezető”, akiket a íreml ki akart nyírami. A magyarok közül Nagy Imre is Rajk László, Romániában Lucretiu Patrascanu és iheorghiu-Dej, Csehországból Rudolf Slansky és Jan dasaryk, aztán az iráni Shah, Togliatti, J.E Kennedy, sőt Mao Zedong is szerepelt a listán. Amint tudjuk, ezek közül több kérdéses körülmények között nyerte el halálát. Különös érdekessége Pacepa cikkének annak a szovjet igyekezetnek a leírása, amely a Vatikán lejáratására tett kísérletről szól. “Előző életemben, amikor a moszkvai kém-háború kellős közepén voltam, részt vettem a Vatikán befeketíté- sének kísérletében. Ezzel kapcsolatban XII. Piusz pápát igyekeztünk úgy bemutani mint náci szimpatizánst. Bár ez végeredményben nem járt sikerrel, mégis olyan nyomot hagyott maga után, amelyet nehéz volt semlegesíteni. Ezt a történetet eddig senki sem mondta még el.” - írta a volt román hírszerző. Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa személye, azért tűnt alkalmasnak a Vatikán lejáratására, mert “halott ember már nem tud védekezni” a vádak ellen. Mind- szenty bíborossal nem volt sikerük, hiszen ő megmenekült, közzétette élményeit és a nyugat szemében mindvégig hős és mártír maradt. Pacellivel kísérleteztek tehát, aki mint pápai nun- cius Münchenben és Berlinben szolgált Hitler hatalom- rajutása idején. A KGB terve az volt, hogy őt mint náci szimpatizánst mutassa be, aki támogatta Hitlert a zsidók kiirtásában.. Mindenképpen fontos volt, hogy a mesterkedés ne legyen visszavezethető a szovjetekre. A piszkos munkát tehát nyugatiaknak kellett elvégezni, lehetőleg a Vatikánból származó forrásokra hivatkozva. (A Mindszenty pernél ez nem sikerült, mert Sulner Hanna, a bíboros kéziratainak magyar “szakértője” Nyugatra menekült és leleplezte a hamisítást) A XII. Piusz elleni művelet fedőneve “ Seat-12" (tizenkettedik ülés) volt és Pacepa kapta a megbízást a lebonyolításra. Vele volt kapcsolatban Alexander Sakharovsky, a KGB tábornoki rangban levő ügynöke. O utasította Pacepat arra, hogy indítványozza a Vatikánnak a Romániával 1951-ben megszakadt kapcsolatok visszaállítását, feltéve, ha a románok betekintést nyerhetnek a szentszék archívumaiba és még egy kamatmentes kölcsönt is kaphatnának erre a célra. Megbeszélések következtek Svájcban, eg)' genfi hotelben. A Vatikán részéről Agosti- no Casaroli apát létesített kapcsolatot, aki biztosította a levéltár megnyitását három román papnak álcázott kém számára. 1960 és 62 között a románok több száz dokumentumot másoltak le, amelyek alkalmasnak látszottak a XII. Piusz pápa elleni “dezinformá- ció” megindításásra. 1963-ban Ivan Agayants, a KGB dezinformációs osztályának vezetője azzal az utasítással ment Bukarestbe, hogy beindítsa a támadást, amely most “A helyettes” THE DEPUTY címet viselte. Utalás volt ez arra, hogy a pápa Krisztus földi helytartója. Ez volt a címe annak a német színdarabnak is, amelyet egy Nyugat-német szerzővel, Rolf Hochhuth-al írattak: “A helyettes, egy keresztény tragédia” DER STELLVERTRETER, EIN CHRISTLICHES TRAUERSPIEL címmel. Ennek az volt a központi témája, hogy XII. Piusz támogatta Hidert és biztatta őt a holocauszt véghezvitelére. A darab a pápát olyan hideg és szívtelen személyként mutatta be, aki a Vatikán anyagi javainak megőrzését helyezte előtérbe, szemben az emberi szenvedés megakadályozásával. A darab szövege könyvalakban is megjelent, több tucatnyi “dokumentummal” megtámasztva, amelyet aztán húsz nyelven is kiadtak. Jóllehet a darab színházban nem sok sikert aratott, maga a téma rengeteg vihart kavart fel. Számos írás, cikk és könyv foglalkozott a kérdéssel, amelyek részben igazolni akarták a pápát, részben búnrészességét felemlegetve mint zsidó-gyűlölőt elmarasztalták őt. A 70-es években azonban az egész mesterkedés szétfoszlott. 1974-ben megjelent Mindszenty bíboros könyve (Memoirs), amely részletesen leírta azoknak a hamisítások technikáját, amelyek az ő “vallomását” igyekeztek igazolni. Ezzel majdnem egyidőben szabadult a börtönből Friedrich Otto Wolff, aki mint az olaszországi SS alakulatok parancsnoka a pápa elrablására kapott utasítást Hitlertől. Igaz, hogy ezt nem tudta végrehajtani, de elmondta, hogy a rágalmakkal ellentétben, a pápa nem Hitler támogatója, hanem ellensége volt. Amikor néhány évvel később János Pál kezdeményezte XII. Piusz szentté avatását, Israel Zoller, aki a negyvenes években Róma főrabbija volt, visszaemlékezéseiben egy egész fejezetet szentelt a pápa jótetteinek “A szentatya arra utasította a püspököket, hogy az apátságokban és kolostorokban adjanak menedéket a zsidóknak. Személyes tudomásom van arról, amikor az apácák a földön aludtak, hogy a zsidó menekülteknek helyet biztosítsanak” - írta a főrabbi. A pápa 1944. július 25-én fogadta Zoliért. A találkozásról Giovanni Battista Monti- ni (a későbbi VI. Pál pápa) készített feljegyzést, megörökítve a főrabbi köszönetét a pápa mentési akciójáért. Ezt a rádió is közvetítette. David G. Dalin nemrégen közölt “ Tévhit Hitler pápájáról” című cikkében (The Midi of Hitler’s Pope: How Pope Pius XII Rescued Jews From the Nazis) részletesen beszámol Eugenio Pacelli zsidóbarátságáról, még mielőtt pápa lett. Most már csak arra lenne szükség, hogy Putyin elnök felszabadítsa a KGB irattárát, ahol a pápa ellen szervezett félrevezető tevékenység dokumentumait remélhetőleg megtalálhatjuk. Pacepa, akinek a fejére Ceausescu két millió dolláros vérdíjat tűzött ki, nagy szolgálatot tett nemcsak a katolikus egyháznak, de az egész szabad világnak azzal, hogy segített lehántani az igazságtalanul megvádolt pápáról a hazugság rágalmait.
