Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-18 / 290. szám

2007. ÁPRILIS 18. Évforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD 1( Leonardo Da Vinci 1452. április 15. (555 éve történt) Megszületett Leonardo Da Vinci, az egyetemes zseni, aki egyszemélyijén volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós. Festészetében a művészetet a tudo­mánnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett isme­retek megjelenítésének képességével. Leo­nardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzé­ben festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázla­taiban számos műszaki problémát megol­dott az utókor számára, korát megelőzve leghíresebb vázlata a helikopter "terve". Charlie Chaplin 1889. április 16. (118 éve történt) Londonban megszületett Charlie Chaplin (eredeti nevén: Charles Spencer Chaplin) angol filmszínész, forgatóköny­víró és filmproducer, akinek legismertebb filmjei: "A kölyök", "Aranyláz", "A diktá­tor". 1919-ben alapító tagja volt a United Artist Corporation film­gyártó és -kölcsönző vál­lalatnak Maty Pickford- dal, Douglas Fair- banksszel és David Wark Griffith rendezővel. A hollywoodi filmek a vad­nyugatot és a nagyvárosi életet, az "amerikai ál­mot" jelenítették meg. Chaplin 1925-ben be­mutatott "Aranyláz" cí­mű némafilmje kigú­nyolta a gazdagság utáni hajszát, becsületes "kis­embert" alakított, aki vé­gül elnyerte jutalmát. Az amerikai filmipar, az "álomgyár" az emberek mesevágyát elégítette ki. Az 1940-ben készült "A diktátor" című hangos­filmjében kettős szerepet alakított: Hitlert, a diktá­tort és a borbélyát, akit egyenruhában összeté­vesztenek a diktátorral. A filmben kifigurázta, nevetségessé tette és egyben bírálta Hitler magatartását. Élete Szülei kabaréénekesek voltak. Apja Charlie születése után elhagyta család­jukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant és egy elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült .Államokba egy mutatványos társulat főszereplő­jeként. A cég a Kamo Com ,1:, r ' 'thur Stanley Jefferson tulajdonában ve !t aki később Stan Laurel néven vált ismertté. Chaplin ajánlatot kapott a Keystone film­stúdiótól. Első filmje Making a living után Charlie már belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót egyre magasabb fizetésért és önállóságért. Az egytekercses játékfilmekben folyamatos fejlődés érezhető, figurájában gyermekkori nyomorának tapaszta­latait formázta meg. 1918-ban megalapította saját független filmpro­dukciós cégét (Charles Chaplin Film Corporation) és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabad­ságban. Douglas Fairbanksz- szel, Maty Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919- ben megalapította a United Artists stúdiót. Ezt követően minden Amerikában gyártott filmüket ezzel a vállalat­tal mutatták be. Az első United Artists film, az 1923-as Bohémvér bril- liáns vígjáték volt, azon­ban a közönség elu­tasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyo­lultabb vállalkozása. Két bétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Neveda hegységeiben. 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajlékta­lanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. A felvételek nagyobb részére a stáb visszatért Hollywoodba, ahol egy élethű miniatűr hegyláncot építettek fából, gipszből, sóból és lisztből. A technikusok aprólékosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy létre­hozhassanak különleges effektusokat. Például a szakadék szélén billegő bányászkunyhót, ami a filmtörténet egyik legnagyobb viszhangját kiváltó, a komikus feszültségteremtést tökélyre vivő jelenete. Az Aranyláz tele van mára klasszikusssá vált jelenetekkel. Farkaséhes a két szereplő, és Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul sült csirkévé. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének Greta Garbo 1990. április 16. (17 éve történt) New Yorkban 84 éves korában meg­halt Greta Garbo svéd színésznő (Ni- nocska). Pályafutását Svédországban bolti elá­rusítónőként kezdte. Színésznőként húsz­évesen aratta első sikerét egy divatos re­gény adaptációjában, majd Németor­szágba, utána Amerikába ment. Először némafilmekben szerepelt, ké­sőbb hollywoodi sztár lett. A Garbo mű­vésznevet vette fel, és egy magasnyakú pulóverfélére is átruházta. Ezt a ruhada­rabot előszeretettel hordta, mivel előnyö­sen kiemelte arcának szépségét. Az euró­pai közönség rajongott érte. Az "isteni" jelzőt ragasztották rá, mert megközelíthe­tetlen és elérhetetlen volt, még a filmvilág pletykái sem értek el hozzá. Harminchat éves korában hagyott fel a filmezéssel, ba­rátnőjével élt elvonultan a világtól, elrej­tőzve a fotóriporterek elől. Az utókor így csak ifjú szépségére emlékezhet. Szere­peiből: "Anna Karenina", "Walewska grófnő", "Ninocska". rá. Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimi­ka szerepét. Miután sokat rágódott a han­gos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények (1931) némafilm lesz. Melodrámája és nagyszerű humora megállta a helyét a versenyben a hangosfilmekkel. A film után 18 hónapos világturnéra indult, utazása során megfi­gyelte a nacionalizmus felemelkedését, a gazdasági válság, a munkanélküliség tár­sadalmi hatásait. Egy nvilatkozata szerint: "A gépeknek szolgálniuk kéne az embert, nem pedig tragédiákat okozva kiszorítani őket a munkahelyeikről". Az 1936-os Modem időkben a toprongyos figura bú­csút vett a közönségtől, ugyanis a hangos­film megjelenése karakterének halálát jelentette. Amikor a film készült, a hangos­film már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy kis csavargó csak néma pantomimmel él meg. Egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák. Chaplin megvásárolta 5 ezer dollárért a fekete komédia ötletét Orson Wellestől. Monsieur Verdoux (1947) történetét tár­sadalomszatirikus éllel látta el. Az ered­ményről így nyilatkozott: "A legeszesebb és a legragyogóbb film az életművem­ben". Röviden 1928. ÁPRILIS 19. (79 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Kazimir Károly Kossuth-díja rendező, színházigazgató, kiváló művész. 1966 Április 17. (41 éve történt) Meghalt Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díja farmakológus. A kemoterapeutikomok hatás mechanizmusának tisztázása érdekében új vizs gálati módszereket vezetett be. 1983. ÁPRILIS 15. (24 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Illyés Gyula író, költő. Hajsza Németh László ellen Illyés Gyula 1943. november 6-án ezt írta nap lójába: "Németh olyan üldöztetési mániás, aki véletlenül valóban üldöznek." A német meg szállás után Illyés is, Németh is zsilettpengé rejtett a cipőjébe, készen az öngyilkosságra, mi eiőtt a Gestapo elfogná őket. Németh későbl ciántablettát tartott skatulyában. 1748. ÁPRILIS 13. (259 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Joseph Bramah angol mérnök, í biztonsági zár, a vízöblítéses WC, a sörpalacko­zó gép, valamint a bankjegyszámozó gép felta­lálója. 1629. ÁPRILIS 14. (378 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Christian Huygens holland fizi­kus, a Szaturnusz gyűrűinek és Titán nevű holdjának felfedezője, az ingaóra feltalálója. 1902. ÁPRILIS 14. (105 ÉVE TÖRTÉNT) Marie és Pierre Curie először izolálta a radioak­tív elemet, a rádiumot. 1903 Április 14. (104 éve történt) Dr. Harry Plotz felfedezte a tífusz elleni vakci­nát. 1912. ÁPRILIS 14. (95 ÉVE TÖRTÉNT) Útban Southamptonból New Yorkba 2200 utassal a fedélzetén jéghegy nek ütközött és el­süllyedt a Titanic. A baleset Halifax (Új Skó­cia) partjainál történt, körülbelül 1500-an hal­tak meg. 1955. Április 15. (52 éve történt) Elkezdte Ray Kroc kiépíteni a McDonald's ét­teremláncot. 1850. Április 16. (157 éve történt) Londonban 88 éves korában meghalt Marie Tussaud (szül. Grossholtz) feltehetően svájci származású francia viaszöntő, az 1832-ben Londonban megnyílt "Madame Tussaud pa­noptikuma" megalapítója. 1780-ban Párizsba utazott, hogy a királyi családot és az udvari nemességet viaszból megformázza, majd a forradalom után a győztes vezetők és a kivég­zettek fejéről készített viaszöntvényeket. 1802-ben költözött Londonba, és korának, va­lamint a múlt neves és hírhedt személyisége­inek készítette el életnagyságú viaszszob-rait, amelyeket a világhírű viaszfiguramúzeumá­ban, a "Madame Tussaud panoptikumáéban állított ki. 1882. ÁPRILIS 19. (125 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Charles Robert Darwin angol termé­szettudós, aki megalkotta a természetes kivá­lasztódás elméletét. 1859-ben jelent meg tő műve: "A fajok eredete" ("On the Origin of Species"), 1871-ben pedig "Az ember származása" ('The Descent of Man"), amelyben az embert egy - akkor még is­meretien - közös ősmajomtól származtatta.

Next

/
Thumbnails
Contents